Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.
A Clear-Way az építési-bontási hulladékok 90-95 százalékot újrahasznosítja. Hatalmas lendülettel növekedik, profitrátája pedig tavaly 25 százalékos volt.
A napenergia-termelés hazai felfutása azt is jelenti, hogy pár évtized múlva rengeteg újrahasznosításra váró napelempanel lesz az országban.
A kínai szemétimport-korlátozás és a nem hatékony gyűjtés miatt egyre nagyobb a verseny a műanyagiparban az újrafeldolgozás megreformálásáért.
Az alumínium-hulladékkal foglalkozó Martin Metals többször került nehéz helyzetbe, de mindig sikerült idejében váltania.
Szeméttel fűtünk, szeméttel töltjük a laptopunkat, és szeméttel dolgozik a cementgyár is. Sokat javult a szelektív szemétgyűjtés, de akár négyszer annyit is újra lehetne hasznosítani, mint most.
Évek óta hullanak a hulladékkezelő cégek, a most leállt Zöld Híd is már 2015 eleje óta küldte a vészjelzéseket. Tényleg mindenre a központosítás a jó válasz?
Magyarországon is hasonló ösztönzőkre lenne szükség, egyelőre visszaesőben van az egyébként sem magas hulladékhasznosítás.