Magyarországon nagy mértékben és egyre inkább adott iskolákban sűrűsödnek a legszegényebbek. A leggazdagabbak és legszegényebbek egyre kevesebbet találkoznak az iskolarendszerben, de az elit elkülönülése a többiektől már nem nő.
Hiába értek el karrierük csúcsára, egyre többen köszönnek le pozíciójukból.
Az egyetemi karrier szempontjából rengeteget számít, hogy milyen kifejezésekkel jellemeztek valakit a tanárai.
A nők aránya csak három karon, illetve a tudományos munkát segítő, alacsonyabb presztizsű és fizetésű állásokban magasabb.
Sosem volt egyenlő arányú a nők képviselete a társadalmi elitben, de legalább már jó irányba haladunk.
Ahol például elterjedté válik az apasági szabadság, ott csökken a nők hátránya a munkába lépésnél.
Ahol nagyobb a társadalmi mobilitás, ott sokkal inkább befolyásolja a gyerekek genetikai adottsága, hogy milyen végzettséget érnek el.
Megoldást jelenthetne a munkaerőhiányra, ha a munkaadók az előítéleteiket félretéve válogatnának. De ezt nem is olyan könnyű megvalósítani.
A 2015-ben eladott 100 legdrágább műalkotásból 99-et férfiak készítettek, de a helyzet így is sokat javult az utóbbi pár évtizedben.
Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.