Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. április 18. 16:54 Élet

Vannak női szupersztárok, de messze még az esélyegyenlőség a művészetben

Sajnos még ma is igen nagy a szakadék a nők és a férfiak fizetései között. Az egyenlőtlenség a művészeti világban is megtalálható, de egy tanulmány alapján a kulcs nem a bérekben keresendő. Laurie Cameron és szerzőtársai a Yale-en végzett művészek aukción eladott műveinek értékét vizsgálták, és arra jutottak, hogy egyáltalán nem érnek kevesebbet a női művészek képei. Az viszont már más kérdés, hogy hányan jutnak el egyáltalán az aukció lehetőségéig.

A művészeti világban sokan nem hagyományos értelemben vett fizetésekből élnek, hanem főleg műveik eladásából származik bevételük. Ezért teljesen érthető módon ezekhez az adatokhoz nyúltak a szerzők. Szerencsével és kemény adattisztítással több mint 4000 valaha végzett Yale művészetis diákról és az aukciókon való teljesítményükről szereztek adatot 1891 (ekkor kapott ott diplomát az első nő) és 2014 között. Nem kis nehézségekbe ütköztek, például az összesen végzett nagyjából másfél ezer nőből hatszázan megváltoztatták a nevüket, így nehéz volt megtalálni őket a későbbi adatokban.

Jelenleg két elmélet versenyez annak magyarázatára, hogy milyen módon jelentkezik a nemi egyenlőtlenség a művészek között. Az egyik a keresleti oldalról közelít, és leegyszerűsítve annyit mond, hogy nem értékelik annyira a női művészek munkáit, mint a férfiakét, ezért átlagosan kevesebbet fizetnek értük. Ezzel szemben a kínálati oldal szerint már a piacra lépésnél nagyobb akadályok gördülnek a nők elé, amiket csak kevesen tudnak megugrani. Ennek az elméletnek a következménye, hogy azok a nők viszont, akik megjelennek a művészeti piacon, magasabb áron tudják értékesíteni az alkotásaikat, mert tehetségesebbek, mint a férfiak, akik könnyebben árusíthatják a képeiket.

Az tény, hogy ma már nagyjából ugyanannyi nő jár a Yale művészeti karára, mint férfi. Nincs ez máshogy itthon se, ahol már sok szakon több a női hallgató, mint a férfi. Viszont az aukciókon szereplő művészeknek mindössze 30 százaléka nő.

2015-ben a 100 legdrágábban eladott műalkotásból 99-et férfiak készítettek.

Mivel a kutatók ugyanarról az egyetemről és szakról választották a művészeket, hasonlóan tehetséges (sokak szerint Amerikában a legtehetségesebb) művészeket hasonlítottak össze. Persze talán a művészet leginkább az a terület, ahol az alkotó személye esszenciális a mű megítélésénél, így elemzésükben erre is külön figyelnek.

Az aukción való megjelenések számával a szakmai megítélést mérik, míg az eladási árral a piaci értéket. A művészeti piac nagyon torz, a művészek 1,7 százaléka gyűjti be az aukciókon befolyó pénz felét. Ez a szupersztár jelenség nőknél és férfiaknál is megfigyelhető, de nőknél erősebb. A vizsgált időszakban a nők a diákok 36 százalékát tették ki, míg az aukciókon résztvevőknek csak 26 százalékát és ugyanennyit az eladni képes művészek közül is. Viszont, ha az értékes alkotásokat nézzük, rosszabb a helyzet. Bár ez egy kis piac, az összesen egymillió dollár érték feletti bevételt szerző művészeknek már csak 17 százaléka nő.

De mivel az egyén a legfontosabb tényező abban, hogy mennyit ér egy kép, ezt figyelembe véve is megnézték a szerzők az aukciós teljesítményt. Arra jutottak, hogy figyelembe véve az egyéni adottságokat, a női alkotók átlagosan magasabb áron tudják értékesíteni a műveiket, mint a hozzájuk hasonló presztízsű férfiak. Ez a kínálati egyenlőtlenség elmélet malmára hajtja a vizet.

Ezen kívül még két érdekességnek jártak utána a szerzők. Miután

beigazolódni látszik, hogy a piacra belépés korlátai magasabbak a nők számára,

szerették volna mélyebben megérteni, hogy pontosan mik ezek az akadályok. Az egyik magától adódó magyarázat a nők munkába állással és az alkotáshoz való jogával kapcsolatos társadalmi hozzáállás. Mivel 1983 volt az első év, amikor ugyanannyi nő kapott művészeti diplomát a Yale-en, mint férfi, ezért itt vágták ketté a megfigyelt időszakot. Ekkor változott a nők számára kedvező irányba a női egyenjogúság megítélése a mintában. Megfigyelve az előtte levő időszakot, látszik, hogy csak az aukcióra eljutó diákok 15 százaléka nő, míg utána már átlagosan 47 százalék. Emellett az 1983 előtti időszakban az egyetemistáknak is csak 26 százaléka volt nő. Ebből látszik, hogy a társadalom nőkhöz való viszonyulása nagyban befolyásolja az érvényesülési lehetőségüket.

A másik kérdés, hogy milyen a nők szakmai megítélése, hiszen ez is befolyással van a piacra lépés nehézségére. Ehhez először azt nézték meg, hogy a Google Bookson fellelhető több millió könyv közül mennyiben esik szó női és férfi volt Yale-diákokról. Ez remek mérése annak, hogy szakmailag mennyire értékelik őket; ez alapján a férfiakról kétszer-háromszor többet írnak 1920 után. De a szakma értékelését máshogy is lehet mérni, mégpedig az aukció előtti szakértői értékbecsléssel. Megfigyelve azt, hogy mennyire becsülik alul vagy felül a tényleges piaci árhoz képest a műveket, arra jutnak a szerzők a hozzáférhető adatok alapján, hogy az ezeket végző szakemberek teljesen függetlenül ítélnek a művészek nemétől.

Bár a tanulmány csak a művészeti világról szól, az eredményei korántsem elszigeteltek. Látszik, hogy erősen befolyásolja a nők munkáját a róluk kialakult társadalmi kép. Ezen túl biztató, hogy a szakma képes valós képet alkotni a nők munkájáról, úgyhogy ha sikerül elérni, hogy a művészetben és más területen kiegyenlítsük a nőkre és a férfiakra vonatkozó elvárásokat, akkor a piac és a szakma már igazságosan fogja díjazni a piacon megjelenő nőket és férfiakat.

A szerzők szerint ez a trend a művészeti világban már beindult, de bőven van még hova fejlődni. A Magyar Nemzeti Galéria honlapján az elmúlt 10 év időszaki kiállításai közül 34 címe volt egy művész nevével fémjelezve, ezekből összesen négyben szerepelt nő (és abból az egyik csak „…és felesége” megjelöléssel).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKieselbach: Nekünk az állam marad, mert nincsenek művészetkedvelő milliárdosainkEddig mindig azt mondták, hogy nincs pénz. Most már mégis van. Interjúnk Kieselbach Tamás galériás-műgyűjtővel.

Élet árverés esélyegyenlőség művészet Yale Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nem csak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Torontáli Zoltán
2021. január 15. 11:11 Élet, Világ

Izraelben már látszik, hogy milyen könnyítéseket kapnak a beoltottak

A legfőbb enyhítés az, hogy nem kell karanténba vonulni annak, akinek van hitelesített zöld kis könyve.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.

Fabók Bálint
2021. január 15. 16:32 Vállalat

Csak bolyonganak az emberek a plázákban, még karácsonykor is 50 százalékkal kellett akciózni a boltoknak

A plázák nem ürültek ki, de nagyon kevesen vásárolnak, sok kisebb üzlet bezárt, a nagyobbaknál gyakori, hogy már csak egy ember visz egy műszakot.