Közelítő számításaink arra utalnak, hogy nem a termelőknél, nem a feldolgozóknál, de nem is a kiskereskedőknél kell keresni a többletet.
Most már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.
Az alapélelmiszerek árának rögzítése nem működik, csak áruhiányhoz vezet - mondta Marcel Haraszti a REWE élelmiszerlánc csoport osztrák vezére.
Egyetlen hónap alatt majdnem 10 százalékot csökkent a mérésünk szerinti élelmiszer-infláció, de még így is 40 százalék felett van az éves szintű drágulás.
Európai összehasonlításban viszonylag sok dolgozóval érünk el viszonylag kis forgalmat, esélyes, hogy a magyar boltosok szétaprózzák a piacot.
A paradicsom, a paprika, a hagyma és az uborka is 15-30 százalékkal drágult csak egyetlen hónap alatt, így a mi mérésünk szerint az éves infláció ugyan enyhült, de még mindig 50 százalékos.
Az ukrán gabona részben a vegyszerekre is kiterjedő, az unióstól eltérő termelési előírásoknak köszönheti árelőnyét, az import azonban már csak azért sem nélkülözhető, mert a hazai kukoricatermést tavaly nemcsak az aszály, hanem gombafertőzés is sújtotta.
Míg 2020 végén még majdnem 1200 kg kenyeret lehetett venni a magyar nettó átlagfizetésből, addig 2022 végén már csak 600-at. Mit mutatnak a hasonló számok a trappista sajttal, a tejjel, vagy éppen az árstopolt étolajjal?
A rovaralapú élelmiszerek lehúzása a mi/ők politikai mocsarába abszurd, egyelőre prémiumkategóriás, töredékszázalékok által fogyasztott kiegészítő termékcsaládtól féltik az európai civilizációt.
Tizedével kevesebb termékért fizettünk 25 százalékkal többet decemberben, mint egy évvel korábban. Ilyen visszaeséshez még csak hasonlót sem láttunk.