A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
A várt befektetési boom forrásai homályosak, a kereskedelmi háborúval kapcsolatos optimizmus pedig a magyar gazdaság kitettségei miatt túlzottnak tűnik.
Peking az ellátási láncok elfojtásával és nyugati cégek elleni vizsgálatokkal jelezte, hogy Biden és Trump fenyegetései nem maradnak válasz nélkül.
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
A tőzsdék optimistán, a kötvénypiacok óvatosan fogadták Trumpot, miután tervei növekvő hiányt, magasabb inflációt és magasabb kamatszintet hozhatnak, ami a forintot is gyengíti.
Ha elkezdi megvalósítani a kampányígéreteket, az nem sok jót sejtet nekünk.
A Trump győzelmét követő újabb vámháború Magyarországnak is fájna, a várható intézkedések alapján pedig nagy nyomás maradhat a forinton.
A fogadóirodáknál Donald Trump egy hajszállal esélyesebb, de az amerikai elnökválasztás ezúttal is egy maréknyi államban dől el. Ezek közül is Pennsylvania lehet a legfontosabb.
Mi értelme van válságos gazdasági helyzetben, erősödő ellenzék mellett egy kis, exportfüggő gazdaság élén a kereskedelmi háború prófétáját támogatni?