A BYD számára nem lesz magyar munkaerő, magyar energia, de a hazai beszállítók sem állnak készen.
Legalábbis akkor, ha a tervezett kapacitással indulnak be az új üzemek, és más országok kapacitásában sem lesz túl nagy változás.
Kína már nincs a vendégmunkás-kvótánál kedvezményezett országok között, de van egy olyan jogi megoldás, amivel jöhetnek kínaiak.
Az értékesítés csúcstartói még a hagyományos autógyártók, de kérdés, meddig marad ez így. Az elektromos szegmensben a BYD lényegében beérte a Teslát.
Kínai autógyártók érdeklődnek a Volkswagen bezárásra ítélt németországi üzemei iránt, és állítólag van is nyitottság német részről az eladásra.
A kormány nagy reményeket fűz ahhoz, hogy jövőre termelni kezdenek az új akku-és autógyárak, de a jegybank előrejelzése kisebb hozzáadott értéket vár.
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Peking célja az ellátási láncok uralása és a technológiai szuverenitás, így kevés esély van rá, hogy technológiát adjanak az autógyártásban.
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
A kormány támogatásával hazánkban beruházó cégek egymás piaci részesedésére pályáznak, és nem biztos, hogy mindegyikük talpon marad.