Interjú a régi-új iszlamista rezsim működéséről, a nem ok nélkül a „birodalmak temetőjének” becézett ország jelenéről és jövőjéről, az afgánok előtt álló gazdasági lehetőségről Dr. Wagner Péterrel a HOLDBLOG-on.
A közép-ázsiai országban drámai humanitárius krízis bontakozott ki, aminek következtében az északnyugati Herátban felpörgött az illegális szervkereskedelem.
A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.
Hogy bomolhat fel egy 300 ezres hadsereg 11 nap alatt? Az okok összetettek, de az amerikai támogatás elfuserált felhasználása jelentősen hozzájárult ehhez.
Afganisztánban a szovjet után az angolszász típusú modernizációs kísérlet is megbukott, új államalapításra lenne szükség. Ehhez a nyersanyagkincs csak elméletileg ad jó alapot.
Bár külföldön ópiumtermeléséről hírhedt, az afgán gazdaság alapját valójában a nemzetközi segélyek adták, amelyek elapadása gyorsan válságot hozhat, és ezen a mesés ásványkincsek sem segítenek.
A pénz az amerikaiaknál van, a fizetési mérleg válságba a hétköznapi afgánok fognak belerokkanni.
Megtízszerezhette a pénzét, ha valaki egy héttel a szeptember 11-i támadások után fektetett nagy amerikai hadiipari cégekbe, és Kabul múlt heti elestéig meg is tartotta a részvényeket.
Afganisztán számolatlanul nyelte el az Egyesült Államok és szövetségeseinek emberi és anyagi erőforrásait. Jó, hogy Magyarország 18 év után kivonult onnan.
2015-ben és 2016-ban összesen 1,4 millió ember érkezett Európába. Háború elől menekültek, vagy meggazdagodni jöttek? Egy új kutatásból érdekes részletek derülnek ki a motivációikról.