Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 8. 11:27 Adat

Migránsinvázió vagy menekültválság? Egy kutatás segít eldönteni

2015-ben és 2016-ban összesen 1,4 millió bevándorló és menekült érkezett Európába. Ez jóval több embert jelentett, mint amennyi a korábbi években jött, és a migráció megugrása felkészületlenül érte az Európai Uniót. A következményeket ismerjük Orbán Viktor kerítéséépítésétől, Merkel wilkommenskultúrján, a schengeni határok részleges visszaállításán, és az EU-Törökország-paktumon át a bevándorlásellenes pártok megerősödéséig.

A 2015 utáni időszakban a magyar közbeszédben a kontinensre érkező emberek összefoglaló neve kormánypárti szóhasználatban “migráns”, a liberális és baloldali verzióban pedig a “menekült” volt, miközben tudni lehetett, hogy az ide vándorló emberek sok helyről és vegyes motivációkkal érkeznek.

Ezért is érdekes Cevat Giray Aksoy és Panu Poutvaara új kutatása, ami alapján

tény, hogy túlnyomó többségben menekültek jöttek Európába négy évvel ezelőtt, de egész sok gazdasági bevándorló is volt közöttük.

A Voxeu.org-on lehozott összefoglaló alapján egész konkrétan 22 ezer 2015-ben és 2016-ban Európába érkező migráns és menedékkérő adatait*A Flow Monitoring Surveys adatait vetették össze a Gallup World Polls eredményeivel. vizsgálva az derült ki, hogy az Európába érkező emberek többsége (a mintában szereplők 77 százaléka) háború elől menekült, azonban jelentős számban voltak közöttük olyanok is, akik a gazdasági helyzet kilátástalansága miatt hagyták ott az otthonukat (a mintában szereplők 17 százaléka)*A tanulmány 40. oldalán szereplő 2.a tábla alapján.
https://www.ifo.de/DocDL/wp-2019-289-aksoy-poutvaara-refugees-self-selection.pdf
.

A szerzők szerint azért is fontos ismerni a motivációkat, mert csak így lehet elkerülni a humanitárius válságok kialakulását a jövőben. A menekültek szociális hátterét megismerve pedig egyrészt könnyebb segíteni nekik a beilleszkedésben, másrészt viszont arról is több információval rendelkezhetünk, hogy a háborús övezetek újjáépítése során milyen képzettségű emberekből lesz nagyobb hiány.

A kutatásból kiderül, hogy a Szíriából, Eritreából, Irakból, Szomáliából, Szudánból és Afganisztánból érkezők 90 százaléka a szó klasszikus*Az 1951-es menekültügyi egyezmény alapján menekültnek minősül mindenki, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni., értelmében menekült volt, tehát háború vagy üldöztetés miatt hagyta ott az országát, ahol életveszélyben volt.

Piros = háború vagy üldöztetés Zöld = gazdasági okok Sárga = természeti katasztrófa Kék = megfelelő lakhatás hiánya Forrás: Aksoy, C G; P Poutvaara (2019), “Refugees’ and Irregular Migrants’ Self-selection into Europe: Who Migrates Where?

A Marokkóból és Algériából érkezők túlnyomó többsége viszont gazdasági okokat említett, amikor arról kérdezték, hogy miért indult útnak. Az ENSZ adatai alapján 2015 januárja és 2015 márciusa között a Földközi-tengeren keresztül az EU-ba érkezők 47 százaléka szíriai, 21 százaléka afgán, 9,4 pedig iraki volt.

A kutatók elemzéséből az is kiderült, hogy a legalább középiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők sokkal nagyobb eséllyel indulnak útnak, mint a képzetlenebb, különösen ha háború van az országban. Emiatt a kutatás szerint a menekültek általában jobban iskolázottak az országuk átlagánál, de az is kiderült, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme migráció előtt, annál nagyobb eséllyel hagyja el az országát. Mindez férfiak és nők esetében is igaz függetlenül attól, hogy volt-e konfliktus az országban, ahonnan eljöttek.

Aksoy és Poutvaara két lehetséges magyarázatot is ad arra, hogy miért a képzettebbek hagyják ott az országot, ha baj van. Egyrészt azért, mert gazdagabbak, így van miből finanszírozzuk az utat. Másrészt konfliktus esetén a képzettségből származó előnyök nem számítanak, hiszen például a munkaerőpiac nem, vagy nem úgy működik, mint békeidőben. Emiatt is jobban megéri lelépni a képzetteknek, mint a képzetleneknek.

A menekültek között a férfiak egyébként képzettebbek voltak a nőknél, de a gazdasági bevándorlók között nem. Viszont mind a menekült nők, mind pedig a gazdasági bevándorlók képzettebbek azoknál a nőknél, akik nem indultak útnak. A kutatásból az is kiderült, hogy a menekültek és a bevándorlók közül a fiatal egyedülálló férfiak nagyobb eséllyel indulnak útnak.

Adat afganisztán EU irak menekültek migráció szíria Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. január 21. 13:18 Adat, Vállalat

Az UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a Felcsút

A Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.

Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Öt év alatt kevesebb, mint felére csökkent a késők aránya. De még így is magas, amit az árak egyáltalán nem indokolnak.

Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Fontos

Hajdu Miklós
2020. január 23. 16:47 Pénz

Annyira zuhan a forint, hogy kikényszerítheti a laza kamatpolitika végét

Lejtmenetben a forint, az infláció pedig a jegybank által megszabott határokat feszegeti.

Jandó Zoltán
2020. január 23. 10:54 Vállalat

Az MNB szerint is volt, aki korábban tudott a nagy T-Systems üzlet bukásáról

Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért éppen a problémás időszakban kávézgattak.

Váczi István
2020. január 23. 06:54 Közélet

Évekre elúszhat a magyar vasúttörténet legdrágább fejlesztése

Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak.