Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
Sokkal tudatosabb vagyok a pénzzel kapcsolatban, mint régebben, nagyon fontosnak tartom, hogy a pénzemmel döntök, szavazok is – hangzik el a Pénz(m)érték podcast legfrissebb részében.
A sorozat ötödik epizódjában az X-generációsok pénzhez való viszonyáról lesz szó. Azaz a most ötvenes éveikben járókról, akiknek már felnőttek a gyerekei, így újból több idejük van magukkal, karrierjükkel foglalkozni. Vendégünk Barna Erika, a Magnet Bank fenntarthatósági projektvezetője és Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója.
A felvételt ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón meg lehet hallgatni:
Néhány fontos gondolat az ötödik epizódból:
Régebben sokkal többször vállaltam el ingyen munkát, de mostanra ez megváltozott. Továbbra is vállalok szívességeket, de ott van mellette, hogy a munkámnak értéke van, és szeretném megkapni az árát. Lehet, hogy teszek kivételt így is, de ne legyen evidens az, hogy ingyen dolgozom (Barna Erika)
Amikor elmegyünk egy befektetésre kiszemelt cég vezetésével találkozni, mindig sok szépet mondanak, sikeres jövőképet vázolnak fel maguknak, de hogy tényleg az lesz-e, az egy trükkös kérdés. Bizonyos különbségeket nem látni a pénzügyi kimutatásokban, kérdés, hogy mik azok a soft mutatók, az adott cég vagy befektetés jövőállóságát jelzik. Ezekben a helyzetekben nagyon sokat segített az ESG kritérium rendszere, ami egyfajta módszertant ad. (Vízkeleti Sándor)
A hétköznapokban igyekszem olyan civil ügyekbe fektetni, amelyekről azt gondolom, hogy multiplikáló hatásúak. Vettem például egy kabátot az Adománytaxi turiban, amiért 7000 forintot fizettem. Ez azért jó, mert egyrészt újrahasznosítom, nem kerül kukába, másrészt a pénz a rászorulóknak megy. (Barna Erika)
Magyarországon már értik az emberek a klímaváltozás és zöld átállás fontosságát, de azt nem annyira, hogy társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítási rendszerek változása nélkül ezek nem működnek. Egy banknál például nem a karbonlábnyomot kell nézni, hanem azt, hogy milyen etikai normák szerint hitelez. (Vízkeleti Sándor)
A podcast elkészítését az Amundi Alapkezelő támogatta.
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
