Biztató, hogy a fiatalok látják az érme mindkét oldalát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban
Sok potenciált látnak az adminisztratív jellegű munkák felszámolásában a mesterséges intelligencia felhasználásával a fiatalok, de közben elég reálisan látják azt is, hogy a kognitív és a tanulási képességek, az emberi intelligencia leépüléséhez vezethet.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, a Design Terminál vezetője, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke és Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partner-társigazgatója voltak a G7 Beszélgetések podcast vendégei.
Az adást ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:
A Brain Bar egy elsősorban egyetemistáknak, középiskolásoknak szóló jövőfesztivál, amin az idén több mint 10 ezren vettek részt. Kétezren kitöltötték a BCG-vel közösen készített kérdőívet is, amelyben a jövővel kapcsolatos félelmeikről, reményeikről kérdezték őket.
A válaszokból kiderült: 79 százalékuk optimista, hogy a mesterséges intelligencia (MI) pozitív hatással lesz a munkájára, de 49 százalékuk fél attól, hogy az emberi intelligenciára viszont negatív hatása lesz.
Az érvényesüléshez szükséges készségek között 30 százalék körül említették a kommunikációs képességet, míg az empátiát, érzelmi intelligenciát 6 százalék körül, ahogy a csapatmunka és az együttműködés is hasonlóan alacsony százalékot kapott.
„Valószínűleg azt gondolják, hogy az előrejutáshoz sokkal inkább technikai készségek, nem pedig emberi minőség kell. Egy olyan világot kellene építenünk, amiben ez fordítva van” – mondta Böszörményi-Nagy Gergely.
Kiderült az is, hogy 77 százalékuk szerint a legújabb technológiák elsajátítása fontosabb, mint a klasszikus tudásé.
„Igaz, hogy sokmindent megtalálunk az interneten, de ott kezdődik, hogy értelmezzem a világot, okos kérdést tegyek fel, és aztán kezdjek valamit a válasszal, kérdés, hogy tények nélkül el tudok-e idáig jutni. Nekem nem az a benyomásom, hogy egy bizonyos mennyiségű tényanyag nélkül értelmezni tudnánk a minket körülvevő világot” – mondta Kotsis Ádám.
A podcast elkészítését a Boston Consulting Group támogatta.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
