Ma még extrának számít egy fenntartható irodaház, a jövőben viszont ez lesz a minimum
Európában és világszerte is növekvő kockázatokat, emelkedő kamatlábakat és hozamkörnyezetet látunk, és ez alól az ingatlanpiac sem kivétel. Sőt, számos jelenséget legelőször az ingatlanbefektetéseknél lehet megfigyelni, hiszen a piacok már a legalacsonyabb hozamszintre érkeztek, és most kiigazítás, átárazódás zajlik.
Tuza Rita és Zeller Gábor, a JLL tőkepiaci részlegének igazgatói voltak a G7 podcast vendégei. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:
Míg korábban az ingatlanpiaci befektetők csak a kiszemelt épület bérleti díjbevételét, kihasználtságát nézték, valamint azt, hogy mennyit kell rákölteni, ma az első kérdés az, hogy mennyire energiahatékony. Ennek extrém példáit is látjuk: Németországban például biodiverzitási szempontok miatt nem vásárolt meg egy zöldmezős beruházást az egyik nagy befektető.
Itthon ennek az átmenetnek még az elején vagyunk, de egy ESG-szempontoknak megfelelő épület mind befektetési, mind bérbeadhatósági szempontból prémiumot jelent a tulajdonosnak vagy a befektetőnek. Ez megnyilvánulhat alacsonyabb tranzakciós hozamokban, kedvezőbb finanszírozási környezetben vagy éppen magasabb bérleti díjakban. Ez azonban egy átmenet, ami később minimummá, sztenderddé érik, és azok az épületek, amelyek nem felelnek meg a környezeti szempontoknak, lemaradnak: ezeknek már „barna diszkontja” lesz, nem zöld prémiuma.
Magyarországon a befektetési volumen éves szinten jelenleg nagyon alacsony, a régió többi államához, Lengyel- vagy Csehországhoz képest is. A bérleti díjak nagyjából azonos szinten vannak, a hozamszintekben azonban 100-150 bázispont eltérés mutatkozik. Ez az országkockázat és egyéb ingatlanpiaci kockázatok beárazása. A cseh és a lengyel piacok sokkal likvidebbek, például a válság alatt sokkal hamarabb pattant vissza náluk a kereslet. Szlovákiában pedig euró van, míg itthon a befektetők még úgy is futják a devizakockázatot, hogy a kereskedelmi ingatlanpiacon már minden euróalapon megy. Ami viszont Magyarország javára írható, az a nagyon erős hazai befektetői réteg: az ingatlanügyletek 60-70 százaléka már magyar tőke felhasználásával zajlik.
A podcast elkészítését a JLL Hungary támogatta.
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
