A monetáris politika bonyolult dolog, ezért könnyebb úgy megérteni, ha valamihez kötni tudjuk a fogalmakat. Sokat találkozni a jegybankok döntéseinek magyarázatakor különféle madarakkal: héjával, galambbal, vagy éppen bagollyal. A magyar jegybank sokáig galambnak számított, mivel alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami stimulálta a gazdaságot, idén azonban héjává változott, amikor szigorítási, azaz alapkamat-emelési folyamatba kezdett. De hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?
A G7 podcast vendége Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt. A beszélgetésből kiderül, hogy lesz valakiből makroelemző, és az is, melyik bank vezetője jellemezte magát bagolyként. Hallgasd meg bármely podcast-lejátszóban vagy ide kattintva:
Magyarországon a vezető elemző szerint túl vagyunk a kamatemelési ciklus nagyobbik részén, június óta 3 alkalommal emelte meg 30 bázisponttal az alapkamatot a jegybank, így jutott 0,6 százalékról 1,5 százalékra. Lesz még ugyan kamatemelés a legutóbbi kamatdöntésről kiadott közlemény szerint, de jövőre már nem feltétlenül lesz szükség rá – vélte Trippon Mariann.
Ezt támogatja az is, hogy az infláció novemberben – a tavalyi alacsony bázis miatt – megint 5 százalék felett lehet, de a jövő év első negyedévében visszatérhet 3-4 százalék közé, 2021 közepére pedig 3-3,5 százalékra várja a vezető elemző. Mindez pedig visszahat az esetleg nem fixált hiteltörlesztőkre, és a forint euróval szembeni erősödésén vagy gyengülésén keresztül arra is, hogy magyar vagy spanyol zöldséget vásárolunk a boltban.
A podcast elkészítését a CIB Bank támogatta.
Podcast
Fontos