Magyarországon ötödébe kerül egy startupba fektetni, mint a Szilícium-völgyben
Annyira túlfűtött most a globális kockázati tőkepiac, olyan sok a befektető, hogy szinte lehetetlen hozzáférni a tranzakciókhoz – ezért a nemzetközi befektetők egyre inkább keresik azokat a helyeket, ahol van még potenciál, és ilyen a tágabban vett kelet-közép-európai régió is – mondja Galácz Ábel, a Lead Ventures alapkezelő vezetője a G7 podcastban.
A beszélgetés bármely podcast-lejátszóban, vagy ide kattintva hallgatható meg:
A régió előnye, hogy van egy nagyon jó mérnök-programozó „talentbázisa”, bár a vállalkozói kedv jellemzően alacsonyabb, mint nyugaton, inkább a biztonságos hátteret adó, nagy cégekhez mennek dolgozni az emberek, minthogy saját vállalkozást indítsanak. Előny még, hogy itt kevesebb pénzből tudnak eljutni fejlettebb stádiumba a startupok.
A régióban a magvető finanszírozási szakasz utáni szintű, úgynevezett scaleup tranzakció 2-4 millió eurós befektetés – ez az Egyesült Államokban 10 millió dollárnál kezdődik. Ez az összeg nagyjából ugyanazt a fejlettségi fokozatot, egy 20-30 fős csapat pénzügyi bázisát biztosítja hasonló időtávra. A különbséget elsősorban a bérköltségek eltérése adja, de ehhez hozzátartozik, hogy a megélhetési költségeknél, vagy például az irodabérlésnél sem mindegy, hogy a Szilícium-völgyben vagy Budapesten van a helyszín.
Még a koronavírus-járvány első hulláma alatt kapott 22 millió eurós befektetést az autógyárak részére önvezető rendszereket fejlesztő AI Motive. Galácz Ábel szerint a startupnál jól meglátták a piaci rést: a nagy techcégek – Google, Apple, Tesla – többnyire zárt ajtók mögött fejlesztik a teljesen önvezető autóikat, míg a nagy autógyártók szeretnék ezeket a technológiákat folyamatosan beépíteni a kínálatukba, de nincs meg a szoftveres képességük hozzá.
Az AI Motive az autógyártók számára önvezető modulokat biztosít, amelyek a leggyakoribb élethelyzetekre fókuszálnak, például az autópályás önvezetésre. Említette azt is, hogy 3,5 millió eurót kapott összesen az automatizált marketingszoftvert fejlesztő és értékesítő Recart budapesti csapata, akik abban segítenek elég hatékonyan a webshopoknak, hogy a vásárlók ne hagyják ott a szokásosan nagy arányban a bevásárlókosaraikat a fizetés előtt.
A podcast elkészítését a Lead Ventures támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
