A megvásárolt termékek harmada ma még a kukában végzi
Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot – mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.
A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék újrahasznosítása mindenképp mérföldkő a körforgásos gazdaság felé vezető úton. Ez a mostanában sokat emlegetett gazdasági modell röviden a hulladék csökkentésének és hatékonyabb felhasználásának egyik eszközét jelenti, ahol a ma termékei visszakerülnek a gyártásba, és a jövő alapanyagaivá válnak.
Egy kutatás szerint három fő mozgatórugója van a körforgásos gazdaságnak: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkülő erőforrások és a technológiai áttörések. Az utóbbi alatt egyebek mellett a fenntartható termékdizájnt értjük, amikor már a termék megtervezésekor csökkentik a környezeti lábnyomot. Ennek egyik módja a moduláris felépítés, a könnyen cserélhető, javítható alkatrészek és a fenntartható, időtálló alapanyagok használata – magyarázta Simon Anita.
Statisztikák szerint jelenleg az általunk megvásárolt termékek egyharmada hulladék, ami döbbenetes szám. Évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a kukákban, és főleg a háztartásokban növekszik rohamtempóban a kidobott élelmiszer mennyisége.
Magyarországon éves szinten nagyjából 20 ezer tonna sütőolajat dobunk ki, amit egyébként a biodízelgyártás egyik alapanyagaként ismerünk. Annak ellenére, hogy évek óta le lehet adni a benzinkutaknál a használt sütőolajat, egy ideig nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel, ma viszont már fogyasztói elvárássá nőtte ki magát ez a szolgáltatás.
A biogázüzemi tevékenység minden olyan szerves anyagot, ami hulladékká válik, hasznosítani tud, adott esetben még csomagolt állapotában is, a tevékenység eredményeképpen a hulladékból energia képződik. Itthon a legtöbben ilyen típusú hulladékból villamosenergiát állítanak elő, de sok helyen hő formájában hasznosul, például üvegházat fűtenek biogázzal.
A podcast készítését az ALTEO Nyrt. támogatta.
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
