Évtizedek óta nem látott zuhanást hozott a japán tőzsdén a hétfő, de a nyugat-európai börzék is durva mínuszban vannak. A pánikközeli hangulatot egy japán kamatemelés és néhány gyenge amerikai adat okozta.
Mi történt? A hétfő zsinórban a harmadik kereskedési nap volt, amikor esett a japán Nikkei 225 tőzsdeindex, ráadásul ezúttal rekordközeli mértékben. A mutató összességében már 20 százalék feletti zuhanást hozott össze: ez az úgynevezett medvepiac határa.
A medvepiac arra a tőzsdei ciklusra használt kifejezés, amikor kockázatkerülőbbé válnak a befektetők. Ilyen időszakok során az árfolyamok gyakran hosszabb ideig, jelentősen esnek.
Az ázsiai tőzsdék megroppanása után Európában is rosszul indult a hét a piacokon. A nyugati tőzsdék szintén mínuszban kezdtek, és a budapesti értéktőzsdén is jelentős átfolyamesést láthatunk.
Számokban: a Nikkei 4451 ponttal zárt alacsonyabban, mint pénteken, ami a valaha mért legnagyobb csökkenés egy napon belül. Arányaiban ugyan volt már a mostani 12 százalékosnál nagyobb visszaesés is, de csak az 1987-es fekete hétfőn.
A fontosabb európai börzék mind 2 százalék feletti esésessel nyitottak, ahonnan jellemzően tovább csökkentek cikkünk megjelenéséig.
A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX 2,5 százalékos eséssel indította a napot. A fontosabb részvények mind veszítettek értékükből: az OTP közel 6, a Magyar Telekom árfolyama 3-4, a Molé 2 százalékkal járt a pénteki záróérték alatt hétfőn fél egy környékén.
Némileg gyengült a kockázatosabb devizák közé tartozó forint is, ám nem feltétlenül olyan mértékben, ahogy az egy ilyen piaci hangulatban várható lett volna. Az euró jegyzése 399 közelébe emelkedett, de onnan visszafordult.
Felülnézet: a tőzsdei pánikhangulatot alapvetően két dolog okozta. Az amerikai gazdaságról múlt hét végén megjelenő, vártnál jóval gyengébb adatok és a japán jegybank meglepő kamatemelése.
Az Egyesült Államokban júliusban nőtt a munkanélküliségi ráta, a bérek növekedése pedig lassult, ami miatt felerősödtek a félelmek, hogy a gazdaság recesszióba süllyed. Az ilyen várakozások növelik a bizonytalanságot, ami a kockázatosabb eszközök, így például a részvények árfolyamának csökkenéséhez vezet.
A japán jegybank kamatemelése azért okozott ekkora bajt a tőzsdéken, mert az elmúlt időszakban a befektetők olcsó jenhiteleket vettek fel, amiből más eszközöket, kötvényeket és részvényeket vásároltak, kihasználva a hozamkülönbségeket.
A kamatemelés után viszont ezek a befektetők elkezdték zárni pozícióikat, azaz megindult a hitelből vásárolt eszközök eladása és a hitelek visszafizetése. A tőzsdéken ez az eladási hullám vezetett a zuhanáshoz – magyarázta kérdésünkre Elek Péter független pénzügyi szakértő, aki szerint több ezermilliárd dollárnyi ilyen nyitott pozíció van*Azaz ennyi olcsó japán hitelből vásároltak egyéb eszközöket befektetők..
Mi várható? Elek Péter szerint a mostani pánikhangulat csak átmeneti, a kedélyek lecsillapodnak majd, és a fontosabb indexek szép lassan elindulnak felfelé. Különösen, ha néhány kedvező hír is érkezik.
A forint esetében ugyanakkor jóval több tényező hat a gyengülés irányába, mivel a magyar gazdaságban a külkereskedelmi adatokon kívül sok pozitív jelet nem látni. Ezek alapján ugyanakkor, ilyen piaci hangulatban a magyar fizetőeszköznek eddig is látványosan gyengülnie kellett volna, ami nem történt meg.