Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2024. február 2. 13:30 Pénz

A háborútól az aszályon át az inflációig mindenféle probléma összeadódik a gazdatüntetések hátterében

Gazdatüntetések zajlanak szerte Európában, tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületénél már a rendőrök is közbeléptek, és egy nappal korábban Orbán Viktor mutatkozott kampányba illő módon a tüntetőkkel. A gazdák a már most is növekvő költségek és a csökkenő haszon mellett az éghajlatváltozás elleni uniós intézkedések miatt a helyzetük további romlására számítanak.

Háttér: a termelők kiadásai – főleg az energia, a műtrágya és a szállítmányozás tekintetében – számos uniós országban megemelkedtek, különösen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A kormányok és a kereskedők ugyanakkor igyekeznek fellépni az emelkedő élelmiszerárak ellen a rendkívüli infláció időszakában.

Számokban: 2022-ben látványosan elmaradt a gazdálkodáshoz szükséges termékek és szolgáltatások árnövekedési ütemétől a mezőgazdasági termékek áremelkedése az Európai Unióban, majd tavaly hasonló dinamikával mérséklődött a gazdálkodók kiadási és bevételi oldalán is az árak emelkedése – a 2022-ben elszenvedett profitkiesést tehát nem tudták behozni a gazdák.

Miért fontos ez? A szorult gazdasági helyzetben különösen rosszul érintette az európai mezőgazdaságot egy sor további tényező, mint például

  • a szárazság, ami 2023-ban már tavasszal éreztette a hatását, és főleg a kontinens déli részén tett be a termelésnek: a dél-spanyolországi víztározók mindössze négy százalékos kapacitással működtek, míg a görög mezőgazdaság éves bevételének mintegy húsz százaléka vált az erdőtüzek áldozatául.
  • A gabonaimport: az unió feloldotta az olcsó ukrán terményekre vonatkozó kvótákat és vámokat az orosz inváziót követően, ami a piaci következmények mellett politikai szempontból is érzékeny kérdéseket vetett fel elsősorban Kelet-Közép-Európában – ugyanakkor nyugaton a tengerentúli import vált ki egyre nagyobb haragot.
  • A szigorodó szabályok: ezek részben a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését célozzák, és sok érintett szerint igazságtalan terhet rónak a mezőgazdaságra, ráadásul gazdaságilag fenntarthatatlan pályára állítják a termelőket – a mezőgazdaság azonban az uniós üvegházhatású gázkibocsátás 11 százalékáért felelős.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrán gabona csak bűnbak, miután nem jött be a háborús spekulációA gabonaimport-vita eszkalálódását legalább annyira belpolitikai tényezők befolyásolták, mint a tényleges piaci folyamatok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz élelmiszer-infláció gazda mezőgazdaság tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.