A háborútól az aszályon át az inflációig mindenféle probléma összeadódik a gazdatüntetések hátterében
Gazdatüntetések zajlanak szerte Európában, tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületénél már a rendőrök is közbeléptek, és egy nappal korábban Orbán Viktor mutatkozott kampányba illő módon a tüntetőkkel. A gazdák a már most is növekvő költségek és a csökkenő haszon mellett az éghajlatváltozás elleni uniós intézkedések miatt a helyzetük további romlására számítanak.
Háttér: a termelők kiadásai – főleg az energia, a műtrágya és a szállítmányozás tekintetében – számos uniós országban megemelkedtek, különösen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A kormányok és a kereskedők ugyanakkor igyekeznek fellépni az emelkedő élelmiszerárak ellen a rendkívüli infláció időszakában.
Számokban: 2022-ben látványosan elmaradt a gazdálkodáshoz szükséges termékek és szolgáltatások árnövekedési ütemétől a mezőgazdasági termékek áremelkedése az Európai Unióban, majd tavaly hasonló dinamikával mérséklődött a gazdálkodók kiadási és bevételi oldalán is az árak emelkedése – a 2022-ben elszenvedett profitkiesést tehát nem tudták behozni a gazdák.
Miért fontos ez? A szorult gazdasági helyzetben különösen rosszul érintette az európai mezőgazdaságot egy sor további tényező, mint például
- a szárazság, ami 2023-ban már tavasszal éreztette a hatását, és főleg a kontinens déli részén tett be a termelésnek: a dél-spanyolországi víztározók mindössze négy százalékos kapacitással működtek, míg a görög mezőgazdaság éves bevételének mintegy húsz százaléka vált az erdőtüzek áldozatául.
- A gabonaimport: az unió feloldotta az olcsó ukrán terményekre vonatkozó kvótákat és vámokat az orosz inváziót követően, ami a piaci következmények mellett politikai szempontból is érzékeny kérdéseket vetett fel elsősorban Kelet-Közép-Európában – ugyanakkor nyugaton a tengerentúli import vált ki egyre nagyobb haragot.
- A szigorodó szabályok: ezek részben a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését célozzák, és sok érintett szerint igazságtalan terhet rónak a mezőgazdaságra, ráadásul gazdaságilag fenntarthatatlan pályára állítják a termelőket – a mezőgazdaság azonban az uniós üvegházhatású gázkibocsátás 11 százalékáért felelős.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
