(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Ha a befektetők szétnéznek a magyar tőzsdei ugaron, akkor hamar szembesülnek azzal a problémával, hogy kicsi a választék. Kevés olyan tőzsdére bevezetett vállalat van, amely minőségében és likviditásában megfelel a kívánalmaknak. Nagyobb cég tőzsdei bevezetésére hosszú ideje nem volt példa, amíg a 90-es években divat volt tőzsdére kerülni, ennek pont az ellentetje zajlott az elmúlt évtizedekben. Kisebb cégek közül szerencsére többen is úgy döntöttek, hogy kinyitják pénzügyi könyvüket a nyilvánosság számára, és részben az IPO (Initial Public Offering, nyilvános tőzsdei bevezetés) során bevont tőkéből finanszírozzák tovább a tervezett növekedést. 

A kevesek egyike volt az AutoWallis, a cég egy már tőzsdén lévő cégbe vásárolta be magát (Altera), majd a kiürített cég átalakításával és feltöltésével léptek a tőzsdei porondra még 2019-ben, ha jól emlékszem 85 forint körüli áron. Ezt 2021 novemberében követte egy sok szempontból nem túlságosan sikeres ún. SPO (Secondary Public Offering, másodlagos tőzsdei kibocsátás), ennek során az AutóWallis több, mint 10 milliárd forint értékben vont be külsős forrást, hogy az évtized végéig tervezett regionális akvizíciókat és a tevékenységi kör bővítését legyen miből finanszírozni. 

A másodlagos tőkebevonás során az elsősorban megcélzott törzsközönség a kisbefektetői réteg volt, a tőkebevonás sikeres volt, relatív jelentős túljegyzés mellett a kibocsátási ársáv tetején (117 forint) keltek el az újonnan tőzsdére bevezetett részvények. Saját privát vélemény, a kibocsátás időzítése (erről nem tehetett a kibocsátó) és árazása (erről igen) nem volt túl szerencsés. A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború padlóra küldte a közép-európai tőzsdéket (a szofisztikált külföldi befektetők csak ránéztek Európa térképére, és miután konstatálták, hogy a régió csak pár centire van a háborútól, térképen legalább is, adtak minden kockázatosabb eszközt), ez alól az AutoWallis sem lehetett kivétel. Az árazás már más kérdés, a 117 forinton kibocsátott részvények akkor azért nem voltak olcsóak, elég komolyan kellett hinni a növekedési sztoriban, hogy az ember jegyezzen belőle. A lényeg, hogy az eleve magas kibocsátási árat követte a háború kitörése által okozott tőzsdei sell off, így a részvénytulajdonosok szinte mindegyike beszorult a pozíciójába, és annak ellenére, hogy a BUX Index idén (is) kiment történelmi csúcsára, a 117-120 forintos szintet az AutoWallis az elmúlt két évben nem tudta áttörni, pedig jó párszor nekifutott. De hát a vonat ment (Telekom, OTP, hogy csak a hazai sztárrészvényekről beszéljünk), és elég sokan úgy voltak vele, inkább kiszállnak nulla nyereséggel, csak legyen miből felszállni az említett vonatra.

Pedig fundamentális szempontból lenne rá oka az AutóWallisnak, hogy magasabb szinten legyen.

A korábbi tőzsdei kibocsátások során gründolt pénzt jól, okosan költötte el a menedzsment. Míg korábban az AutoWallis csak a hazai piacon volt jelen, jelenleg az árbevétel már csak kevesebb, mint fele jön a hazai piacról. Ha az ember ránéz a társaság honlapján elérhető befektetői prezentációra, nagyon látványos, hogy gyakorlatilag a teljes közép-európai porondon képviseltetve van a cég. Az elmúlt négy év alatt az árbevétel több, mint hatszorosára emelkedett, és a cég által forgalmazott gépjárműmárkák száma is négyszeresére nőtt, pár hónapja a mostanában sokat citált BYD forgalmazását nyerte el az AutoWallis. Bővült a cég profilja is, hiszen az AutóWallis nyitott az online kereskedés irányába is, és beszálltak a kocsimegosztó piacra is.

Ami a konkrét számokat illeti: jelenleg a cég értékeltségi szintje nagyon alacsony. Bár a 2023-as eredmények még nem ismertek (eddig csupán az ún. sales riportot publikálta a cég), sacc per kábé 4-es P/E^*Price-earning ratio, avagy árfolyam-nyereség arány a részvények kereskedelmében használt mutató, amelynek alapján összehasonlítható, hogy egy adott vállalat részvényének a piaci ára milyen mértékben drága az egy részvényre jutó nyereséghez mérve. -vel forog a cég, ami megmosolyogtatóan alacsony. A másik lényeges mutatószám, az EV/Ebitda^*Az EBITDA(Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation and Amortizaction) megmutatja a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt. Az EV (Enterprise Value) a vállalat nettó készpénzzel korrigált piaci értéke. Az EV/EBIDTA mutató lényegében a P/E mutató egyik alternatívája. is csak 2,1-es, ami szintén erősen a „sonderangebot” jelleget ad a részvények. Ilyen alacsony árazással jelenleg csak az Alteo forog még a BÉT-en, de ott az új tulajdonosi összetétel miatt óvatosabb lennék a vétellel. A TVK 2015-ös tőzsdei kivezetésére visszagondolva konkrétan, a MOL-hoz bármilyen formában köthető tulajdonos mellett én nem szeretnék kisrészvényes lenni.            

Visszatérve az AutoWallishoz: minőségi és jó track record-dal rendelkező menedzsment, olcsó árazás, további potenciális akvizíciók és növekedés mellett csak a 117-120-as technikai szint tartja vissza egyelőre a részvényt a további emelkedéstől. Csak a rend kedvéért, ezen az árszinten körülbelül 85 millió darab részvény ragadt be, persze gondolom azért akad köztük olyan is, aki hosszabb távra vette anno a részvényt. Ha ezt a szintet tartósan át tudja vinni a részvény, akkor én személy szerint jelentős árfolyamemelkedési potenciált látok a cégben. Ha esetleg valaki beleun(t) a Telekom és/vagy az OTP folyamatos emelkedésébe, akkor ez a kisebb kapitalizációjú részvény egy egész jó sztori lehet.  Persze az autóértékesítési piac nem egyszerű, nagy a verseny, az autóipar jelenlegi átalakulása is ronthatja az 5,3%-os EBITDA margint, de érdemes utána olvasni a cégnek részletesebben. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz auto wallis befektetés BÉT bux kisbefektetés részvénypiac tőzsde Olvasson tovább a kategóriában