Európarekorder infláció, elmaradt amerikai recesszió, új egyensúlyt kereső hozamok, elcsendesedő IPO-piac, 31 százalékos hozam, ami fáj… és még a bitcoin sem múlt ki – az év sztorijai, amelyek emlékezetesek maradhatnak a befektetők számára 2023-ból a Hold Alapkezelő elemzői és portfoliókezelői szerint.
A magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévében, egy év zsugorodás után ismét nőni tudott, ezzel remélhetőleg az ország végleg kijött a recesszióból. Első ránézésre ez az „inflációs recesszió” enyhe volt, a GDP reálértelemben mindössze 2, a lakossági fogyasztás 3 százalékot esett a csúcsáról és a foglalkoztatottság még valamelyest emelkedni is tudott. A jobb módúak közül lehet, hogy sokan nem is igen érezték meg… A szegényebb rétegeket azonban az inflációs sokk nagyon fájdalmasan érintette.
Magyarország az infláció tekintetében évtizedes „európai uniós rekordot” állított fel: januárban az előző év azonos időszakához képest több mint 25 százalékkal emelkedtek az árak. Ehhez képest a bérek akkor jóval szerényebb mértékben – jövedelmi kategória függvényében jellemzően 15-20 százalékkal – álltak magasabban, mint egy évvel korábban.
A valós reálbércsökkenés azonban a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb, hiába nőtt a leggyorsabb ütemben ennek a csoportnak a bére. A fogyasztói kosarukban az átlagos 26 százalékhoz képest jóval nagyobb (30-40-50 százalékos) súlyú élelmiszerek ára ugyanis brutális mértékben drágult az ársapkák ellenére (vagy talán épp azok miatt).
Az elmúlt néhány hónap árcsökkenése ellenére az élelmiszerek most átlagosan 50 százalékkal kerülnek többe, mint 2021 végén, ez a drágulás nagyságrendileg duplája a bérek emelkedésének.
Nem meglepő, hogy a lakosság – és különösen az alacsonyabb jövedelműek – elképesztő mértékben fogták vissza az élelmiszer-kiadásaikat. Az élelmiszerboltok forgalma (reálértelemben) másfél év alatt 9 százalékkal esett vissza. Magyarországon hasonló nagyságrendű forgalomcsökkenésre az elmúlt két évtizedben egyszer – a nagy globális pénzügyi válság idején –, 2007 és 2012 között volt erre példa, de akkor is több év alatt következett ez be.
A bérek növekedési üteme 2024-ben már várhatóan meghaladja majd mind az átlagos inflációt és – külső ársokkok hiányában – mind az élelmiszerek drágulásának mértékét. Így ismét nőhet a lakossági fogyasztás, valamint azon belül az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma. A 2022-23-as, „papíron” enyhe recesszióra azonban a lakosság szegényebb rétegei valószínűleg kevésbé visszafogott jelzővel fognak majd visszaemlékezni.
A magasabb jövedelműeknek ugyanakkor kivételes lehetőségeket is tartogatott az elmúlt esztendő:
Komoly letargiát éltek meg a banki ügyintézők és a hitelközvetítők 2023-ban, hiszen a lakáscélú jelzáloghitelezés volumene több mint a felére esett vissza. A magas nominális kamat teljesen leapasztotta a keresletet és megemelkedtek a törlesztők, amivel a bérnövekedés nem tudott lépést tartani. Mindeközben szabadfelhasználású jelzáloghitelek kihelyezése üstökösként kilőve több mint 50 százalékot növekedhetett tavaly.
Az ok a magyar finesz: a jó jövedelemmel, zálogosítható ingatlanvagyonnal és egy kis bátorsággal bíró magánszemélyek inflációkövető állampapírt vásároltak bankoktól felvett hitelből. A lehetőség hónapokig nyitva állt és – ez a lehetőség már lezárult – az állami beavatkozás a piaci folyamatokba ugyanakkor gyakran kínál egyedi lehetőségeket az élelmes szereplőknek.
A globális piacok is számos meglepetést okoztak. Az elmúlt négy évtized egyik legjobban várt recesszióját sikerült elkerülnie az amerikai gazdaságnak 2023-ban. Az USA gazdasága minden előrejelzést cáfolva még egy bankválságot és két adósságplafon vitát is túlélt. Mindezt úgy, hogy a Fed-kamatok és a tízéves állampapírhozamok is 16 éves magasságba emelkedtek az év során, jelentősen növelve az államháztartás, vállalatok, pénzügyi közvetítők és lakosság finanszírozási költségeit. Továbbra is (idén is) érdemes azonban ébernek maradni.
A 2023-as év igazán érdekes eseményei között meg kell említeni az európai ingatlanpiaci tranzakciók jelentős visszaesését is. A történet ott kezdődött, hogy a jegybanki szigorítások a fejlett piaci hosszú hozamok esetében már 2022-ben jelentős emelkedést eredményeztek. Ráadásul a reálhozamok is érdemben nőttek és alapvetően ez számít az ingatlanok értékelése szempontjából.
Erre a reálhozam-emelkedésre pedig nagyon eltérően reagáltak az ingatlan- és a tőkepiaci szereplők. Az ingatlanpiacon a vevők és az eladók között jelentős véleménykülönbség alakult ki a hozamok „normális” szintjét illetően, amely a tranzakciók érdemi visszaesését eredményezte. Egyfajta kivárás jellemzi a piacot. Az értékbecslők a kevés tranzakció miatt csak nagyon óvatosan mérsékelték az ingatlan értékeléseket. Ezzel szemben a tőzsdén jegyzett ingatlan cégek árfolyama sokkal inkább az aktuális hosszú reálhozamokat tükrözik. Kinek lesz igaza? Maróti Ádám, a HOLD részvényelemzője, elég határozott véleményt fogalmazott meg a kérdésről.
Tavaly az amerikai tőzsdén 154 IPO (Initial Public Offering), azaz elsődleges részvénykibocsátás volt, ami érdemi lassulást jelent az előző évhez képest. A legnagyobb visszhangja pedig szinte biztosan a Birkenstock tőzsdére lépésének volt. Miért is olyan érdekes a vállalat tőzsdei bevezetése és hogyan teljesítettek a papírok? Nos, a közel 250 éves német papucsmárka – amely fennállása óta mindig is a kényelmet és a minőséget helyezte előtérbe – piacra lépését sokan várták. Ez persze nem véletlen – különösen azt is figyelembe véve, hogy 2021 elején az LVMH francia luxus divatház mögött álló, L Catterton magántőke-társaság többségi tulajdont szerzett a vállalatban. Az erős márkanévvel és hűséges vásárlókkal igen jól festett a vállalat, amikor részvényeit bevezették a tőzsdére. A piac ítélete azonban nem igazolta vissza a várakozásokat. Mik lehetnek az okok, és milyen következtetéseket érdemes ebből levonni? – egyebek mellett erre is kitért Lajer Máté összefoglalója.
Izgalmakkal teli évet zárt a kiskereskedelem. Az élelmiszer-kiadások csökkenése mellett a diszkontkereskedők is gyenge forgalommal zárták, pedig az általánosan uralkodó vélekedés szerint, amikor a gazdaságban probléma van és a lakosság kénytelen visszafogni a fogyasztását, akkor menetrend szerint diszkontok forgalma nő, ugyanis a drágább alternatívák helyett mindenki az olcsóbb termékeket, illetve láncokat keresi, így a nap végén náluk kötnek ki a vásárlók. A „downtrading” azonban elmaradt: az alacsony jövedelmű társadalmi réteg (akik jellemzően eleve itt vásárolnak) annyira rossz helyzetbe került a magas infláció okozta reálbér-csökkenéssel, hogy visszafogták fogyasztásukat. … és ennek a részvénypiacon voltak áldozatai is.
Kriptós körökben régi hagyomány a bitcoin halálát előrejelző cikkek gyűjtése és naplózása, feljegyezve a megjelenés időpontját és az aktuális bitcoin-árfolyamot is.
A múlt év novemberében, az FTX-csőd után az Európai Központi Bank is beállt a sorba. Az ECB blogján “Bitcoin’s last stand” című írásában arról elmélkedik a szerző, hogy éppen az árfolyam utolsó, mesterségesen előidézett fellélegzésénél tartunk mielőtt a bitcoin végleg irrelevanciába süllyedne – függetlenül az FTX csődjétől.
A bitcoin azonban csak nem akar kimúlni. Szabó Dávid, a HOLD „kriptoszakértő” portfóliókezelője tavaly év végén (is) inkább a bitcoin kitartó tanulmányozását javasolta – persze csak azoknak, akik valóban kíváncsiak arra, hogy 13 év alatt miért százezerszerezett az árfolyama, és hogy mit várhatunk tőle a jövőben.
Egyedi történet is helyet kapott az összefoglalók sorában. Ahogy Balásy Zsolt fogalmazott: piac mindenkiben megtalálja, hogyan rúgjon bele. Van oka panaszra annak a portfóliókezelőnek is, aki 31 százalékos hozamot ért el tavaly. Volt rosszabb, de lesz jobb! – állítja.
Pénz
Fontos