Az elmúlt hetekben kisebb számháború alakult ki a különféle szakmai szervezetek között azzal kapcsolatban, hogy eltűntek-e a balatoni szálláshelyekről a nyaralók. Ahogy ezzel foglalkozó cikkünkben írtuk, a hivatalos statisztikák alapján a balatoni forgalomban érdekes kettősség volt megfigyelhető, ahol a belföldi forgalom csökkenése együtt járt a külföldivendég-éjszakák növekedésével.

Az elmúlt hónapok gazdasági adatai, a bezuhanó fogyasztás és kiskereskedelmi forgalom, valamint a hónapok óta csökkenő reálbérek alapján nem meglepő, hogy a magyarok a nyaraláson is spórolnak.

Ezt a jelenséget egyébként egy frissebb felmérés is bizonyítja. Az Opinio Euronews számára készített okostelefonos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett 41 százaléka nem tervezett idén nyaralni menni. A legnagyobb arányban az idősebbek, a kisvárosiak és a kelet-magyarországiak mondták, hogy nem nyaralnak az idén, és az így nyilatkozók nagyjából kétharmada indokolta pénzügyi okokkal az üdülés elmaradását.

A nyaralást tervezők nagyjából fele nyilatkozott egyébként úgy, hogy belföldön tervez utazni, és mivel a külföldi utak általában drágábbak, a belföldi forgalom visszaesése alapján arra lehet következtetni, hogy az idén csökken itthon azoknak az aránya, akik megengedhetik maguknak a nyaralást.

Bár az Opinio felmérése a tervekre kérdezett, az európai statisztikai hivatal felmérései pedig a konkrét kiadás megfinanszírozásának képességét vizsgálják, így ezeket a felméréseket nem érdemes összevetni, utóbbi adatforrás alapján időbeli és nemzetközi kontextusba tudjuk helyezni a belföldi turizmus idei visszaesését.

Bár az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent azoknak az aránya Magyarországon, akik nem tudták megengedni maguknak az üdülést, az Európai Unió más tagállamaihoz képest Magyarország ebben a statisztikai kategóriában nem áll jól. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, tavaly a teljes népesség körében 41 százalék volt azoknak az aránya, akik nem tudtak üdülni, és ilyen szempontból csak Horvátországban, Bulgáriában, Görögországban és Romániában volt rosszabb a helyzet az uniós tagállamok mezőnyében.

Érdekes módon tehát ebben a mutatóban egy erős balkáni csoportosulás látszik, hazánkat is beleértve.

Az ábráról az is leolvasható, hogy a szegénység kockázatának kitett magyarok – statisztikai értelemben azok, akiknek a jövedelme nem haladta meg az országos medián ekvivalens^*A medián azt fejezi ki, hogy az adott értéknél az országban ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. Az ekvivalens pedig azt, hogy az egy háztartásban élőknél egy felnőtt jelent egy egységet, minden további felnőtt 0,5 egységet, a 14 év alattiak pedig 0,3 egységet. jövedelem hatvan százalékát – csaknem kétharmada nem engedhette meg magának az egyhetes üdülést, ami szintén kiemelkedően nagy arány az uniós mezőnyben.

A fenti ábra alapján az is érdekes, hogy a posztszocialista régió hozzánk hasonló országai közül Lengyelországban (28 százalék) és Csehországban (18 százalék) is az EU-átlag (29 százalék) alatti az üdülést megfizetni képtelen népesség aránya.

Ez az arány az ilyen szempontból legszerencsésebb országokban egyébként 10 százalék körüli. Luxemburgban, Svédországban és Finnországban is csak körülbelül 10-ből egy ember nem tud ilyesmit megengedni magának, és még a szegénynek számító luxemburgiak, svédek és finnek körében is csak 20-30 százalék az ilyen szempontból nélkülöző népesség aránya.

Magyarország elmaradása regionális szempontból egyébként azért is érdekes, mert 2010 és 2022 között az egész szűkebb régiónkban nagyobb mértékű volt a javulás ebben az mutatóban, mint uniós átlagban.

2010-ről 2022-re az EU-ban az ilyen szempontból nélkülözők aránya 39-ről 29 százalékra, tehát körülbelül 10 százalékponttal csökkent, eközben viszont Lengyelországban csaknem 33 százalékpontos volt a csökkenés, de Magyarország (24 százalékpont), Szlovákia és Csehország (22-22 százalékpont) is szép eredményeket tud felmutatni.

A magyar elmaradás viszont így is megmaradt, mivel az ország ilyen szempontból kedvezőtlenebb helyzetből indult 2010-ben. 

A fenti ábra alapján egyébként az is érdekes, hogy miközben uniós átlagban 2020 után stagnált az ilyen szempontból nélkülözők aránya, a régión belül Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is csökkent az arány. Magyarországon és Romániában viszont nőtt.

Az idei nyárra vonatkozó tervek alapján úgy néz ki, hogy nőhet a gazdagabb uniós tagállamoktól való elmaradásunk: az Ipsos június elején publikált közvélemény-kutatásából ugyanis például az derül ki, hogy a vásárlóerő szempontjából meghatározó európai küldő országokban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság) idén tavalyhoz képest még nőtt is a nyaralást tervezők aránya. A megkérdezettek háromnegyedének voltak ilyen tervei ezen a nyáron, ami egészen nagy, 18 százalékpontos erősödést jelent a két évvel ezelőtti mélyponthoz képest, és 4 százalékpontosat tavalyhoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyaroknak már tényleg túl drága a BalatonMiközben országos szinten stagnálás jellemezte a hazai turizmust júniusban, a Balatonnál kifejezetten nagyot esett a szálláshelyek forgalma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNekünk a Balaton drága, a németeknek és cseheknek az AdriaEgy gombóc fagyi három euró, egy pizza 18 euró - a turisták panaszkodnak, horvát turisztikai szakemberek pedig óvatosságra intenek az árak megszabásánál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkik olcsóbb szállodában nyaraltak, azok mondtak le most a BalatonrólA belföldi vendégek száma csökkent, miközben a külföldieké megnőtt az év elején a Balaton körül is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz belföldi turizmus életkörülmények EU nyaralás turizmus üdülés V4 Olvasson tovább a kategóriában