Hírlevél feliratkozás
Avatar
2023. június 30. 09:09 Pénz

Tőzsdére megy a klímabarát vízerőmű, és indul a fekete-tengeri gáz kiaknázása

A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.

Napokon belül debütál a román tőzsdén az ország áramtermelésének bő negyedét adó Hidroelectrica, amely száz százalékban klímabarát módon, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő áramot vízerőműveiben országszerte, többek közt a dunai Vaskapu erőműben is.

A bukaresti IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz térségünkben, és kedvező ESG profilja miatt nemcsak a régiós, hanem a nyugat-európai és tengerentúli befektetők érdeklődését is felkeltette. A meghirdetett ársáv közepével kalkulálva a vállalat piaci értéke, kapitalizációja hozzávetőlegesen megegyezik majd az OTP-jével.

Fondul-modell

A Fondul Proprietatea jó tankönyvi példa a kapitalizmusból Kelet-Közép-Európában: egy kárpótlási alapról beszélünk, amelyben a kezdeti lakossági kistulajdonosi kör piaci eladásain keresztül stabilizálódott a magas közkézhányad. A cégben mára túlnyomó részben intézményi befektetők érdekeltek. Az alapot technikailag a Franklin Templeton amerikai alapkezelő menedzseli, amely összesen 1400 milliárd dollárnyi vagyont kezel globálisan.

A Fondul portfóliójának zászlóshajója a Hidroelectricában meglévő 20 százalékos kisebbségi részesedés. A többségi, 80 százalékos tulajdonos a román állam, aminek egy érvényben lévő jogszabály alapján nincs lehetősége privatizálni, azaz eladni a részesedését. Az uniós helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférésért azonban a román kormány vállalta többek közt, hogy tőzsdére viszi a Hidroelectricát. Ez pedig most kapóra jön a Fondulnak, amely így kedvező környezetben, magas áron értékesítheti portfóliójának „ékkövét”.

A Fondul sikertörténetét jól jelképezi, hogy 2011-es tőzsdei bevezetése óta 620 százalékot termelt árfolyam-emelkedés és osztalék formájában a részvényeseknek, ami bő 17 százalékos éves hozamnak felel meg román lejben. Nagyon kevés közép-kelet-európai részvény büszkélkedhet ilyen kimagasló, hosszú távú teljesítménnyel.

Kellett hozzá persze a világ számára kedvezőtlen, az áramtermelőknek viszont kedvező csillagállás is. A Hidroelectrica – ami a Fondul hivatalos eszközértékének 80 százaléka – jövedelmezősége EBITDA-szinten a két és félszeresére emelkedett a magas földgáz- és széndioxidkvóta-ár miatt megemelkedő áramárnak köszönhetően.

A Hidroelectrica egy igazi „fejőstehén”, hiszen fix, alacsony költséggel termel áramot, amit az érvényben lévő román extraadók és ársapkák mellett is jelentős profittal tud értékesíteni. A 20 euró körüli megawattóránkénti termelési költséghez közel 110 eurós nettó értékesítési ár társul jelenleg. A bőséges profitból az erőművek korszerűsítése és új erőművek építése mellett is marad bőven a részvényesek számára. A magas osztalékhozam és klímabarát profilja miatt nagy az érdeklődés a részvény iránt. Ugyanakkor az állami tulajdon és az energiapiaci folyamatokra való politikai érzékenység egy komoly kockázati tényező, akárcsak az áram árának alakulása, amelyre a megújuló erőművek hosszú távú és robosztus térnyerése fokozatos leszorító hatást gyakorol a jövőben.

A romániai energiapiac sajátosságai

Románia különösen kedvező helyzetben van energiaellátása szempontjából térségünk országaihoz képest. Gázszükségletének csupán 20 százalékát kell importálnia, míg áramtermelésben önellátó. Viszonyításképpen: hazánk gázfogyasztásának közel 85 százalékát, villamosenergia-igényének pedig 20-25 százalékát importálja. Ráadásul Románia már vígan nettó gázexportőr lehetne, amennyiben időben belevágott volna a hatalmas, fekete-tengeri gázmező kitermelésébe.

Az igazán csak tavaly derült ki, hogy mekkora érték az energiafüggetlenség. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az országok makrogazdasági sérülékenysége nem csupán a GDP-arányos államadósságon és annak finanszírozhatóságán múlik, hanem az energiaellátás szerkezetén és árszintjén is. Az alábbi ábrán látható, hogy GDP-arányosan mekkora többletkiadást jelentett volna a gáz- és áramszükséglet fedezése, ha a 2022. augusztusi „háborús” csúcsárat kellett volna fizetni egy éven keresztül. Látható, hogy ez hazánk és Törökország esetében a totális gazdasági összeomlást, csődközeli helyzetet jelentette volna, míg keleti szomszédunknak meg se kottyant volna. Természetesen nem volt reális azt gondolni, hogy tartósan ilyen kibírhatatlanul magas szinten maradhatnak az árak, de a számok jól érzékeltetik, hogy relatíve kinek mennyire fáj(t) az energiakrízis.

Románia lesz az unió legnagyobb gázkitermelője

Visszatérve a Fekete-tenger mélyén fekvő gázkészletben rejlő potenciálhoz: az OMV Petrom múlt héten jelentette be, hogy „évtizedes” teketóriázás után végre nekilát a közel 4 milliárd eurós beruházásnak, ami 2027-től termel majd földgázt nem kis mennyiségben. Évente 7 milliárd köbméter tör majd stabilan a felszínre tíz éven át, mielőtt kezdetét veszi egy ütemesebb hanyatlás. Ez a mennyiség az Európai Unió fogyasztásának közel 1,5 százaléka, keleti szomszédunk 2022-es gázigényének 70, hazánk gázfogyasztásának közel 80 százaléka. Románia nettó exportőrré válik, amit Magyarország kedvező lokációja és meglévő vezeték-összeköttetése miatt ki tud majd használni importigényének diverzifikálására, ellátásbiztonságának fokozására.

A szerző további cikkei itt olvashatók.

További hasznos olvasnivalók:

HOLDBLOG

HOLD Lexikon

HOLD Online vagyonkezelés

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVissza a múltba - a dohánycégek bukása és tündökléseMiközben a technológiai részvények újabb és újabb csúcsokat döntenek, érdemes felidézni, mi történt egy a tőzsdéken agyonvert szektorral az ezredforduló után.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz esg földgáz román tőzsde Románia tőzsdei bevezetés vízerőmű Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Debreczeni Anna
2023. november 30. 14:41 Pénz, Támogatói tartalom

Az átlagosan 17 éves futamidőre kötött lakáshiteleknél gondolkodnak el sokan az életbiztosításon is

Az elmúlt években a csok és a babaváró hitel segítségével is sokan jutottak saját otthonhoz, amihez akár több tízmillió forintos, jellemzően több évtizedes lejáratú hitelt is felvettek.

Jandó Zoltán
2023. november 30. 04:34 Pénz, Vállalat

Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER

A magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.

Elek Péter
2023. november 29. 16:37 Pénz

Túl sok a kockázat, de valahogy senki nem akarja ezeket komolyan venni

A rendszerszintű pénzügyi kockázatoktól a túlzottan magas államadósságszinteken át az egyedi vállalati értékeléseken keresztül túl sok minden összejött.

Fontos

Torontáli Zoltán
2023. december 1. 04:34 Élet, Vállalat

Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni

Elég furcsa helyzet alakult ki a magyar munkaerőpiacon, mert a magas infláció miatt elkezdtek tömegével új állást keresni azok, akiknek egyébként van munkájuk.

Stubnya Bence
2023. november 30. 19:06 Közélet

Kamatstop-hosszabbítás, mini-Dubaj, reptérvásárlás – a kormányinfó legfontosabb bejelentései

Heteken belül megvenné az állam a ferihegyi repteret, konzultálnának a rákosrendezői beruházásról.

Avatar Fazekas Dóra
2023. november 30. 16:11 Világ

A COP28 megrendezésével Dubaj kihívja maga ellen a sorsot

A fosszilis energiahordozók nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint bármelyik korábbi klímakonferencián.