Tőzsdére megy a klímabarát vízerőmű, és indul a fekete-tengeri gáz kiaknázása
A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.
Napokon belül debütál a román tőzsdén az ország áramtermelésének bő negyedét adó Hidroelectrica, amely száz százalékban klímabarát módon, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő áramot vízerőműveiben országszerte, többek közt a dunai Vaskapu erőműben is.
A bukaresti IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz térségünkben, és kedvező ESG profilja miatt nemcsak a régiós, hanem a nyugat-európai és tengerentúli befektetők érdeklődését is felkeltette. A meghirdetett ársáv közepével kalkulálva a vállalat piaci értéke, kapitalizációja hozzávetőlegesen megegyezik majd az OTP-jével.
Fondul-modell
A Fondul Proprietatea jó tankönyvi példa a kapitalizmusból Kelet-Közép-Európában: egy kárpótlási alapról beszélünk, amelyben a kezdeti lakossági kistulajdonosi kör piaci eladásain keresztül stabilizálódott a magas közkézhányad. A cégben mára túlnyomó részben intézményi befektetők érdekeltek. Az alapot technikailag a Franklin Templeton amerikai alapkezelő menedzseli, amely összesen 1400 milliárd dollárnyi vagyont kezel globálisan.
A Fondul portfóliójának zászlóshajója a Hidroelectricában meglévő 20 százalékos kisebbségi részesedés. A többségi, 80 százalékos tulajdonos a román állam, aminek egy érvényben lévő jogszabály alapján nincs lehetősége privatizálni, azaz eladni a részesedését. Az uniós helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférésért azonban a román kormány vállalta többek közt, hogy tőzsdére viszi a Hidroelectricát. Ez pedig most kapóra jön a Fondulnak, amely így kedvező környezetben, magas áron értékesítheti portfóliójának „ékkövét”.
A Fondul sikertörténetét jól jelképezi, hogy 2011-es tőzsdei bevezetése óta 620 százalékot termelt árfolyam-emelkedés és osztalék formájában a részvényeseknek, ami bő 17 százalékos éves hozamnak felel meg román lejben. Nagyon kevés közép-kelet-európai részvény büszkélkedhet ilyen kimagasló, hosszú távú teljesítménnyel.
Kellett hozzá persze a világ számára kedvezőtlen, az áramtermelőknek viszont kedvező csillagállás is. A Hidroelectrica – ami a Fondul hivatalos eszközértékének 80 százaléka – jövedelmezősége EBITDA-szinten a két és félszeresére emelkedett a magas földgáz- és széndioxidkvóta-ár miatt megemelkedő áramárnak köszönhetően.
A Hidroelectrica egy igazi „fejőstehén”, hiszen fix, alacsony költséggel termel áramot, amit az érvényben lévő román extraadók és ársapkák mellett is jelentős profittal tud értékesíteni. A 20 euró körüli megawattóránkénti termelési költséghez közel 110 eurós nettó értékesítési ár társul jelenleg. A bőséges profitból az erőművek korszerűsítése és új erőművek építése mellett is marad bőven a részvényesek számára. A magas osztalékhozam és klímabarát profilja miatt nagy az érdeklődés a részvény iránt. Ugyanakkor az állami tulajdon és az energiapiaci folyamatokra való politikai érzékenység egy komoly kockázati tényező, akárcsak az áram árának alakulása, amelyre a megújuló erőművek hosszú távú és robosztus térnyerése fokozatos leszorító hatást gyakorol a jövőben.
A romániai energiapiac sajátosságai
Románia különösen kedvező helyzetben van energiaellátása szempontjából térségünk országaihoz képest. Gázszükségletének csupán 20 százalékát kell importálnia, míg áramtermelésben önellátó. Viszonyításképpen: hazánk gázfogyasztásának közel 85 százalékát, villamosenergia-igényének pedig 20-25 százalékát importálja. Ráadásul Románia már vígan nettó gázexportőr lehetne, amennyiben időben belevágott volna a hatalmas, fekete-tengeri gázmező kitermelésébe.
Az igazán csak tavaly derült ki, hogy mekkora érték az energiafüggetlenség. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az országok makrogazdasági sérülékenysége nem csupán a GDP-arányos államadósságon és annak finanszírozhatóságán múlik, hanem az energiaellátás szerkezetén és árszintjén is. Az alábbi ábrán látható, hogy GDP-arányosan mekkora többletkiadást jelentett volna a gáz- és áramszükséglet fedezése, ha a 2022. augusztusi „háborús” csúcsárat kellett volna fizetni egy éven keresztül. Látható, hogy ez hazánk és Törökország esetében a totális gazdasági összeomlást, csődközeli helyzetet jelentette volna, míg keleti szomszédunknak meg se kottyant volna. Természetesen nem volt reális azt gondolni, hogy tartósan ilyen kibírhatatlanul magas szinten maradhatnak az árak, de a számok jól érzékeltetik, hogy relatíve kinek mennyire fáj(t) az energiakrízis.
Románia lesz az unió legnagyobb gázkitermelője
Visszatérve a Fekete-tenger mélyén fekvő gázkészletben rejlő potenciálhoz: az OMV Petrom múlt héten jelentette be, hogy „évtizedes” teketóriázás után végre nekilát a közel 4 milliárd eurós beruházásnak, ami 2027-től termel majd földgázt nem kis mennyiségben. Évente 7 milliárd köbméter tör majd stabilan a felszínre tíz éven át, mielőtt kezdetét veszi egy ütemesebb hanyatlás. Ez a mennyiség az Európai Unió fogyasztásának közel 1,5 százaléka, keleti szomszédunk 2022-es gázigényének 70, hazánk gázfogyasztásának közel 80 százaléka. Románia nettó exportőrré válik, amit Magyarország kedvező lokációja és meglévő vezeték-összeköttetése miatt ki tud majd használni importigényének diverzifikálására, ellátásbiztonságának fokozására.
A szerző további cikkei itt olvashatók.
További hasznos olvasnivalók:
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
