Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2023. április 24. 11:48 Pénz, Támogatói tartalom

Sokat lehet spórolni a céges költségeken, ha van egy kis önkritikánk

Egy vállalatvezető sem lehet minden céges költségterület szakértője. Itt jön a képbe a vállalati kiadások lefaragására szakosodott, brit gyökerű Expense Reduction Analysts, azaz ERA. A franchise rendszerben működő tanácsadói hálózat már több mint négy éve szolgáltat Magyarországon, ügyfeleik pedig az itthoni szakértőgárda mellett az egész európai hálózat tanácsadóinak tudására is számíthatnak. Fizetni pedig csak akkor kell nekik, ha tényleg spórolt velük a cég.

Interjúnkban Kiss Márk country manager és Lakatos Árpád tanácsadó a cégek munkaerőkölcsönzési kiadásainak és a banki költségeinek csökkentésére is adott tippeket.

Nagyából 40-féle költségtípussal dolgoztok, a távközlési kiadásoktól kezdve a csomagolási és flottaköltségeken át a munkaerő-kölcsönzésig, ami jelenleg a legkeresettebb szolgáltatásotok Magyarországon. Pedig az évek óta folyamatos munkaerőhiány miatt azt gondolnánk, hogy a cégek nem nézik annyira ezt a kiadást, csak legyen ember, aki kezeli a gépet a gyárban.

Lakatos Árpád: A munkaerő-kölcsönzési területhez mélyebb tudás szükséges. Számos formában lehet szerződni, arról nem is beszélve, hogy mi van benne az árban és mi nem. A vevő igényeihez pontosan illeszkedő szerződés a kulcsa a jó árnak és szolgáltatásnak. A másik tényező a jó szolgáltató. Több mint 100 szolgáltató van, és nem lehet jó mindegyik mindenben. Azokat kell megtalálni, akik abban erősek, ami nekünk kell.

Kiss Márk: Többnyire nem akkora a volumen, hogy arra egy külön embert dedikáljon a HR. Mi behozzuk a hiányzó szaktudást és kapacitást olyan emberekkel, akik minden nap ezzel a területtel foglalkoznak, ismerik a szolgáltatókat, a lehetőségeket, a trendeket. De például a logisztikában a munkaerő-kölcsönzés core költségnek számít, ettől függetlenül ebben a szektorban is van szépen futó projektünk.

Tudsz egy példát mondani erre, akár név nélkül?

Lakatos Árpád: Egy nagyobb áruházláncnál több mint 20 százalékos költségcsökkentést sikerült elérni úgy, hogy maradtak az eredeti szolgáltatók, de újragondoltuk a velük kötött szerződéseket.

Egy cég több munkaerő-kölcsönzővel is dolgozik? Ez mennyire hatékony?

Lakatos Árpád: A cégek jellemzően sokkal több szolgáltatóval dolgoznak ezen a téren, mint amennyire szükségük van. A kezdeti 2-3 szolgáltatótól pár év alatt 5-10-ig jutnak, mert egyre kevesebb ember jön egy helyről. Ez nem túl hatékony, mert szétaprózódik a volumen a sok kis szolgáltató között, és egyik se fog jó árat adni.

De visszatérve, hogy jött össze a 20 százalékos megtakarítás?

Lakatos Árpád: Másfajta szerződési forma bizonyult számukra optimálisnak. A munkaerő-kölcsönzőknél van óradíjas, havidíjas vagy összköltséges szerződési forma is, és sok esetben nem a megfelelő verziót választják a cégek. Az említett áruháznál korábban óradíjas rendszer volt, csak a ledolgozott órákat fizették ki a kölcsönzött munkaerőnek, „annyit keressenek, amennyit dolgoznak” alapon. Ennek azonban elég magas a költsége, mert a szolgáltatók beleépítik a kockázatukat – azt, hogy nekik kell állni a betegszabadságot, állásidőt –, és a órabér ilyenkor sokkal magasabb. Az említett áruházlánc sokkal jobban járt a havidíjas konstrukcióval, úgy is, hogy kifizetik a szabadságot, betegszabadságot és állásidőt is.

Miért választja mégis sok vállalat inkább a biztos rosszat, azaz a számára kedvezőtlen konstrukciót, ahelyett, hogy megpróbálna változtatni?

Lakatos Árpád: A vállalatok sokszor nem akarnak vagy mernek alapjaiban hozzányúlni ehhez a területhez. Félnek attól, hogy ha megbolygatják, akkor még annyi ember sem lesz, mint ahány most van. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kölcsönzők is az ügyfelekből élnek. Senki nem engedheti meg magának, hogy megsértődjön, ha kiírnak egy tendert, és meg kell méretnie magát a versenytársakkal. Egy jól összerakott szolgáltatással még most is találhat mindenki elegendő munkaerőt.

Hogy néz ki az ERA szolgáltatása a gyakorlatban, hogyan számoljátok ki, hogy mennyit sikerült megspórolnia egy vállalatnak a tanácsaitokkal?

Lakatos Árpád: Először egy részletes elemzéssel megnézzük, pontosan mire van szüksége az ügyfélnek, majd kiírunk egy tendert, és ez alapján vizsgáljuk meg azokat a szolgáltatókat, akik a legjobb áron a legjobb szolgáltatást nyújtják. Ezután sem hagyjuk magára az ügyfelet, még két évig támogatjuk a projektet, ami alatt negyedévente jelentés készítünk, hogy mekkora volt a költségterület volumene, van-e bármilyen probléma, és mennyi volt a megtakarítás a kiindulási állapothoz képest.

Kiss Márk: Ha nincs megtakarítás, akkor abban a negyedévben lehet, hogy nem is fizet nekünk a vállalat, ez is előfordult már, a járvány alatt, amikor bezártak az üzletek, és nullára csökkent a volumen. Az az adottságunk, hogy projektcsapat szinten történik a döntéshozatal, így nagymértékben tudunk alkalmazkodni az üzleti vagy operatív dinamikához.

Mennyire országspecifikus ez a terület?

Lakatos Árpád: Annyira nem, mint azt elsőre gondolnánk: a munka törvénykönyvével együtt sok mindent az uniós szabályok és irányelvek befolyásolnak, így nagyon hasonló a szabályozás a tagállamokban. A magyar piacon mintegy száz cég osztozik, jó pár nemzetközi munkaerő-kölcsönző is jelen van, de a top 20 cégből mintegy 15 magyar. Sokan foglalkoznak a kölcsönzött munkaerő mellett fejvadászattal is, sokan a bérszámfejtés kiszervezését is hozzátették, és buszos szállítást is szolgáltatnak, vagy akár saját munkásszállójuk is van. A nagyobbak elég széles portfólióval rendelkeznek. Van még bőven tér a fejlődésre. A kölcsönzött munka aránya itthon alacsony, a fele sincs az EU átlagnak vagy a lengyelnek, ha kelet-európai példát nézünk. Ez várhatóan növekedni fog, mert adott munkaköröknél hatékonyabb a kölcsönzött állomány, mint a saját.

Mik a fő munkaerő-kölcsönzési trendek most?

Lakatos Árpád: A legnagyobb sláger tavaly óta a harmadik országbeli (EU-n kívüli) foglalkoztatottak. Most már több mint húsz cégnek van engedélye, és egy év után már vannak tapasztalatok is, sok dolgozót hoznak. Eddig egyébként mindenki nagyon pozitívan nyilatkozott a harmadik országokból érkező munkásokra, hogy nagyon fegyelmezettek, ott maradnak, amíg tart a szerződés. Ez érdekük is hiszen komoly anyagi következménye van, ha továbbállnak. Már itthon is van több olyan cég, ahol több a külföldi kölcsönzött munkaerő, mint a magyar. Nem való mindenkinek, mérlegelni kell az előnyeit, hátrányait.

Főleg honnan érkezik a külföldi kölcsönzött munkaerő?

Lakatos Árpád: A románok, ukránok és szerbek, akik korábban jellemzően nagyobb számban jöttek, mára „elfogytak”. Jelenleg a legtöbben a Fülöp-szigetekről, Vietnámból és Mongóliából érkeznek. Mindegyik kölcsönző cég több országgal foglalkozik, de ezek a leggyakoribbak.

Ők milyen munkát végeznek itthon?

Lakatos Árpád: Általában operátori munkákra hozzák őket, ami a gyári összeszerelő munkákat takarja. A kölcsönzött munkaerővel csak hosszú távon érdemes számolni, mert komoly költséggel jár a toborzás, a vízum megszerzése és a munkaerő betanítása. Emiatt is legalább két évre szerződtetik őket általában. Akinek hullámzó, szezonális igényű munkához kell segítség, nem érdemes velük számolnia.

Mik az idei várakozásotok?

Lakatos Árpád: Mindenképp nőni fog a cégek munkaerő iránti igénye. A termelés mellett a logisztika is nagyon szenved a munkaerőhiánytól. A hírekből jól ismert debreceni CATL és a BMW-gyár igénye együtt több mint 12 ezer dolgozó, de arról kevesebben tudnak, hogy Budapest közelében, az M0-ás raktárcsarnokaiba is nagyon sok munkaerő kell, és ezek közül rengeteget még be se üzemeltek.

A banki költségekre áttérve, itt milyen megtakarítási aránnyal lehet kalkulálni?

Kiss Márk: Összességében az látszik, hogy a legnagyobb mértékű – százalékos – megtakarítást a banki költségek terén látjuk az összes projekten belül, amiben cégünk részt vesz itthon vagy más országokban. Nemzetközi szinten 40-45 százalékos megtakarítást is el lehet érni átlagban ebben a kategóriában, de például a devizakereskedelemben nem ritka a 80 százalékos spórolás sem. A költségterületen belül a bankkártya-elfogadás kereskedői díja egy meghatározó tétel, de foglalkozunk ezen a kategórián belül külön a hitelekkel, folyószámlalimitekkel, számlaműveletekkel kapcsolatos költségekkel is. Ugyanakkor bármikor indítani tudunk működőtőkével vagy faktoringgal foglalkozó projektet is. A felsorolásból látszik, hogy nem minden költség kapcsolódik szorosan a bankokhoz.

Lakatos Árpád: egy pénzügyi vezető sem érthet mindenhez, a napi számos teendőből a banki költségek menedzselése csak egy feladat. Ha valakinek van egy kis önkritikája, akkor tudja magáról, hogy mi az, amiben jó, és mi az, amiben pont nem olyan erős a munkájának számos területe közül.

A közép-és nagyvállalatok általában egyedi szerződéseket kötnek a bankokkal, pénzügyi szolgáltatókkal – itt hogy veszi ki magát egy tendereztetés?

Kiss Márk: Valóban, a nagyobb cégcsoportoknál anyavállalati vagy akár központi treasury szinten kötött régiós szerződések a meghatározók, a kisebb cégek pedig nagyon óvatosan kezelik a banki kapcsolataikat. Az ERA-nak valahol a kettő között van szerepe és jelentősége. A banki költségekre minden időszakban, a gazdasági környezet alakulásától függetlenül érdemes ránézni. Ha pedig az ügyfél kéri, maradhatunk a jól bevált szolgáltatónál is, ilyenkor a javaslataink közé általában beépítjük, hogy a volumen 10-20 százalékában érdemes behozni egy új szolgáltatót. Az ügyfelet végig tájékoztatjuk a tender módjáról, többfajta eljárás és módszertan van. Mindig kérdés, hogy a jelenlegi szolgáltatókat meghívjuk-e, hogy nyílt legyen vagy szűkebb körű versenyeztetés és még számtalan módja van a tender lebonyolításának. Van, hogy előre megkapjuk a szolgáltatók listáját, akiket meg kell hívnunk rá, vagy azokét, akiket éppen hogy nem szabad meghívni esetleges korábbi rossz tapasztalatok miatt. A tendert követően, vagy akár azt kihagyva lépünk tovább és vizsgáljuk a területet más szempontból is igény szerint.

A pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos túlzott óvatosságot is jól oldja egyébként a harmadik fél tanácsadó bevonása.

A jelenlegi magas inflációs környezetben és bankpánikkal tarkított időszakban milyen várakozásaitok vannak az idei évre?

Kiss Márk: Összességében nem túl pozitívak. A pénzügyi szolgáltatók önköltsége elengedhetetlenül nő, és velünk van még az extraprofit adó is. Mindezek ellenére egy dinamikusan emelkedő piacról beszélünk, ahol az infláció miatt a tavalyi árak megtartása is már megtakarításként értékelhető, sikerként könyvelhető el. Az árcsökkenés sem lehetetlen, de mindenképp nehezebb. Az árverseny helyét kezdi átvenni az „adjunk többet, de drágábban” a kínálati oldalon, ezért kifejezetten fontos, hogy jelen legyen a kritikus „ne fogadjunk el többet, mint amire szükségünk van” a keresleti oldalon.

Lakatos Árpád: valóban nem sok pozitívum van a mostani helyzetben, de az igen, hogy tudatosabb hozzáállásra ösztönzi a piaci szereplőket. Jobban odafigyelnek a költségeikre, ami egyúttal nagyobb érdeklődést generál a szolgáltatásunk iránt is.

A cikk megjelenését az Expense Reduction Analysts támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.