A rosszul kereső magyarok 30 százalékos inflációja is rekord az EU-ban
A brüsszeli Bruegel Intézet szerdán frissített adatbázisa alapján tavaly év végén csaknem 5 százalékpontnyi különbség volt a magyar lakosság legjobban és legrosszabbul kereső 20 százaléka által tapasztalt inflációban: a legrosszabbul keresők körében az infláció ebben a hónapban már meghaladta a 30 százalékot.
A decemberi magyar inflációs adat az Európai Unióban nemcsak abban emelkedik ki, hogy az uniós módszertan szerint 25 (a magyar statisztikai hivatalé szerint 24,5) százalékos általános infláció volt a legmagasabb az egész EU-ban, hanem abban is, hogy Olaszország, Litvánia és Lettország után nálunk volt a legnagyobb különbség a legjobban és legrosszabbul keresők inflációja között.
Az általános inflációs árindexeket úgy számítják ki a statisztikai hivatalok, hogy a lakossági átlagfogyasztás alapján vett fogyasztói kosárra vonatkozóan súlyozzák az egyes tételeket, és ehhez rendelik hozzá az árak változását. Különböző jövedelmi szinteken azonban nagy különbségek vannak abban, hogy az emberek a jövedelmük mekkora részét költik egyes tételekre, így ha például a rosszabbul keresők kosarában nagyobb tételként szereplő élelmiszer vagy energia jobban drágul, akkor a rájuk vonatkozó infláció is magasabb lesz.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy Magyarországon ez a folyamat a nyáron kezdett meghatározóvá válni az infláció mértékének növekedésével párhuzamosan.
Az is látszik viszont, hogy novemberről decemberre az alacsonyabb keresetűek inflációja már csökkent, miközben a legjobban keresőké még mindig nőtt. Valamelyest tehát már záródott az olló.
Az alábbi ábrán az oszlopok azt mutatják meg, hogy egy adott fogyasztási kategóriában tapasztalható árváltozás növelte vagy csökkentette a felső és alsó ötödben tapasztalható infláció közti különbséget.
Látszik, hogy nyár végéig a legnagyobb mértékben az élelmiszer-infláció okozta a különböző jövedelmi szinteken érzékelhető infláció közti különbséget. A rezsicsökkentés szabályainak augusztusi átvariálása viszont ősztől kezdve nagyjából hasonló mértékben volt nagyobb teher az alacsonyabb jövedelműek számára a jobban keresőkhöz képest, mint a magasabb élelmiszerárak.
A különbség decemberben 4,6 százalékpont volt a legjobban és legrosszabbul keresők inflációja között, ami az uniós tagállamok mezőnyében a negyedik legnagyobb volt. Ennél nagyobb csak Litvániában, Lettországban és Olaszországban volt sorrendben 5,2; 7,6 és 7,9 százalékpontos különbséggel, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.
Az ábra alapján az is jól látható, hogy alapvetően még mindig tartja magát az az összefüggés, hogy az egyes országokban az alacsonyabb keresetűek érzik meg jobban az inflációt, bár azért találni erre ellenpéldákat is, jellemzően azokban az országokban, ahol egyébként is alacsonyabb az infláció.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
