Évek óta zúdítják az össztüzet a drága, hatékonytalan, nem versenyképes készpénzre a bankok, fizetéstechnológiai cégek és a jegybank is – az mégis állja a sarat. A készpénzmentes, digitális fizetéseknél pedig nincs gyors győzelem, hosszú évekbe telik, mire szokássá válik egy-egy új megoldás.

Egy évtized alatt, 2009 és 2019 között a háromszorosára nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon a jegybank adatai szerint.

Ez a sok bankjegy és érme azonban nem forog, a készpénzes tranzakciók száma mindössze 30 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Az egyre növekvő készpénzigény hátterében az óvatossági, megtakarítási célú felhalmozás állhat a jegybank tanulmánya szerint.

Ez azonban a növekvő infláció miatt egyre kevésbé éri meg. A szeptemberben mért – évtizedes rekordnak számító – 20 százalék feletti inflációt egy egyszerű példán szemléltetve: ha 100 forintból tavaly 5 zsemlét tudtunk venni, ennyiért az idén már csak 4-et adnak – és nem látni a végét, lehet, hogy egy év múlva 3-nál fogunk tartani a 2021-es árakhoz képest. Ezzel nem biztos, hogy jóllakik a család, még úgy sem, ha közben emelkednek valamelyest a fizetések.

Ugyanebben a tíz évben a kártyás fizetések darabszáma – igaz, sokkal alacsonyabb bázisról – több mint az ötszörösére emelkedett, de még mindig nem tudta megdönteni a készpénz egyeduralmát.

Nincs csodafegyver

Bár már 9,8 millió bankkártya van a magyar pénztárcákban – ami már több, mint az ország felnőtt lakossága – és már jó ideje csaknem mindenhol tudunk készpénzmentesen fizetni, még mindig sokszor kerülnek elő a bankjegyek. Az utóbbi években szabályzói előírással – online pénztárgépet használó üzleteknek 2021-től kötelező elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk – és piaci programmal – például amilyen a Mastercard az elfogadóhelyek megduplázását célzó Doppio nevű, fizetési infrastruktúra fejlesztő programja – is felfejlesztett, csaknem negyedmilliós POS terminál-állomány nagy részét nem terhelik túl tranzakciókkal: a vásárlók átlagban háromból két esetben továbbra is inkább készpénzzel fizetnek a jegybank 2021-es fizetési rendszer jelentése szerint.

A vásárlások értékét nézve azért árnyalódik a kép, összegben ugyanis a digitális fizetések lassan utolérik a készpénzes fizetéseket: 2021-ben az online pénztárgépeken rögzített elektronikus fizetések darabszámának éves aránya az összes fizetésből 29 százalék, azonban értékének éves aránya már 46 százalék volt. Mindezek mellett éven belül is érezhető volt a fokozatos emelkedés, decemberben ezek az értékek már rendre a 32 és 49 százalékot is elérték.

A jegybank jelentéséből az is kiderült, hogy hiába az unalomig ismételt csekk- vagy készpénzgyilkos csodafegyveres szalagcímek, 2021-ben a klasszikus közműszolgáltatások esetében a lakosság nagy részénél továbbra is a megszokott sárga postai csekken történő számlafizetés volt a meghatározó. Ebben a körben is kimagaslik a hulladékgazdálkodás, ahol a csekkes forgalom aránya 80 százalékos, de a villany- és gázszámlák, valamint a távhődíjak több mint felét is így fizetjük.

Vannak azonban látványos eredmények is a digitális fizetések terjedésében az utóbbi tíz évből: 2012 óta 6-ról 93 százalékra nőtt az érintésmentes fizetésre alkalmas kártyák elterjedtsége itthon a jegybank adatai szerint, míg az elfogadó termináloké 23-ról 99 százalékra – tehát már csaknem az összes terminálnál fizethetünk érintésmentesen, sőt, 15 ezer forint alatt PIN-kód megadása nélkül.

Hogyan tovább, készpénzmentesség?

„Nincs a világon még egy ilyen, csak a digitális fizetésekre fókuszáló index, ezért is csináltuk meg” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős vezetője a 2021-es Digitális Fizetési Index eredményeinek ismertetésekor. A Magyarországon meghatározó piaci részesedéssel bíró fizetéstechnológiai cégnek ez már a második ilyen indexe: először 2020-ra készítette el a saját módszertanán alapuló Digitális Fizetési Indexet, így volt mihez hasonlítani az idén közzétett számokat. Az index megalkotásának másik oka pedig az volt, hogy szerettek volna egy teljes képet kapni a digitális fizetések magyarországi helyzetéről – tette hozzá Eölyüs Endre. Ehhez a publikus forrásokból, a KSH-tól és a jegybankból érkező adatokat kiegészítették a cég saját aggregált adataival, valamint saját adatfelvételi eredményekkel.

Az idén bővült a projektben résztvevő országok köre, mivel hat szomszédos országban is megcsinálták ugyanezt a felmérést.

A magyar index összpontszáma nőtt – ami mindig jó hír – 2020-hoz képest 7 ponttal, 58 pontra emelkedett a 100-as skálán. A fő pontszám három alindexből adódik, a mostani emelkedés az infrastruktúra alindex 9 pontos, a használat alindex 11 pontos javulásának köszönhető, egyedül a tudás alindex nem változott 2020-hoz képest – mondta Martinovic Boris, a Mastercard magyarországi és szlovéniai public policy igazgatója.

Az már az első indexben is látványos volt, hogy Magyarország mennyire jól áll a digitális fizetési alapinfrastruktúrában, azaz a kártyás és a számlaalapú fizetési rendszerekben, mint az azonnali fizetési rendszer. Az azonnal fizetés esetében még van tér a fejlődésre, nem igazán épülnek rá további elemek – mondta.

Éppen ezen szeretne változtatni a jegybank. Egy ambiciózus szeptemberi intézkedéscsomag számos elemet tartalmaz, mint a QR-kód sztenderd készítése, a QR-kódok és a fizetési kérelmek^*Amikor például a kereskedő küldi el, mennyibe került egy vásárlás, és a kérelem jóváhagyásával ki lehet fizetni. kötelező elfogadása a bankoknál vagy éppen az azonnali fizetések NFC-alapú működése.

Tavaly óta rengeteg POS-terminált helyeztek ki, kártyaoldalon főleg a tokenizáció futott nagyot és a kártyaadatok kereskedőknél való elmentése. Ez utóbbi annyira nem látványos, de fontos változás – emelte ki Martinovic Boris.

A 2021 januárjában bevezetett erős (vagy kettős) ügyfélhitelesítési rendszerben vannak még lehetőségek, ki lehetne használni más területen is. Ennek keretében például meg lehetne osztani a bankkártyaadatokat a szolgáltatókkal úgy, hogy ha új kártyaszáma lesz valakinek, új lejárati dátummal, azt ne kelljen külön beírni, hanem automatikusan frissüljön például a Netflix fiókjában.

Idén hat környező országban: Ausztriában, Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban, Romániában és Szerbiában is elkészítették a Digitális Fizetési Indexet.^*Az országok közötti összehasonlíthatóság érdekében bizonyos fő teljesítménymutatókra a tavalyitól eltérő, új módszertant alkalmaztak.

Az indexben sze­replő hét ország átlagos pontszáma 56 volt. Magyarországhoz hasonlóan a többi vizsgált országban is az in­frastruktúra kapta a legmagasabb pontszámot, míg a tudás és a használat részindex következetesen alacsonyabb maradt. Ebből az következik, hogy időbe telik, mire a piacra bevezetett fizetési megoldások elterjednek a fogyasztók körében.

Rutinosak és leszakadók

Magyarországon a Digitális Fizetési Index második, tudást vizsgáló alindexe nem változott, 2020-ban és 2021-ben is 51 pont volt. Ezzel Magyarország kicsivel a 49 pontos átlag feletti szinten van a régióban.

Van azonban egy egyre látványosabb törés a társadalomban a digitális fizetések terén – a magyar felnőtt lakosságra reprezentatív felmérés szerint az átlagos ismeretekkel amúgy is bírók fejlődtek egy kicsit, de mellettük van egy széles réteg, ahol nincs érdemi változás. Tehát nyílik az olló a leszakadók és napi szinten e-fizetést használók között, ami ijesztő jelenség lehet hosszabb távon, ezért is fontos az edukáció folytatása – emelte ki a Mastercard igazgatója.

A tudás szintje szintén szerepet játszik a harmadik alindex, a használatban elért pontszámokban: minél jobban ismerik a fogyasztók a különböző fizetési megoldásokat, annál nagyobb valószínűséggel nő ezek elfogadottsága és használata. Maga a használat alindex 47 pontos átlagpontszámot szerzett, ezzel ez a részindex rendelkezik a legalacsonyabb átlagos pontszámmal – de a régióban a legalacsonyabb a 35 pont volt. Ezzel egybecsengenek a jegybank fent ismertetett adatai, miszerint a magyarok még mindig a készpénzt részesítik előnyben fizetéskor, és felhalmozásra is sokan használják.

A digitális fizetési rendszerek világa tehát nem kecsegtet azonnali sikerekkel. „Még a legszexibb megoldásoknak is kell 3-5 év az elterjedéshez. Ez az Apple Pay esetében is így volt” – mondta Martinovic Boris.

A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában