Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. október 28. 11:04 Pénz, Támogatói tartalom

Még a legszexibb digitális fizetési megoldásnak is 3-5 év kell az elterjedéshez

Évek óta zúdítják az össztüzet a drága, hatékonytalan, nem versenyképes készpénzre a bankok, fizetéstechnológiai cégek és a jegybank is – az mégis állja a sarat. A készpénzmentes, digitális fizetéseknél pedig nincs gyors győzelem, hosszú évekbe telik, mire szokássá válik egy-egy új megoldás.

Egy évtized alatt, 2009 és 2019 között a háromszorosára nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon a jegybank adatai szerint.

Ez a sok bankjegy és érme azonban nem forog, a készpénzes tranzakciók száma mindössze 30 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Az egyre növekvő készpénzigény hátterében az óvatossági, megtakarítási célú felhalmozás állhat a jegybank tanulmánya szerint.

Ez azonban a növekvő infláció miatt egyre kevésbé éri meg. A szeptemberben mért – évtizedes rekordnak számító – 20 százalék feletti inflációt egy egyszerű példán szemléltetve: ha 100 forintból tavaly 5 zsemlét tudtunk venni, ennyiért az idén már csak 4-et adnak – és nem látni a végét, lehet, hogy egy év múlva 3-nál fogunk tartani a 2021-es árakhoz képest. Ezzel nem biztos, hogy jóllakik a család, még úgy sem, ha közben emelkednek valamelyest a fizetések.

Ugyanebben a tíz évben a kártyás fizetések darabszáma – igaz, sokkal alacsonyabb bázisról – több mint az ötszörösére emelkedett, de még mindig nem tudta megdönteni a készpénz egyeduralmát.

Nincs csodafegyver

Bár már 9,8 millió bankkártya van a magyar pénztárcákban – ami már több, mint az ország felnőtt lakossága – és már jó ideje csaknem mindenhol tudunk készpénzmentesen fizetni, még mindig sokszor kerülnek elő a bankjegyek. Az utóbbi években szabályzói előírással – online pénztárgépet használó üzleteknek 2021-től kötelező elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk – és piaci programmal – például amilyen a Mastercard az elfogadóhelyek megduplázását célzó Doppio nevű, fizetési infrastruktúra fejlesztő programja – is felfejlesztett, csaknem negyedmilliós POS terminál-állomány nagy részét nem terhelik túl tranzakciókkal: a vásárlók átlagban háromból két esetben továbbra is inkább készpénzzel fizetnek a jegybank 2021-es fizetési rendszer jelentése szerint.

A vásárlások értékét nézve azért árnyalódik a kép, összegben ugyanis a digitális fizetések lassan utolérik a készpénzes fizetéseket: 2021-ben az online pénztárgépeken rögzített elektronikus fizetések darabszámának éves aránya az összes fizetésből 29 százalék, azonban értékének éves aránya már 46 százalék volt. Mindezek mellett éven belül is érezhető volt a fokozatos emelkedés, decemberben ezek az értékek már rendre a 32 és 49 százalékot is elérték.

A jegybank jelentéséből az is kiderült, hogy hiába az unalomig ismételt csekk- vagy készpénzgyilkos csodafegyveres szalagcímek, 2021-ben a klasszikus közműszolgáltatások esetében a lakosság nagy részénél továbbra is a megszokott sárga postai csekken történő számlafizetés volt a meghatározó. Ebben a körben is kimagaslik a hulladékgazdálkodás, ahol a csekkes forgalom aránya 80 százalékos, de a villany- és gázszámlák, valamint a távhődíjak több mint felét is így fizetjük.

Vannak azonban látványos eredmények is a digitális fizetések terjedésében az utóbbi tíz évből: 2012 óta 6-ról 93 százalékra nőtt az érintésmentes fizetésre alkalmas kártyák elterjedtsége itthon a jegybank adatai szerint, míg az elfogadó termináloké 23-ról 99 százalékra – tehát már csaknem az összes terminálnál fizethetünk érintésmentesen, sőt, 15 ezer forint alatt PIN-kód megadása nélkül.

Hogyan tovább, készpénzmentesség?

„Nincs a világon még egy ilyen, csak a digitális fizetésekre fókuszáló index, ezért is csináltuk meg” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős vezetője a 2021-es Digitális Fizetési Index eredményeinek ismertetésekor. A Magyarországon meghatározó piaci részesedéssel bíró fizetéstechnológiai cégnek ez már a második ilyen indexe: először 2020-ra készítette el a saját módszertanán alapuló Digitális Fizetési Indexet, így volt mihez hasonlítani az idén közzétett számokat. Az index megalkotásának másik oka pedig az volt, hogy szerettek volna egy teljes képet kapni a digitális fizetések magyarországi helyzetéről – tette hozzá Eölyüs Endre. Ehhez a publikus forrásokból, a KSH-tól és a jegybankból érkező adatokat kiegészítették a cég saját aggregált adataival, valamint saját adatfelvételi eredményekkel.

Az idén bővült a projektben résztvevő országok köre, mivel hat szomszédos országban is megcsinálták ugyanezt a felmérést.

A magyar index összpontszáma nőtt – ami mindig jó hír – 2020-hoz képest 7 ponttal, 58 pontra emelkedett a 100-as skálán. A fő pontszám három alindexből adódik, a mostani emelkedés az infrastruktúra alindex 9 pontos, a használat alindex 11 pontos javulásának köszönhető, egyedül a tudás alindex nem változott 2020-hoz képest – mondta Martinovic Boris, a Mastercard magyarországi és szlovéniai public policy igazgatója.

Az már az első indexben is látványos volt, hogy Magyarország mennyire jól áll a digitális fizetési alapinfrastruktúrában, azaz a kártyás és a számlaalapú fizetési rendszerekben, mint az azonnali fizetési rendszer. Az azonnal fizetés esetében még van tér a fejlődésre, nem igazán épülnek rá további elemek – mondta.

Éppen ezen szeretne változtatni a jegybank. Egy ambiciózus szeptemberi intézkedéscsomag számos elemet tartalmaz, mint a QR-kód sztenderd készítése, a QR-kódok és a fizetési kérelmek*Amikor például a kereskedő küldi el, mennyibe került egy vásárlás, és a kérelem jóváhagyásával ki lehet fizetni. kötelező elfogadása a bankoknál vagy éppen az azonnali fizetések NFC-alapú működése.

Tavaly óta rengeteg POS-terminált helyeztek ki, kártyaoldalon főleg a tokenizáció futott nagyot és a kártyaadatok kereskedőknél való elmentése. Ez utóbbi annyira nem látványos, de fontos változás – emelte ki Martinovic Boris.

A 2021 januárjában bevezetett erős (vagy kettős) ügyfélhitelesítési rendszerben vannak még lehetőségek, ki lehetne használni más területen is. Ennek keretében például meg lehetne osztani a bankkártyaadatokat a szolgáltatókkal úgy, hogy ha új kártyaszáma lesz valakinek, új lejárati dátummal, azt ne kelljen külön beírni, hanem automatikusan frissüljön például a Netflix fiókjában.

Idén hat környező országban: Ausztriában, Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban, Romániában és Szerbiában is elkészítették a Digitális Fizetési Indexet.*Az országok közötti összehasonlíthatóság érdekében bizonyos fő teljesítménymutatókra a tavalyitól eltérő, új módszertant alkalmaztak.

Az indexben sze­replő hét ország átlagos pontszáma 56 volt. Magyarországhoz hasonlóan a többi vizsgált országban is az in­frastruktúra kapta a legmagasabb pontszámot, míg a tudás és a használat részindex következetesen alacsonyabb maradt. Ebből az következik, hogy időbe telik, mire a piacra bevezetett fizetési megoldások elterjednek a fogyasztók körében.

Rutinosak és leszakadók

Magyarországon a Digitális Fizetési Index második, tudást vizsgáló alindexe nem változott, 2020-ban és 2021-ben is 51 pont volt. Ezzel Magyarország kicsivel a 49 pontos átlag feletti szinten van a régióban.

Van azonban egy egyre látványosabb törés a társadalomban a digitális fizetések terén – a magyar felnőtt lakosságra reprezentatív felmérés szerint az átlagos ismeretekkel amúgy is bírók fejlődtek egy kicsit, de mellettük van egy széles réteg, ahol nincs érdemi változás. Tehát nyílik az olló a leszakadók és napi szinten e-fizetést használók között, ami ijesztő jelenség lehet hosszabb távon, ezért is fontos az edukáció folytatása – emelte ki a Mastercard igazgatója.

A tudás szintje szintén szerepet játszik a harmadik alindex, a használatban elért pontszámokban: minél jobban ismerik a fogyasztók a különböző fizetési megoldásokat, annál nagyobb valószínűséggel nő ezek elfogadottsága és használata. Maga a használat alindex 47 pontos átlagpontszámot szerzett, ezzel ez a részindex rendelkezik a legalacsonyabb átlagos pontszámmal – de a régióban a legalacsonyabb a 35 pont volt. Ezzel egybecsengenek a jegybank fent ismertetett adatai, miszerint a magyarok még mindig a készpénzt részesítik előnyben fizetéskor, és felhalmozásra is sokan használják.

A digitális fizetési rendszerek világa tehát nem kecsegtet azonnali sikerekkel. „Még a legszexibb megoldásoknak is kell 3-5 év az elterjedéshez. Ez az Apple Pay esetében is így volt” – mondta Martinovic Boris.

A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2024. március 28. 04:34 Közélet, Pénz

Több százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedését

A NER nagyvállalkozói akkor is bőkezű állami segítséget élveznek, ha nem indulnak közbeszerzéseken.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.