Az Európai Bizottság minden Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – mondta hétfőn Brüsszelben Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lapnak. A bejelentés azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesül egyelőre, vagyis új front nyílik az Európai Unió és Lengyelország között. Sajtóinformációk szerint a varsói kormány abban bízott, hogy ha az ukránok lengyel támogatása nem lenne elég, a Bizottságra Macron fog nyomást gyakorolni lengyelországi francia koncessziók reményében. Most úgy tűnik, nem jöttek be ezek a várakozások.

Az elmúlt hónapokban főleg a helyreállítási alap (RRF) lengyel pénzeinek sorsáról beszéltek sokat, arról a 35,4 milliárd euróról, ami nagyjából kétharmad részben vissza nem térítendő támogatás, egyharmad arányban pedig kedvezményes kölcsön formájában érkezne Lengyelországba. A lengyel helyreállítási tervet a Bizottság jogállamisági kifogások, elsősorban a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt nem fogadta el sokáig. Erre végül júniusban került sor, azután, hogy a Kaczyński kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szavazataival a szejm végül mégiscsak megszüntette a legfelsőbb bíróság politikai kinevezettekkel feltöltött fegyelmi kamaráját.

Ezek után Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amelynek a helyreállítási terve még mindig nem kapott zöld lámpát (a magyar kormányzati remények szerint erre november közepéig sor kerülhet, ez lenne nagyjából az utolsó lehetséges időpont, hogy ne fussunk ki a határidőből),

de a lengyel terv elfogadása sem jelentette önmagában azt, hogy ők gond nélkül lehívhatják a támogatásokat.

A Bizottság ugyanis a források folyósítását különböző feltételekhez kötötte, és amíg a lengyelek nem teljesítik maradéktalanul az összeset, a pénz sem jön. A lényegi vita éppen a bíróságok függetlenségével kapcsolatos: Varsó szerint ők már teljesítették a vállalásokat, Brüsszelben azonban ezt vitatják: bár a fegyelmi kamara megszűnt, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba, így a jövőben is szerepük lehet a fegyelmi ügyek elbírálásában. Másik kifogás, hogy a vitatott módon eltávolított bírák nem kapták vissza automatikusan a széküket, és a Bizottságnak az a kérése sem teljesült, hogy a lengyel bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz a jogszabályok uniós megfelelősségével kapcsolatban.

A PiS szerint Brüsszel valójában politikai okokból tartja vissza a Lengyelországnak járó támogatásokat, Jarosław Kaczyński pártelnök emiatt kilátásba helyezte, hogy Lengyelország bepereli a Bizottságot a(z általa egyébként gyakran bírált és túlhatalommal vádolt) Európai Bíróságon.

Mindez azonban idáig elvileg csak a helyreállítási alap 35 milliárdjáról szólt, a Bizottság mostani bejelentése szerint azonban bizonytalanná vált a kohéziós alap lengyel támogatásainak lehívhatósága is, ami több mint kétszer akkora összeget, 76,5 milliárd eurót érint. A kohéziós (felzárkóztatási) alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és abszolút összegben éppen Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje. Magyarország 22,5 milliárd euróval a hatodik legnagyobb kedvezményezett lenne, de a jogállamisági eljárás lezárásáig nálunk ugyancsak bizonytalan a kohéziós alapból jövő támogatások sorsa. Lengyelország esetében, ahol ilyen eljárás nincs folyamatban, erről idáig formálisan nem volt szó.

Vasárnap a Financial Times írt először arról, hogy a bíróságok függetlensége és a gyakorlatban elszabotált brüsszeli feltételek teljesítése miatt a kohéziós alap Lengyelországnak járó forrásait is befagyaszthatják, ami a 2021-27 közötti költségvetési ciklus 76,5 milliárd eurójára vonatkozik. Lengyelország a kohéziós alap hat nemzeti fejezete közül négyről, köztük a legnagyobbról, az infrastruktúra és környezetvédelmiről már befejezte a tárgyalásokat a Bizottsággal. Ezeneknek akár a végrehajtása is megkezdhető, támogatások ugyanakkor addig nem érkeznek rájuk, ha a forrásokat befagyasztják.

A gyakorlatban van idő egy esetleges kompromisszumra, hiszen a reális menetrend szerint az első támogatások 2024 tavaszán lehetnének esedékesek; ilyenkor még csak az előkészítő költségeket fedező összegek átultalásáról van szó, ami nem több a teljes támogatások egy százalékánál. Ha azonban később sem oldódik a lengyel kormány Bizottsággal folytatott vitája, akkor a lengyel vajdaságok sem juthatnak hozzá a regionális programokból nekik járó 31 milliárd euróhoz. Ennek a pártpolitikai bukéja, hogy a vajdaságok többsége és a legtöbb lengyel nagyváros ellenzéki vezetésű, ám a lengyel kormány és a Bizottság vitája miatt ők is aggódhatnak, hogy megkapják-e a remélt fejlesztési forrásokat.

Miközben az eurótízmilliárdokról szóló közvetlen vita jogállamisági kérdésekről szól, lengyel sajtóinformációk szerint az afférnak van egy felsőszintű, ha úgy tetszik, geopolitikai vetülete is, legalábbis lengyel kormánykörökben ezen a szemüvegen át látják a konfliktust. Mint az ellenzéki Gazeta Wyborcza írja, a PiS környékén nagy a csalódottság, mert úgy gondolták, Lengyelország a határozott ukránpolitikájával, a több mint egymillió ukrán menekült befogadásával, a jelentős katonai és külpolitikai támogatásokkal az ország kiérdemelte a politikai jóindulatot, és az Európai Bizottság megváltoztatja a PiS által vezetett kormányhoz a hozzáállását.

Ez azonban láthatólag nem következett be úgy, ahogy Varsóban remélték, és most attól tartanak, hogy mára a Lengyelország iránti európai szimpátiahullám is lecsendesedett.

A lap információi szerint a lengyel külpolitika ilyen körülmények között azt szerette volna elérni, hogy az Európai Bizottságra Emmanuel Macron francia elnök gyakoroljon nyomást, hogy oldják fel az Újjáépítési Alapból származó pénzek zárolását, és semmiképpen ne fagyasszanak be további pénzeket.

A lengyelek reményeiben láthatólag csalatkozni kellett, hiszen a Bizottság – legalábbis egyelőre – még tovább keményít. Így is érdekes azonban a lengyel manőverezés gazdasági oldala: a nem hivatalos lengyel ajánlat e narratíva szerint ugyanis azzal kecsegtette a párizsi partnereket, hogy ha a Bizottságnál segítenek a lengyel érdekek érvényesítésében, akkor a francia EDF fontos szerepet kaphat a hat tervezett lengyel nukleáris reaktor építésében. Korábban Lengyelország az Egyesült Államokkal kötött ezt megalapozó kormányközi szerződést, de Trump veresége után a Biden-adminisztrációval gyengült a lengyel kormányzati kapcsolat, így a nagyon dinamikus lengyel hadiipari fejlesztésekben játszott kiemelt amerikai szerepvállalás ellenére is felmerülhetett a francia vonal erősítése. A kérdés tágabban azt a lengyel geopolitikai dilemmát veti fel, hogy továbbra is egyértelműen az Egyesült Államokra alapozzák-e az ország biztonságpolitikáját, vagy Nyugat-Európában is érdemben erősítsék a kapcsolatokat. Az Európai Bizottsággal való konfliktus folytatását a magyar támogatások sorsa, valamint a háborúban megrendült magyar-lengyel viszony alakulása mellett ebből a szempontból is érdemes lesz figyelemmel követni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Európai Unió európai uniós támogatás kohéziós alap Lengyelország Olvasson tovább a kategóriában