Soha nem látott magasságokba emelkedett Európa nagy részén a villamosenergia tőzsdei jegyzése az elmúlt napokban. Ráadásul a jelenlegi piaci várakozások alapján télen a mostaninál is drágább lesz az áram.
Aki az elmúlt napokban szeretett volna november-decemberre villamosenergiát lekötni, annak még az aktuális árnál is másfélszer-kétszer többet kellett fizetnie.
A részvénypiacokhoz hasonlóan az energiatőzsdén is vannak úgynevezett határidős ügyletek, amikor a vevő nem azonnali szállításra vásárol, hanem egy előre meghatározott jövőbeli időpontra. Egy kereskedő dönthet úgy, hogy hétre, hónapra, negyedévre vagy akár teljes évre előre veszi meg a villamosenergiát, kedvező helyzetben így biztosítva magának a kiszámíthatóságot.
Az elmúlt hónapokban azonban a gázár kilőtt, és ez húzta magával az áram árát is. Utóbbi tőzsdei jegyzése jelenleg elképesztően magas, 600-700 eurós szinten mozog megawattóránként, a magyar energiatőzsdén, a HUDEX-en pedig a téli hónapokra már csak 1000 euró környéki árakon lehetett az elmúlt napokban szerződést kötni. Összehasonlításképpen: tavaly ilyenkor a 100 euró körüli ár sokkolta a piaci szereplőket, mivel az is duplája volt az előző nagyjából két évben megszokottnak.
“Békeidőben ezek a határidős ügyletek pörögnek, most viszont nincsenek békeidők, nagyon alacsony az új kötések száma, mindenki kivár” – mondta a G7-nek Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa.
A helyzet különösen azért érdekes, mert a piacon az előre megkötött, hosszabb távú szerződések során a vevő minimalizálhatja a kockázatát.
Persze a várakozások mindig sokat számítanak, és a piacon van némi szezonalitás is, ami télen hagyományosan magasabb árakat eredményez, de így is érdekes, hogy míg a napi árnál 700 eurót kellett fizetni egy megawattórányi villamosenergiáért, addig például novemberre augusztus 29-én kereken 1000 euró volt az ár. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy egy nappal később, augusztus 30-án ugyanerre az időszakra már csak 930 euróba került ugyanez.
Mezősi András szerint ez már az árszint, ahol egyes termelőcégek a működés leállítása mellett dönthetnek. Ez logikusan a kereslet csökkenését eredményezi, ami pedig visszahat az árra, és azok csökkenéséhez vezet. Vélhetően ezért sem vásárol ilyen tőzsdei jegyzések mellett szinte senki előre: a kivárás ugyanis nem csak a magyar tőzsdére jellemző, hanem európai jelenség.
Miközben Európa országainak többsége a 600-700 eurós tartományban fizet egy megawattórányi áramért, egy szokatlan példa is megjelent: az elmúlt napok árait összevetve látványosan kilóg az Ibériai-félsziget.
Spanyolországban és Portugáliában végig jóval alacsonyabb volt az áramár, mint Európa más országaiban. Ennek magyarázata az, hogy a két dél-európai ország még áprilisban uniós engedélyt kapott egyfajta ársapka bevezetésére. Az európai áramárakat mindig a legdrágább energiahordozó jegyzései határozza meg, ami egy ideje már a földgáz. A spanyolok és a portugálok ez utóbbinál állapíthattak meg hatósági árat a hőerőművek számára, így míg máshol a gáz drágulása húzza magával a villamosenergia-díjakat is, addig náluk ez a hatás nem igazán érvényesül.
