A téli hónapokra a mostaninál is drágábbra árazza a piac az áramot, nem is vesz senki
Soha nem látott magasságokba emelkedett Európa nagy részén a villamosenergia tőzsdei jegyzése az elmúlt napokban. Ráadásul a jelenlegi piaci várakozások alapján télen a mostaninál is drágább lesz az áram.
Aki az elmúlt napokban szeretett volna november-decemberre villamosenergiát lekötni, annak még az aktuális árnál is másfélszer-kétszer többet kellett fizetnie.
A részvénypiacokhoz hasonlóan az energiatőzsdén is vannak úgynevezett határidős ügyletek, amikor a vevő nem azonnali szállításra vásárol, hanem egy előre meghatározott jövőbeli időpontra. Egy kereskedő dönthet úgy, hogy hétre, hónapra, negyedévre vagy akár teljes évre előre veszi meg a villamosenergiát, kedvező helyzetben így biztosítva magának a kiszámíthatóságot.
Az elmúlt hónapokban azonban a gázár kilőtt, és ez húzta magával az áram árát is. Utóbbi tőzsdei jegyzése jelenleg elképesztően magas, 600-700 eurós szinten mozog megawattóránként, a magyar energiatőzsdén, a HUDEX-en pedig a téli hónapokra már csak 1000 euró környéki árakon lehetett az elmúlt napokban szerződést kötni. Összehasonlításképpen: tavaly ilyenkor a 100 euró körüli ár sokkolta a piaci szereplőket, mivel az is duplája volt az előző nagyjából két évben megszokottnak.
“Békeidőben ezek a határidős ügyletek pörögnek, most viszont nincsenek békeidők, nagyon alacsony az új kötések száma, mindenki kivár” – mondta a G7-nek Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa.
A helyzet különösen azért érdekes, mert a piacon az előre megkötött, hosszabb távú szerződések során a vevő minimalizálhatja a kockázatát.
Persze a várakozások mindig sokat számítanak, és a piacon van némi szezonalitás is, ami télen hagyományosan magasabb árakat eredményez, de így is érdekes, hogy míg a napi árnál 700 eurót kellett fizetni egy megawattórányi villamosenergiáért, addig például novemberre augusztus 29-én kereken 1000 euró volt az ár. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy egy nappal később, augusztus 30-án ugyanerre az időszakra már csak 930 euróba került ugyanez.
Mezősi András szerint ez már az árszint, ahol egyes termelőcégek a működés leállítása mellett dönthetnek. Ez logikusan a kereslet csökkenését eredményezi, ami pedig visszahat az árra, és azok csökkenéséhez vezet. Vélhetően ezért sem vásárol ilyen tőzsdei jegyzések mellett szinte senki előre: a kivárás ugyanis nem csak a magyar tőzsdére jellemző, hanem európai jelenség.
Miközben Európa országainak többsége a 600-700 eurós tartományban fizet egy megawattórányi áramért, egy szokatlan példa is megjelent: az elmúlt napok árait összevetve látványosan kilóg az Ibériai-félsziget.
Spanyolországban és Portugáliában végig jóval alacsonyabb volt az áramár, mint Európa más országaiban. Ennek magyarázata az, hogy a két dél-európai ország még áprilisban uniós engedélyt kapott egyfajta ársapka bevezetésére. Az európai áramárakat mindig a legdrágább energiahordozó jegyzései határozza meg, ami egy ideje már a földgáz. A spanyolok és a portugálok ez utóbbinál állapíthattak meg hatósági árat a hőerőművek számára, így míg máshol a gáz drágulása húzza magával a villamosenergia-díjakat is, addig náluk ez a hatás nem igazán érvényesül.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
