A magyar lakásárak közel 20 százalékos csökkenés után lennének reális szinten a jegybank szerint
Erős adatokat közölt a magyar ingatlanpiacról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elemzése: a szerdán publikált Lakáspiaci jelentés szerint a tavalyi utolsó három hónapban a lakásárak országos átlagban 21,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a vidéki városokban 25 százalékos éves drágulást mértek, amire még nem volt példa a magyar ingatlanpiac 2014 óta tartó fellendülése során.
Az egész Lakáspiaci jelentés egyik legérdekesebb következtetése azonban nem is ez, hanem hogy a jegybank szerint a kiemelkedő drágulás miatt
országos átlagban soha nem voltak még ennyire túlértékeltek az ingatlanok.
Tavaly év végén a lakások túlértékeltsége 18 százalékot ért el, ami még a budapesti 15 százalékos szintet is meghaladta. Ennek azért nagy a jelentősége, mert 2014-től egészen a közelmúltig az ingatlanpiac túlhevülésének kockázata alapvetően egy budapesti jelenség volt, országossá válva viszont ez már sokkal komolyabb probléma lehet.
Mit ért pontosan a jegybank az alatt, hogy az ingatlanok túlértékeltek? Ezt részleteibe menően elég nehéz elmagyarázni, mivel a jegybank is négyféle módszert használ ennek a megállapításához. De ha röviden akarnánk összefoglalni a négy számítás módszertanáról nyilvánosan rendelkezésre álló információkat (például itt, itt és itt), akkor a túlértékeltség azt mutatja meg, hogy az átlagos ingatlanárak mennyivel nagyobbak annál a szintnél, amit a háztartási jövedelmek, az egy főre eső nemzeti össztermék változása, a demográfiai trendek és általánosabban a munkaerőpiac helyzete indokolttá tennének.
A budapesti ingatlanpiac túlértékeltsége kapcsán a jegybank 2017-es Pénzügyi stabilitási jelentése megjegyzi, hogy azért fontos ennek a számontartása, mert a túlértékeltség növeli egy hirtelen és jelentős leértékelődés kockázatát, ami a jelzálogfedezetek értékének csökkenésén keresztül a bankrendszer egésze – és nyilván a lakosság – számára is kockázatot jelent. Másrészt viszont a magasabb árak mellett nagyobb hiteleket vesz fel a lakosság, ami a hitelállomány túl gyors növekedésének veszélyét rejti magában.
Ez Magyarországon kockázatot jelenthet, hiszen az elmúlt évek drágulása a lakossági hitelállomány jelentős bővülésével járt együtt.
A problémákat már az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board – ESRB) is észrevette, amikor idén februárban több másik uniós tagállammal egyetemben Magyarország ingatlanpiaci folyamatait közepesen kockázatosnak értékelte (102. oldal).
Az ESRB jelentése megjegyzi, hogy az elégtelen kínálat mellett a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelek is hozzájárulnak a lakossági hitelezés bővüléséhez, ami középtávon növeli az ingatlanhitelezés sérülékenységét. A testület megítélése szerint jelenleg a szabályozás részben elég a kockázatok kezelésére, de a kockázatok fokozódása esetén bizonyos szabályokat szigoríthatna az MNB.
2015 óta a jegybank a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM, azt mutatja meg, hogy nettó jövedelmünkhöz képest maximálisan mekkora lehet a hitelünk havi törlesztőrészlete) és a hitelfedezeti mutató (HFM – a hitel fedezeteként szolgáló ingatlan értékéhez képest mekkora hitelt vehetünk fel) maximális nagyságát korlátozva tud szigorítani a hitelezésen, ha úgy ítéli meg, hogy erre szükség van. A jegybank a JTM-en 2018-ban már szigorított is egyszer.
Az ESRB szerint a JTM szigorítására középtávon megint szükség lehet, de emellett azt is felvetették, hogy a lakáspiaci kínálat növelésével is lehetne csökkenteni a kockázatokat, például a bérleti piac újraszabályozásával, ami támogatná a lakáskiadást.
Az új Lakáspiaci jelentésben az MNB reagált ezekre az észrevételekre, hangsúlyozva, hogy járásonként vizsgálva a saját elemzésük szerint nem mérhető erős kockázat a hitelezés élénkülése és a drágulás között.
A magyarországi járásokat két részre, egy magasabb (2016 és 2021 között 70 százalékot meghaladó növekedés az átlagos négyzetméterárban) és egy alacsonyabb lakáspiaci drágulással érintett csoportra osztva nem láthatóak a hitelpiaci kockázatosságot megragadó mutatókban egyértelmű jelei annak, hogy a lakásárak növekedését a kockázatvállalás növekedése kísérte volna
– írták.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
