A magasabb jövedelem érdekében egyre többen mennek középiskola után egyetemre és szereznek diplomát. Sokan arra nem is gondolnak, hogy az sem mindegy, hogy milyen szakra járnak, ezért sok diák a képességeihez képest könnyebb szakot választ, amik viszont alacsonyabb jövedelmű munkákhoz elegendőek csak.  

Stuart Campbell és szerzőtársai ennek a jelenségnek jártak utána angliai diákok adatait elemezve . Több mint 140 ezer diák teljesítményét tudták végigkövetni a középiskolában, majd megfigyelték, hogy melyik egyetemen és melyik szakon folytatták a tanulmányaikat. Képességeiket a középiskola végén tett vizsgák eredményével mérték. 

Ugyanígy kiszámolták a szakok akadémiai és fizetési potenciálját is. Az előbbit a felvett diákok felvételin elért pontszámainak mediánjával mérték, az utóbbit pedig a korábban odajáró diákok medián keresetével. Így meg tudták állapítani, hogy ideális esetben a középiskolai diákok melyik hozzájuk illő szakok közül választhatnának.  

Azokat a diákokat tekintették úgy, hogy képességeikhez képest alul választottak, akiknek a pontszáma jelentősen kisebb, mint a választott szakon a medián pontszám, illetve a potenciális kereset alapján számított pontszám.  

Az eredmények azt mutatják, hogy az alacsonyabb gazdasági státuszú családokból származó diákok azok, akik jellemzően nem a képességeiknek megfelelő szakokat választják, sem akadémiai, sem jövedelmi szempontból. Ezen kívül

a nőknél is megfigyelhető, hogy olyan szakokat választanak, amivel kevesebb lesz a várható fizetésük,

mint az ugyanolyan képességű férfiak. 

Ez utóbbi magyarázható lehetne a különböző preferenciákkal, hogy a nők inkább olyan szakokat részesítenek előnyben, amikkel együtt jár, hogy kisebb a későbbi lehetséges kereset, de ezt már korábbi kutatások megmutatták, hogy nem a diákok valódi preferenciáin alapulnak, hanem az információ hiányán. Például, ha több információt kapnak a nők a STEM (a tudományos területek angol neveiből képzett rövidítés, Science, Technology, Engineering, Math) szakokról, akkor nagyobb eséllyel tanulnak tovább ilyen területen. 

Ebből kiindulva a szerzők feltételezése, hogy

az alacsonyabb jövedelmű családok gyerekei sem a belső preferenciáik miatt választanak képességeiknek nem megfelelő szakokat,

hanem mert nem elérhető elegendő információ számukra a lehetőségeikről.  

Ezt támasztja alá az is, hogy azok a diákok, aki hátrányosabb családi háttérrel rendelkeznek, de olyan középiskolába járnak, ahonnan sokan mennek egyetemre, kevésbé választanak alacsonyabb képességűeknek való szakot, bár még náluk is megmarad a rés a potenciáljuk és a választott szak potenciálja között. A szerzők szerint ez a csökkenés azért megfigyelhető, mert ezekben az iskolákban jellemzően több információval rendelkeznek a tanárok az egyetemi lehetőségekről és ez segíti a diákokat, hogy jobban válasszanak.  

Összességében, ha nem csak az a cél, hogy minél többen járjanak egyetemre, hanem hogy a diákok a képességeiknek megfelelő szakot válasszák, ahol jobban is érzik emiatt magukat, akkor nagyon fontos, hogy megfelelő információkat kapjanak a diákok, függetlenül attól, hogy milyen középiskolába járnak és milyen családi háttérrel rendelkeznek.  

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz diák egyetem Olvasson tovább a kategóriában