Hírlevél feliratkozás
Duha Bence
2021. szeptember 28. 10:03 Pénz, Támogatói tartalom

A Balaton partjáról nem látszik, de a német GDP-nek megfelelő összeg tűnhetett el a turizmusból a járvány miatt világszinten

(A cikk szerzője a Diófa Alapkezelő Zrt. stratégája.)

Ha a nyári hónapokban körbenézett valaki Budapest belvárosában vagy a Balaton partján, könnyen érezhette úgy, hogy visszatért a koronavírus előtti élet. A korlátozások fokozatos feloldásának köszönhetően hosszú hónapok után ismét elérhetővé váltak a turisztikai szolgáltatások, amire első ránézésre egyből le is csapott a lakosság, tömött strandokat, megtelt éttermeket és pezsgő éjszakai életet láthattunk az ország számos pontján.

Sajnos elhamarkodott lenne azonban kijelenteni, hogy a turizmusnak sikerült kilábalnia a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből akár Magyarországon, akár világviszonylatban.

Ezt támasztja alá az ENSZ Nemzetközi Turisztikai Ügynökségének (UNWTO) nemrégiben publikált tanulmánya is, amely alapján 2020-ban és 2021-ben összesen több mint 4000 milliárd dollár (nagyjából Németország teljes éves GDP-jének megfelelő összeg) tűnhet el a világgazdaságból a pandémia negatív hatásai miatt.

A károk ugyanakkor nem egyenlően fognak eloszlani az egyes régiók között, hiszen a fejlődő országokban – ahol még alacsony az átoltottság – várhatóan jóval nagyobb lesz a visszaesés, mint például Európában és Észak-Amerikában, ahol már a lakosság több mint 50 százaléka megkapta a védőoltást*Forrás: ECDC Vaccine Tracker, Ourworldindata.org.

A nemzetközi turizmus tűnt el

A turizmus aktuális helyzetének értékelésekor mindenképpen érdemes különbséget tenni a belföldi és a nemzetközi turizmus között. Előbbit elsősorban az adott ország aktuális járványügyi helyzete határozza meg, míg utóbbi egy sokszereplős rendszer eredménye, amelyet befolyásolnak például az érintett országok oltásokra vonatkozó előírásai, beutazási korlátozásai és esetleges karanténkötelezettségei is.

Éppen ezért, habár hasonló mértékben zuhant a turizmus a belföldi és külföldi vendégek körében tavaly márciusban, 2021 nyarán Magyarországon a belföldi vendégéjszakák száma már megközelítette a 2019-es értéket, míg a külföldi turisták száma továbbra is csak töredéke maradt a járvány előtti adatoknak. A zsúfolt balatoni strandokról és a tömött budapesti bárokról készített képek azért különösen megtévesztők, mert ezek a belföldi turisták körében is népszerű helyszínek, míg például az elsősorban külföldiekre építő budapesti szállodák továbbra is alacsony kihasználtság mellett működnek.

 

Nemzetközi kitekintés

A hazánkban látott helyzet általánosnak mondható világszerte, a koronavírus megjelenése óta a turizmus szinte kizárólag a belföldi vendégekből tud csak bevételhez jutni. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy az UNWTO legfrissebb riportja alapján 2020-ban 74 százalékkal csökkent a külföldi turisták száma globálisan 2019-hez képest. Számszerűsítve ez több mint 1 milliárddal kevesebb vendéget jelent. 2021 első öt hónapjában még ennél is magasabb, 85 százalékos volt a visszaesés a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva. Az elmaradó turisták a világgazdaság számára is jelentős károkat okoznak, a Nemzetközi Turisztikai Ügynökség becslése alapján 2020-ban 2400 milliárd dollárral csökkent a globális GDP a turizmus visszaesése miatt, míg 2021-ben 1700 és 2400 milliárd dollár közötti összeg tűnhet el a gazdaságokból.

A visszaeső forgalom a munkaerőpiacot is súlyosan érinti. Leginkább a szakképzetlen munkavállalók körében eshet vissza foglalkoztatottság, hiszen a turizmusban hagyományosan könnyen tudtak elhelyezkedni a fiatalabb és felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók. Esetükben átlagosan 5,5 százalékkal nőhet a munkanélküliség, ami az egyes államok szociális ellátórendszerét is megterhelheti.

Thaiföldön megszűnt a turizmus

A pandémia által okozott károk tehát óriásiak, ugyanakkor az egyes országok és régiók nem egyformán érintettek a kialakult válsághelyzetben. Azt, hogy egy adott területet mennyire érint súlyosan a járvány, alapvetően három tényező befolyásolja:

  • Mekkora mértékben esett vissza a nemzetközi turizmus 2019-hez képest?
  • Hány százalékát adták az összes turistának a külföldi vendégek?
  • Az ország GDP-jének mekkora részét adja hagyományosan a turizmus és a kapcsolódó iparágak?

A legnagyobb visszaesés régiók szerinti bontás alapján Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében történt. A rendkívül szigorú beutazási szabályok miatt 2021 első öt hónapjában Ausztráliában 98 százalékkal, Új-Zélandon 94 százalékkal csökkent a külföldi vendégek száma 2019-hez képest. Vietnámban még ennél is magasabb, 99 százalékos a visszaesés, míg Thaiföldön gyakorlatilag megszűnt a nemzetközi turizmus, csaknem 100 százalékos a csökkenés. Hasonlóan nagy az elmaradás Észak-Európában, ahol átlagosan 92 százalékkal csökkent a külföldi látogatók száma.

Relatíve jó helyzetben van azonban az amerikai kontinens és különösen a karibi régió, ahol „mindössze” 60 százalékos volt a visszaesés. Magyarországon 2021 első negyedéve alapján 73 százalékos a csökkenés a pandémia előtti időszakhoz képest, ami 8 százalékponttal jobb a kelet-közép-európai régió 81 százalékos átlagnál.

 

A külföldi turisták arányát az összes vendég között nem meglepő módon olyan népszerű törpeállamok vezetik, mint Monaco (98%), Liechtenstein (98%) vagy Bahrein (97%). Itt a magas arány elsősorban a lakosok alacsony számából adódik, ugyanakkor előkelő helyen szerepelnek a rangsorban olyan többmilliós népességgel rendelkező országok is, mint Montenegró, Csád vagy éppen a szomszédos Horvátország, ahol a turisták 89 százaléka külföldről érkezett a pandémia előtt. Ezekben az államokban a koronavírus miatt visszaszoruló nemzetközi turizmus különösen nagy gazdasági károkat okozhat, hiszen a gyenge belföldi turizmus alig tudja a kieső bevételeket ellensúlyozni.

A lista másik végén olyan nagy belső piaccal rendelkező országokat találunk, mint Ausztrália, Japán, Németország vagy az Egyesült Királyság. Ezek mindegyikében 25 százalék vagy az alatti a külföldi turisták historikus aránya, így várhatóan kevésbé fogják megviselni a GDP-t az otthon maradó nemzetközi vendégek. Magyarországon 2019-es adatok alapján a turisták 48 százaléka volt külföldi, vagyis a hazai turizmusnak a megszokottnál körülbelül fele annyi vendégből kell talpon maradnia.

 

Kiemelt ágazat

A turizmus hozzájárulását a GDP-hez a kaszinóiról híres Makaó vezeti toronymagasan, ahol a bruttó nemzeti össztermék 48 százalékát ez a szektor adja. A dobogóra a Fidzsi-szigetek és Jordánia fért még fel 13 és 12 százalékos értékkel, emellett az élmezőnyben található Spanyolország, valamint az előbb már említett Montenegró és Horvátország is. Alacsony a turizmus aránya a GDP-n belül többek között Lengyelországban, Japánban, Dániában és az Egyesült Államokban, ellenállóbbá téve ezeket az országokat a visszaeső forgalom okozta károkkal szemben. Magyarországon a turizmus a hazai GDP 8,5 százalékát generálta*Forrás: KSH, vagyis egy kiemelt jelentőségű ágazatról beszélünk, aminek a válsága könnyen átgyűrűzhet a gazdaság más területeire.

Akiknek a legjobban fájhat

Az UNWTO júniusi riportjában az előbb bemutatott három szempont alapján becslést készített arra vonatkozóan, hogy mely országokban és régiókban okozhatja a legnagyobb kárt a turizmus visszaesése. A kalkulációk során a közvetlenül kieső bevételek mellett figyelembe vettek közvetett hatásokat is, mint például a növekvő munkanélküliség vagy a turizmushoz szorosan kapcsolódó iparágakat (mint a vendéglátás vagy a közlekedés) érintő veszteségek. Modelljük alapján a legsúlyosabban Törökországot érinti majd a válság, ahol akár 9,1 százalékos GDP-visszaesést is eredményezhet a turizmus bezuhanása. Hasonlóan komoly károkat szenvedhet el Ecuador és Dél-Afrika is, előbbinél 9, utóbbinál 8,1 százalékos GDP-csökkenést prognosztizálnak a pesszimista szcenárióban. Régiók szerinti bontásban Közép-Amerika, Kelet-Afrika és Délkelet-Ázsia gazdasága szenvedheti el a legnagyobb csapást.

Globálisan 1,9 és 2,7 százalék közötti GDP-visszaeséssel számol a modell, míg a hazánkat is magába foglaló kelet-közép-európai régióban 2,5 és 3,5 százalék közötti csökkenést vár a Nemzetközi Turisztikai Ügynökség. Az alábbi ábrán a turizmus csökkenése miatt becsült százalékos GDP-visszaesés látható régiónként a 2020-as csökkenéssel számoló 1-es, az optimistább 2-es és a eltérő oltottsággal is kalkuláló 3-as szcenárióban.


Habár a riport meglehetősen negatív képet fest a turizmus jelenlegi állapotáról, és iparági várakozások alapján 2023 előtt biztosan nem éri el a pandémia előtti szintet a globális forgalom, szerencsére lehet arra utaló példákat is találni, hogy elkezdett normalizálódni a helyzet. Ehhez pedig nem is kell messzire mennünk, Magyarországon például júliusban a vendéglátásból származó bevételek 11,3 százalékkal meghaladták a 2019-es értéket. Ebben természetesen szerepet játszik a vendéglátói árak emelkedése is, de mindenképpen kedvező folyamat, hogy a korlátozások feloldását követően jelentősen fellendült az éttermek és bárok forgalma.

Fény az alagút végén

Jó hírek érkeztek az utóbbi időszakban Horvátországból és Montenegróból is, mindkét államban megközelítette ugyanis az érkező vendégek száma a pandémia előtti eredményeket. Mivel a turizmus mindkét országban kulcsfontosságú ágazat, így a jó eredmények a gazdasági növekedést is felgyorsíthatják. Horvátországban a júliusi és augusztusi forgalmat látva már több mint 5 százalékos GDP-bővülést várnak.

A turizmus tehát egyike azon szektoroknak, amelyek leginkább kiszolgáltatottak a pandémiának, és talán itt a leglátványosabbak a koronavírus okozta károk. A nemzetközi trendek alapján az iparágra elhúzódó válság vár, ami a világgazdaságot is negatívan érinti a kieső GDP-n és az emelkedő munkanélküliségen keresztül. A nemzetközi forgalom visszaesése hazánkban is jelentős bevételkiesést eredményez, és számos iparági szereplő a talpon maradásért küzd. Szerencsére Magyarország az átlagosnál jobb helyzetben van, köszönhetően a magas átoltottságnak és a fellendülő belföldi turizmusnak, azonban még számos kihívás vár az iparágra, mielőtt újra elérheti a pandémia előtti kedvező helyzetet.

A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.

Pénz Támogatói tartalom Diófa Alapkezelő koronavírus turizmus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2021. október 21. 16:28 Pénz

Meddig marad szuper befektetés a szuperállampapír?

Elemző szerzőnk szerint csak addig, míg az infláció átmenetinek bizonyul. Ha valaki arra számít, hogy ez nem jön be, akkor máshova érdemes tennie a pénzét.

Pénzügyek Másképpen
2021. október 18. 12:43 Fizetett hirdetés, Pénz

Állampapírokkal az infláció ellen – melyikkel érjük el a legjobb eredményt?

3,5 százalékot nem meghaladó infláció esetén a legjobb hozamot a Magyar Állampapír Plusz hozza, de ha magasabb az infláció akkor a Prémium Magyar Állampapír a nyerő.

Debreczeni Anna
2021. október 17. 12:34 Pénz, Támogatói tartalom

Az építőmunkások kétszer annyiból tudtak takarékoskodni a reformkorban, mint a szőlőmetszők

Folytatjuk tavaly indult cikksorozatunkat a magyar gazdaságtörténet hőskoráról, a modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeiről.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.