Az Intrum követeléskezelő megbízásából a Scale Research Piackutató országos reprezentatív felmérést végzett, amelynek során 800, 20-60 év közötti embert kérdeztek meg arról, hogyan változott a pénzügyi helyzetük, illetve a hitelfelvétellel kapcsolatos terveik 2021-ben. A most közzétett eredmények egyik legérdekesebb eleme, hogy a válaszadók majdnem 60 százaléka érzi, hogy az infláció miatt romlik az anyagi helyzete.
Az áremelkedést legkevésbé a fővárosban érzik súlyosnak, a vidéki nagy- és kisvárosokban élőknél viszont sokkal rosszabb a helyzet, a megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta azt, hogy a pénzügyi helyzete romlott az árnövekedés miatt.
Az adatok alapján látványos az is, hogy a világjárvány éve milyen nagy mértékben járult hozzá a magyar társadalom szétszakítottságához.
A megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a járvány egyik pénzügyi mentőövének bedobott moratóriumot, a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek éltek a lehetőséggel. Egyelőre azonban csak 27 százalékuk kezdte újra a törlesztést, és a moratóriumosok 36 százalékának még semmilyen elképzelése nincs arról, hogy mikor tudná újrakezdeni hitel visszafizetését. Sőt, a megkérdezettek többsége a tartozásai növekedéséről és megtakarításai csökkenéséről számolt be.
Legnagyobb arányban a magas jövedelmű keresők tudták növelni a vagyonukat.
Csak 9 százalék válaszolt úgy, hogy 2021-ben könnyebben tudta törleszteni az adósságait, 40 százalék szerint pedig még nehezedett is a helyzet.
A 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százalékának nőtt a tartozása, a 300 ezer forint felett keresők 48 százaléka viszont csökkenteni tudta az adósságát.
A felmérés készítői hozzáteszik, hogy a magyar bankok adatai szerint ugyan a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben, a mostani felmérés alapján ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető elsősorban, míg az emberek nagy részének nem változtak, vagy csökkentek a megtakarításai.
A válaszadók 30 százaléka idén semmilyen esetben nem lenne hajlandó hitelt felvenni. Az állami gazdaságpolitika közvetlenül csak kevéssé befolyásolja a hitelfelvételi szándékot: 20 százalék a magyar gazdaság növekedése nyomán venne fel hitelt, 19 százalékot pedig új, államilag támogatott konstrukciók győznének meg.
Ahogy arról nemrég részletesen is írtunk ebben a cikkünkben, a jegybank kamatemelési ciklusba lépésével egyrészt megnőhet a hitellel már rendelkezők terhe, másrészt sokak számára megnehezülhet a lakáshitelhez jutás, elsősorban a csokot felvenni nem képes, vagy eleve alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok szorulhatnak ki a lakásvásárlás piacáról.
Pénz
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Máltai bankot venne az OTP a helyi sajtó értesülése szerint
Az értesülést az OTP nem kommentálja, de ha tényleg megvenné a HSBC helyi leányát, ez lehetne az első Kelet- és Közép-Európán kívüli leányvállalata.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
