Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2021. szeptember 12. 16:05 Pénz

Nagyon rosszul néz ki, hogy az amerikai jegybankárok saját zsebre tőzsdéznek

Az utóbbi másfél évtized globális pénzügyi rendszerének egyik érdekes jellemzője, hogy a jegybankárok 2008 óta világszerte új szerepet vettek magukra, aminek következményeként a pénzügyi eszközök ára az egekbe szökött. A monetáris hatóságok soha nem látott lazításba kezdtek, már nem csak a bankokat látják el hitellel válsághelyzetben, hanem aktívan tolják a pénzt a gazdaságba, ahol csak lehet. Ebben a folyamatban természetesen az amerikai Federal Reserve járt az élen és adta az igazodási pontot az egész világnak.

Éppen ezért keltett nagy visszatetszést a héten, hogy a Fed vezető testületének két tagjáról is kiderült, hogy tavaly aktívan kereskedtek egyes részvényekkel, illetve pénzügyi eszközökkel. Robert Kaplan, a dallasi Fed elnöke arról számolt be éves bevallásában, hogy majdnem két tucat részvényre, köztük a Teslára és a Facebookra is kötött egymillió dollárnál nagyobb értékű megbízásokat saját nevén lévő számlájáról (itt meg lehet nézni, hogy pontosan mikkel kereskedett). Az egyedileg kereskedett részvényei között voltak olajipari vállalatok is, miközben Kaplan gyakran nyilvánult meg a klímaváltozás és a jegybanki finanszírozás összefüggéseiben. Egy másik Fed-kormányzó, a bostoni Fed-et vezető Eric Rosengren a közzétett dokumentumok szerint ingatlanalapokkal kereskedett, ami azért is problémás, mert ez a kormányzó éppen arról ismert, hogy sokszor szólal meg az ingatlanpiac kockázataival kapcsolatban.

Kaplan és Rosengren ügyében az a legkülönösebb, hogy ezzel a viselkedéssel semmilyen törvényt vagy akár leírt, belső megfelelőségi szabályt sem sértenek. Ezeket a szabályokat ugyanis a jelek szerint elfelejtették frissíteni az utóbbi évtizedekben, annak ellenére, hogy a Fed súlya csak nőtt és nőtt. Miután az amerikai üzleti sajtó beszámolt az etikailag első ránézésre is kifogásolható kereskedésről, Kaplan és Rosengren szinte szóról szóra egyező közleményekben jelentették be, hogy a hónap végétől nem fognak kereskedni egyes részvényekkel, és a pénzügyi vagyonukat passzív alapokba teszik át.

Az nyilvánvalóan rossz az ösztönzők szempontjából, ha egy döntéshozó személyes pénzügyi érintettsége miatt ilyen egyéni, személyes pénzügyi szempontokat is behoz a mérlegelésbe, vagy akár csak ennek a látszata alakulhat ki. A két jegybankár ennek ellenére csak a cikkek megjelenése után két nappal állt elő ezzel a bejelentéssel – ami ráadásul még mindig csak egy ígéret, nincs mögötte semmilyen kényszerítőerő. Kaplan és Rosengren egyébként egyaránt a helyi bankok szövetségén alapuló, magáncégként bejegyzett regionális Fedek élén állnak, ami bizonyos szempontból védi őket a politikai elszámoltathatóságtól.

A problémák azonban egyáltalán nem állnak meg ennél a két embernél. Hosszú ideje kritizálják azt a gyakorlatot, hogy a visszavonuló Fed-vezetők magánemberként különféle jutalmakra, könnyű állásokra vagy magas díjazású beszédmeghívásokra számíthatnak azoktól az iparági szereplőktől, amelyeket korábban felügyelniük kellett volna. Az utolsó két Fed-elnök, Ben Bernanke és Janet Yellen negyed-félmillió dollár körüli összegeket számláztak egy-egy beszédért, többnyire a pénzügyi szektor szereplőinek, Yellen például, mielőtt pénzügyminiszter lett volna, két év alatt 7 millió dollárt keresett így.

Nem problémamentes az sem, hogy az aktív jegybanki vezetők passzív részvényalapokban tartják a gyakran méretes vagyonukat. Így van ez a Fed mostani elnökével, Jay Powell-lel is, akinek újbóli jelölése körül egyre nagyobb politikai harc alakul ki. Ezeknél az ETF-eknél nem merül fel, hogy a jegybankár egyes cégek szekerét tolná, hiszen az ETF-ek jellemzően a nagy részvényindexeket követik, így megoszlik a kitettség a gazdasági szektorok és szereplők között. A Fed azonban éppenhogy nem az egyes cégeket segíti a beavatkozásaival, hanem az összes részvényt, az egyes cégek sajátosságaitól függetlenül. Ebből a szempontból tehát irreleváns, hogy egy-egy Fed vezető mit gondol egy-egy cégről, a monetársi politikával igazából éppenhogy a teljes részvényindexet tudják mozgatni.

Elég ránézni az amerikai részvényindexekre, hogy lássuk, milyen problémás ez. Senki nem állíthatja, hogy a folyamatosan emelkedő, hétről hétre új rekordokat döntögető részvények a Fed monetáris lazítása – a nulla kamat és nyakló nélkül vásárolt állam- és vállalati kötvények – nélkül is ilyen gyorsasággal mennének felfelé. De a koronavírus-járvány óta már ETF-eket is aktívan vásárol az amerikai jegybank. Újabban a Fednél is egyre többet beszélnek arról, hogy saját politikáik egyik mellékhatása a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése. A pénzügyi eszközök árai – amelyek túlnyomórészt a vagyoni elit kezében koncentrálódnak – sokkal gyorsabban nőnek, mint akár az ingatlanárak, akár a bérek, és ez már önmagában is ellentmondásos.

A Fednél általában úgy érveltek, hogy az alacsony kamatok és a kedvező pénzügyi feltételek általánosan jót tesznek a gazdaságnak, és mivel ennek hiányában azonnal súlyos recesszió  jönne, ezért a kedvezőtlen társadalmi mellékhatások dacára is megéri folytatni ezt a pénzpolitikai irányt. De mint az e heti eset is mutatja, ennél jóval személyesebb érdekeik is lehetnek a Fed vezetőinek a mostani politika fenntartása mellett, ami biztosan nem tesz jót az intézmény hitelességének.

Pénz federal reserve jay powell jegybnak összeférhetetlenség részvény Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Gergely Péter
2021. szeptember 20. 17:10 Pénz

Csak rajtunk múlik, nyugdíjazzuk-e a készpénz után a bankkártyát is

Mit tudunk ma kifizetni a hazai banki mobilappokkal? A lehetőségek mostanra szélesre nyíltak, így a labda már egyértelműen az ügyfelek oldalán pattog.

Avatar
2021. szeptember 14. 14:02 Közélet, Pénz

Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.