A kezdődő oltási kampányok ellenére a téli hónapokban még arra lehet számítani a nyugati világban, hogy kisebb szigorító és enyhítő lépések váltogatják egymást, ami arra elég, hogy a gazdasági helyzet romlása megálljon – mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája a csoport mai online sajtókonferenciáján.
Ami kifejezetten Magyarországot illeti, Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző szerint idén a GDP 6 százalékkal csökken, amit jövőre egy részleges helyreállás követ majd. A pénzügyi szolgáltató csoport alap forgatókönyve szerint 2021-ben 4 százalékkal nő a magyar gazdaság, és ezt nagyjából plusz-mínusz egy százalékpontnyit befolyásolja, hogy mi lesz az európai uniós helyreállítási alappal és a jövőre induló új költségvetési időszakkal kapcsolatos vita sorsa.
Ezzel kapcsolatban gyorsan változnak a fejlemények, de jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország is fenntartja vétóját a helyreállítási alappal kapcsolatban a jogállamisági feltételrendszer bevezetése miatt (a költségvetésnél nem teljesen egyértelmű a dolog, de valószínűleg ott is). Ennek ellenére a Concorde alap forgatókönyve az, hogy hazánk nem marad ki a helyreállítási alapból, bár Jobbágy Sándor hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban nagyon sok a kockázat.
Mindenkinek az az érdeke, hogy ez az alap minél előbb elinduljon, és el tudjanak indulni a kifizetések. De az alap forgatókönyv szerint sem indultak volna el hamarabb a kifizetések, mint 2021 második féléve. Az EU nem engedheti meg magának, hogy boruljon ez a dolog, de további késedelem könnyen elképzelhető a viták miatt
– mondta az elemző. Nagyon jelentős alapról van szó, körülbelül a normál uniós költségvetés háromnegyede, így nagyon jelentősen tudja segíteni a mi régiónkban lévő országokat. Hozzátette, nem könnyíti meg az előrejelzést, hogy egyelőre az sem világos, meddig kellene dűlőre jutniuk a tagállamoknak.
Ezzel kapcsolatban az első fontos esemény a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó, de ha addig nem változik meg a magyar és a lengyel álláspont, könnyen elképzelhető, hogy ott már a helyreállítási alap magyar-lengyel részvétel nélküli elindítása lesz a téma. Addig is erős üzengetésre számíthatunk az összes érintett részéről. Ezzel kapcsolatban Jobbágy Sándor a G7 kérdésére azt mondta: könnyen elképzelhető, hogy ezek hatására nagy kilengések lesznek a forint vagy éppen az OTP-részvények árfolyamában. Ezt azonban nehéz előre kiszámítani, mert közben más fejlemények is befolyásolják ezeknek az eszközöknek a mozgását, például hogy éppen milyen a tőkepiaci hangulat a fejlődő piacokkal kapcsolatban, vagy hogy kedvező hírek érkeznek-e a vakcinák fejlesztésétől, alkalmazásáról.
A forinttal kapcsolatban egyébként arra számít az elemző, hogy ha lesz uniós megegyezés, és a hazai gazdasági mutatók is elkezdenek javulni, akkor ledolgozhatja a járvány elején elszenvedett esésének egy részét a forint. Van is mit behozni, hiszen míg a járvány előtt 330 körül állt a forint/euró árfolyam, jelenleg 360 körül van, és nem is tudott megkapaszkodni tartósan ez alatt. Hosszú távon viszont folytatódhat a magyar fizetőeszköz gyengülése, hiszen az infláció valószínűleg tartósan magasabb lesz idehaza, mint az eurózónában, és minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Bank is fenntartja az alacsony kamatkörnyezetet.
Ebben már rövidtávon segíthet a ma megjelent kedvező, 2,7 százalékos inflációs adat, mert megteremti a monetáris politika mozgásterét, idővel a jegybank az egyhetes betéti kamatot 0,75-ről 0,6 százalékra vághatja vissza. Igaz, a mostani adatban egy egyszeri hatás, az ingyenes parkolás is szerepet játszik, mindenesetre nem lesz az idei infláció sokkal 3 százalék fölött.
A magyar gazdasági növekedésre visszatérve, Jobbágy Sándor szerint akkor lehet az említett 4 százaléknál magasabb, akár 5 százalék a növekedés, ha a most valószínűsíthetőnél több uniós forrás áramlik az országba. Erre azonban a jelenlegi viták fényében nincs túl nagy esély. Míg a helyreállítási alap esetében már nagyjából körvonalazódik, hogyan kerülheti meg a többi tagállam a magyar-lengyel vétót, a 2021-27-es költségvetésnél nincs ilyen eszköz. Ha január 1-jéig nem oldódik meg a vita, akkor az EU a korábbi költségvetés időarányos részével működik tovább, a mezőgazdaságnak járó források egy részét leszámítva azonban a támogatások döntő része nem jönne be az országba.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ettől még ugyanúgy kiírják majd a pályázatokat, és a kifizetéseket hazai forrásból teljesítik, amíg meg nem jön az uniós pénz. Erre különböző viták miatt volt is példa az utóbbi években százmilliárd forintos nagyságrendben, de minél tovább elhúzódik az uniós vita, értelemszerűen annál nagyobb teher nehezedik a magyar költségvetésre.
A legutóbbi, 2,5 milliárd eurós magyar államkötvény-kibocsátás már 2021-ről szólt jelentős részben – tette hozzá Jobbágy Sándor. Mivel azonban márciusban majdnem 2 milliárd eurós devizahitel-lejáratok lesznek, ezért ezt nem tekinthetjük úgy, hogy nem számol a kormány az uniós pénzekkel. Az idei, 9 százalékosra becsülhető költségvetési hiány beleillik az európai képbe, és nem várható retorzió emiatt uniós intézmények vagy a hitelminősítők részéről. De jövőre a viszonyok normalizálódása, a növekedés újraindulása miatt ez megváltozik, nem lesz tolerálható akármekkora hiány.
Ha kimaradunk a helyreállítási alapból, akkor egy százalékpont körüli növekedés eshet ki az alap forgatókönyvhöz képest, elsősorban a beruházások miatt. Támaszt adhatnak viszont a konjunktúrának a jegybank növekedéstámogató lépései (például az nhp hajrá), a fogyasztás élénkülése és a szolgáltatások visszapattanása a jelenlegi, nagyon nyomott szintről.
Móró Tamás szerint még egy nagyon fontos tényező, hogy mi lesz az autóipar nemzetközi keresletével. Ha folytatódik a nyáron – különösen Ázsiában – beindult növekedés, az a magyar gazdaság számára is jelentős húzóerőt adhat. Az ágazat szerkezetváltása az utóbbi két évben magyar szempontból pozitívan alakult, így az elektromos autók további térhódításától nem kell tartani a hazai gazdaság szempontjából.
Pénz
Fontos