Ahogy az várható volt, nem sikerült az uniós állam- és kormányfők tegnapi videokonferenciáján előrelépni az unió következő hét évre szóló hosszú távú költségvetésének ügyeiben. A támogatások jogállamisághoz való kötését még a nyáron kialkudott lazább formában sem fogadta el a magyar és a lengyel kormányfő, az elutasítás így formálisan is valóság lett. Ezzel pedig tovább húzódik a következő hétéves ciklus teljes uniós költségvetésének elfogadása, de ami gazdasági oldalról talán sokkal fontosabb: az abba foglalt gazdaságélénkítő program elindulása is.

A mindössze negyedórás csütörtök esti vitát vezető Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csak további konzultációkat ígért a következő hetekre, így legközelebb a december 10-én kezdődő uniós csúcstalálkozón születhet megállapodás. 

Nagy kérdés, hogy a következő hetekben mi lehet az egyeztetések alapja, hiszen a magyar és a lengyel kormány igényei egyelőre kibékíthetetlen ellentétben vannak szinte minden uniós döntéshozatalra képes hivataléval, de főleg az Európai Parlament törekvéseivel. A patthelyzet épp azért állt elő, mert a parlament a jogállamisági feltételrendszer gyengítése esetén ugyanúgy vétózna, ahogy most a magyar és a lengyel kormány tette.

A helyzet a politikai csörte mellett azért különösen aggasztó, mert a gazdaságélénkítő program elindítása egyre sürgetőbb, különösen Olaszországban és Spanyolországban, ahol a turizmus összeomlása súlyos gazdasági következményekkel járt. Roberto Gualtieri, Olaszország gazdasági minisztere ma ismét hangot adott a gyors megállapodás iránti bizakodásának, és helytelenítette a magyar-lengyel álláspontot (amit mellesleg újabban már Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša is támogat, igaz odáig nem ment, hogy a vétóhoz csatlakozott volna). 

A mediterrán tagországok (különösen az említett Spanyolország és Olaszország ) kivételes érintettségük miatt a többi tagállamhoz képest jóval nagyobb mértékeben részesülhetnek majd a helyreállítási terv forrásaiból: a segélycsomag központi elemének számító Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai Olaszország és Spanyolország esetében a legmagasabbak. Olaszország 65 milliárd, Spanyolország pedig 59 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra vár, és a hozzá kapcsolt hitelekre is égető szüksége van, máskülönben a teljes eurózóna beszakadásának rémével kell az uniónak szembenéznie.

Az ügymenetet blokkoló Magyarország 6, Lengyelország pedig 23 milliárd euró támogatást kaphatna az alapból, ha az el tudna indulni.

Ha azonban az összegeket a tavalyi GDP-hez viszonyítva nézzük, akkor az is jól látszik, hogy a gazdaságuk méretéhez képest a keleti tagországok is jelentős támogatást kaphatnának, ezt mutatja be az alábbi ábra.

Franciaországban és Hollandiában a korábban már megpendített alternatív törekvések kezdenek most szárba szökkenni a magyar-lengyel vétó miatt. Megnőtt az esélye annak, hogy egy új gazdaságélénkítő eszközt hoznak létre, kormányközi megállapodások útján, Magyarország és Lengyelország kihagyásával. Ez leegyszerűsítve azt jelentené, hogy technikailag kiveszik az uniós költségvetésből a helyreállítási csomagot, amely így aztán elindulhat a politikai természetű vitáktól függetlenül is.

A már minden tagállam által júliusban elfogadott, összesen (a fenti támogatásokon túl más eszközöket és hiteleket is magába foglaló) 750 milliárd eurós Új Generáció EU program elengedése azonban sok hátránnyal járna, például a források elosztásáról szóló tárgyalásokat újra kellene kezdeni.

Magyarország és Lengyelország ebben az esetben nem venne részt a programban, ami azt jelentené, hogy nem kap belőle támogatást és hitelfelvételi lehetőséget sem, igaz ekkor utóbbit értelemszerűen nem is kellene majd elkezdenie törleszteni 2026-tól.

A gazdaságélénkítés mellett a keretköltségvetés megkésett hatálybalépése is gondokat okozhat. Érvényes büdzsé hiányában az uniós intézmények részben leállásra kényszerülhetnek, mivel bizonyos kifizetéseknek nem lesz jogalapja. A bizonytalanságot előbb-utóbb a befektetők is beárazhatják, igaz, egyelőre még a leginkább eladósodott déli tagállamok kötvényei iránt is élénk az érdeklődés alacsony kamatszint mellett.

Ha nincs hosszú távú költségvetés, akkor az EU a jelenlegi elosztási alapelvek szerint működik majd januártól, ebből is látszik, hogy az igazán lényeges kérdés a helyreállítási program megkezdése, mert annak hiánya már rövid távon is komoly gondokat okozhat a mediterrán térségben.

A tegnapi videokonferencián Michel mindenesetre semmit sem árult el arról, hogy az elkövetkező konzultációk során milyen egyezségre próbál majd jutni a magyar és a lengyel kormánnyal. A megegyezés feltételeinek kidolgozása az unió soros elnökségét betöltő németekre, vagyis Angela Merkelre vár, ám egyelőre ő is a csak a megoldás fontosságát hangsúlyozta, további részleteket nem árult el. Orbán Viktor a ma reggeli rádióinterjújában természetesnek nevezte az elhúzódó vitát, a lengyel kormány pedig a kompromisszumban bízik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ európai tanács Európai Unió gazdaságélénkítés helyreállítás vétó Olvasson tovább a kategóriában