Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. július 30. 18:51 Pénz

Megtört a dollár erősödő trendje?

(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt napokban felgyorsult a dollár gyengülése, különösen az euróval szemben. Július utolsó hetének kezdetén az euró/dollár kurzus 1,1750 felett ért el kétéves csúcsot, az elmúlt három hónapban 8 százalékot, év eleje óta pedig közel 5 százalékot erősödött a közös európai deviza a dollárral szemben.

Az amerikai deviza általánosabb teljesítményét a dollárindexszel mérhetjük, ami a legfontosabb külkereskedelmi partnerek devizáiból képzett kosárhoz képest mutatja a dollár árfolyamának alakulását (nominál effektív árfolyam). A dollárindex is esett: év eleje óta 3 százalékot, a vírus előtti februári éves csúcshoz képest pedig több mint 6 százalékot. A rövid (a dollár gyengülésére játszó) spekulatív pozíciók is jelentősen nőttek, utoljára 2018 elején voltak ilyen magasan.

Márciusban a koronavírus-járvány terjedése és az ezt követő drasztikus korlátozó intézkedések bevezetése nyomán kialakult pánik globálisan dollárhiányt okozott, ami jelentősen erősítette a devizát. A piaci feszültségek enyhülésével párhuzamosan azonban a dollár is korrigált, azóta pedig gyorsuló ütemben gyengül. Az euró azonban az „átlagosnál” nagyobb mértékben tudott erősödni a dollárral szemben.

 

A dollár, de gyakorlatilag bármelyik deviza árfolyamát előre jelezni hagyományosan nehéz feladat, az árfolyamok akár jelentős mértékben és akár nagyon hosszú ideig is eltérhetnek a „fundamentálisan” indokolt vagy „egyensúlyi” szinttől, hiszen az árfolyamok alakulását milliónyi rövid, közép és hosszú távon ható tényező befolyásolja egy időben.

Az elemzői munkának ezért elég frusztráló része devizakeresztekre előrejelzést adni, ez az a terep, ahol kitűnően lehet fejleszteni a kudarctűrő képességet. Ezt a fajta bizonytalanságot jól tükrözik a piaci konszenzusok is. A jelenleg elérhető legfrissebb, június 30-án publikált Reuters-felmérés alapján az elemzők átlagosan 1,15-ös árfolyamot vártak egy év múlva (1,1250 körüli azonnali árfolyam mellett), megmaradt tehát az előző több mint egy évre jellemző minta: előretekintve a piac lassú, fokozatos erodálódásra számított a dollár árfolyamában. Ez azonban csak az átlag, ebben a felmérésben a legalacsonyabb prognózis 1,02, míg a legmagasabb 1,22 volt.

Alig egy hónap elteltével a kurzus 1,17 felett áll, az elemzők által előre jelzett irány tehát jó volt, a dollár gyengülése az euróval szemben azonban a vártnál sokkal gyorsabban következett be.

Ha a mozgások mögötti okokat keressük, kétféleképpen is fel lehet tenni a kérdést. Miért gyenge a dollár? Vagy miért erősödik az euró?  (Az euró külkereskedelemmel súlyozott nominális árfolyamindexe év eleje óta 5 százalékot erősödött.) Illetve milyen változások történetek, amelyek felgyorsították az egyébként is várt trendet?

Az árfolyamokra egyszerre rengeteg tényező hat, az elmúlt időszakban a teljesség igénye nélkül ezek lehettek a legfontosabbak:

  1. Kamatkülönbözet: az elmúlt években a relatív kamatkülönbözet egyértelműen a dollárt támogatta. Az előző válságból való kilábalást követően a fejlett jegybankok közül a Fed volt az egyetlen, amely érdemben el tudott mozdulni a nulla százalékos kamatszinttől, több lépésben 2,375 százalékig emelte irányadó rátáját. Az EKB, a japán vagy a brit jegybank kamata 0 százalékon ragadt. Ez – akár rövid, akár hosszú, akár nominális, akár reálkamatokat nézünk – a dollár jelentős kamatelőnyét mutatta. Ez az előny azonban pillanatok alatt elolvadt márciust követően, amikor a Fed drasztikusan gyakorlatilag újra 0 százalékra vágta kamatait, előretekintő iránymutatásában pedig nagyon erős elkötelezettséget mutat az ultra laza monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett. Belátható időn belül tehát a kamatkülönbözet nem fogja ismét a dollár malmára hajtani a vizet.
  2. Járványhelyzet: az nem meglepő, hogy a totális korlátozások feloldását követően a COVID-19 új esetek száma világszerte emelkedik. Az USA azonban jól láthatóan kevésbé tudta/tudja kontroll alatt tartani a helyzetet, mint például Európa vagy Ázsia országai. A vírushelyzet különbségei nyilvánvalóan a nagy gazdasági régiók növekedési kilátásaira is hatással vannak: az USA növekedési előnye a piac értékítélete szerint jelentősen gyengült, vagy megszűnt (miközben az euróövezettel kapcsolatban optimistábbá vált a piac).
  3. Gazdaságpolitikai lépések: a koronavírus miatti gazdasági összeomlásra az óceán mindkét partján gyorsan és agresszívan reagált mind a monetáris, mind pedig a fiskális politika. Amíg azonban a tengerentúlon ez „business as usual”, az európai válaszlépések gyorsasága és hatékonysága komoly erőlépést mutatott a korábbi krízishelyzetek kezeléséhez képest. A piac különösen a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot fogadta pozitívan. Az alap, illetve a közös európai kötvénykibocsátás amellett, hogy érdemi előrelépés a szorosabb fiskális együttműködés (fiskális unió) irányába – így gyengítve az euróövezet felbomlásával kapcsolatban időről-időre felerősödő félelmeket -, már rövid távon is érezhetően támogathatja a tagországok növekedését (a kifizetések orrnehezek, a hitelrész visszafizetése pedig csak később esedékes). Egyes becslések szerint országonként 0,3-2 százalékpont közötti növekedési többletet eredményez az alap a következő néhány évben. Ennek köszönhetően az euróövezet GDP-szintje akár 2021 végére visszatérhet a válság előtti szintre.
  4. Technikai tényezők: rövid távon nyilván ezeknek is szerepük volt annak, hogy a dollár gyengülő trendje intenzívebbé vált. Az opciós szintek áttörése, a stop-loss*a veszteség korlátozását szolgáló szintek aktiválódása azonban tartósan nem tudja érdemben befolyásolni az árfolyamot.

A nagy kérdés persze, hogy innen merre tovább. Rövid távon várhatóan nem változik a dollár általános (inkább negatív) megítélése, ha azonban a piacokon bármilyen ok miatt erőteljesen megnő a kockázatkerülés, és/vagy pánik alakul ki, az mindenképpen a dollárt fogja támogatni, hiszen még mindig ez a globális rendszer kulcsdevizája. Ha azonban e téren nem történik komoly fordulat, középtávon a dollár vonzerejét gyengítő tényezők maradhatnak túlsúlyban. Az amerikai deviza elmúlt időszakban mutatott teljesítménye alapvetően beleillik a középtávú piaci várakozásokba, amelyek a dollár fokozatos leértékelődését vetítik előre egy-három éves időtávon, azt azonban nem lehet biztosra venni, hogy a gyengülés a következő időszakban is a mostani lendülettel folytatódik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kőolaj hozhatja el Kína világuralmátVagy nem. Nyakunkon a petrojüan, de nyomós érvekkel kellene előállnia Kínának, ha meg akarja győzni a világot, hogy hagyja el a dollárt.

Pénz devizapiac dollár euró Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Debreczeni Anna
2021. január 23. 12:28 Pénz, Támogatói tartalom

Így tették trendivé a takarékoskodást anno

Élménymarketinggel a pazarlás ellen: a gramofonnal működő, beszélő takarékpersely minden pénzérme bedobásakor köszönetet mondott a takarékoskodónak.

Váczi István
2021. január 22. 10:54 Pénz

Ha buborék is a bitcoin, egész más, mint a korábbiak

A bitcoin tíz év alatt három nagy összeomlási ciklust is túlélt.

Váczi István
2021. január 18. 10:20 Pénz

Februárra újabb hideghullámot áraznak az energiapiacon

Az egy évvel ezelőttihez képest a feje tetejére állt az európai energiapiac jó része, de ebben elsősorban nem a koronavírus-járvány a ludas, hanem az időjárás.

Fontos

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.

Kasnyik Márton
2021. január 25. 06:44 Közélet

A legszűkösebb erőforrásra lenne most szükség az oltókampányban: türelemre

Érdemes lemaradni az oltóversenyben, ha ettől kevesebben utasítják vissza a vakcinát? Néhány gyáron múlik az oltósiker.

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.