(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A fekete hattyú visszatér

2018 ősze. A Lehman-csőd tizedik évfordulójának környékén naponta nekem szegezték a kérdést: Mikor jön a következő válság, és mi váltja majd ki? Ezekre a kérdésekre az adekvát válasz a „nem tudom” volt.  Ugyanis a 2008-ban kirobbant globális gazdasági és pénzügyi válság és a jelenlegi krízis is egyfajta fekete hattyúként értelmezhető. Olyan esemény, amit nem láttunk előre (bár utólag mindig vannak olyanok, akik úgy emlékeznek, hogy de, ők igen), és amelyeknek súlyos, hosszan tartó következményei voltak/lesznek.

2018 után nem kellett sokáig várni a következő fekete hattyúra, a COVID-19-re. És igen, a krízist nem Kína, nem a kereskedelmi háború, nem a túlzott adósságállomány, nem Irán, nem Észak-Korea okozta, hanem egy vírus. Ez valószínűleg egy előrejelzésben sem szerepelt mint lehetséges kockázati tényező.

Február 19-én, amikor Kínában már javában tombolt a járvány, az S&P 500 még történelmi csúcson volt. Később, amikor a járvány epicentruma Európába, majd az észak-amerikai kontinensre tevődött át, a piacokon elszabadult pánik: mindenki szabadulni próbált mindentől, egy dolgot kivéve, a dollárt. Zuhanó részvényárfolyamok, egekbe emelkedő szpredek, kiszáradt piacok, eltűnő likviditás, teljes bizalmi válság jellemezte ezeket a napokat. 2008 újratöltve.

A jegybankok kész eszköztárral néztek szembe a piaci pánikkal

Szerencsére a nagy jegybankok azonnal (vagy majdnem azonnal) léptek, és minden jegybanki vezető megkapta a saját „whatever it takes”^*Az Európai Központi Bank akkori elnöke, Mario Draghi 2012-ben, az eurózónás adósságválság idején egy emlékezetes beszédében mondta azt, hogy bármi áron megvédik az eurót. Ezt követően azonnal csökkenni kezdett a félelem az eurózóna szétesésétől, ezért ezt a mondatot a válság fordulópontjaként tartják számon – a szerk. pillanatát. A gyakorlatilag korlátlan likviditás biztosítása sokkal gyorsabban és agresszívabban bekövetkezett, mint a Lehman-csőd után. Egyrészt a bevetendő eszköztár gyakorlatilag készen állt; nem kellett mást tenni, mint a polcról levenni, leporolni, kicsit átalakítani, kibővíteni a bő tíz éve bevetett eszközöket. Másrészt, 2008 után az akkor későn reagálók is megtanulták, hogy a hezitálás, mérlegelés súlyos következményekkel jár – ez leginkább az Európai Központi Bank lépésein látszott. Most nem követték el azt a hibát, hogy vaskalapos hozzáállásukkal elmélyítik a válságot.

A monetáris politika nagyjából megtette, amit tud, a kvázi korlátlan likviditás biztosításával megakadályozhatja, hogy a bizalmi válság likviditási, majd szolvenciaválsággá terebélyesedjen. A vírust azonban a jegybankok sem tudják megállítani, és a reálgazdaság leállását sem tudják megakadályozni.

A fiskális politikára komoly feladatok hárulnak

Ebben a helyzetben gyors és jelentős költségvetési beavatkozásra is szükség van. Amíg a monetáris politika gyakorlatilag kész recepttel nézett szembe a helyzettel, a fiskális politikának most kell egy új, a helyzetnek megfelelő eszköztárat kitalálnia.

Egyik napról a másikra leáll a gazdaság, aminek hatásait mindannyian saját bőrünkön érezzük. A cégek árbevétel nélkül maradnak, munkavállalók tömegei találhatják hamarosan az utcán magukat. A mai napon az én két gyerekem mellett a világban még további 999 999 998 gyerek nincs iskolában, akiknek a felügyeletét meg kell oldani, így sok szülő, aki egyébként tudna dolgozni, szabadságra kényszerül.

Hogy segíthet ilyenkor a költségvetés?

James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke – aki rendszeresen formabontó gondolatokkal áll elő – néhány napja a következőket javasolta a kormányoknak:

• a költségvetésnek minden kieső dollár munkajövedelmet pótolnia kell,
• minden kieső dollár vállalati bevételt pótolnia kell
• kérdés és vita nélkül.

Valószínűleg ez a helyes út, bár nyilván száz százalékban egyetlen országban sem fog megvalósulni. Az azonban biztosnak tűnik, hogy ilyen esetben a költségvetés fő feladata a gazdaságot lélegeztetőgépre kapcsolni, és biztosítani azt, hogy a lehető legkisebb veszteségekkel túlélje minden szereplő ezt az átmeneti időszakot – a lehető legkevésbé sérüljenek a termelési kapacitások.

A csődbe ment cég a járvány elmúltával nem tud újra termelni, a szélnek eresztett munkavállalót nem lehet azonnal pótolni.

Szinte az összes forgatókönyv azzal számol, hogy a járvány hatása nagyon komoly, de átmeneti lesz, maximum néhány negyedévet érint. Az azonban, hogy az elkerülhetetlen egy-két negyedéves recessziót követően milyen erős és gyors lesz a kilábalás, a mai költségvetési válaszoktól függ.

Ha körbenézünk a világban, masszív költségvetési csomagot látunk, repkednek az ezer milliárdos tételek. Különösen figyelemre méltó a fiskális fegyelméről híres Németország, ahol korábban a többletes költségvetés volt az egyedül elfogadható (tévesen), ahol a fiskális fegyelem volt a legnagyobb érték (tévesen). Most gyakorlatilag 24 óra alatt elfogadtak egy átfogó, a GDP 30 százalékára rúgó ösztönző csomagot, és az idénre várható 4-5 százalékos GDP-arányos deficitet. A régióban a lengyel csomag a GDP 9,2 százalékát, a cseh pedig akár a 18 százalékát is eléri. Árnyalja a képet persze, hogy a csomagok nagy része garancia jellegű elem (ami persze szükséges), de jelentős „cash” típusú intézkedéseket is tartalmaznak.

Itthon is több kell

Az eddig bejelentett magyar intézkedések iránya jó, de minden bizonnyal sokkal többre lesz szükség és gyorsan. A vállalati szektorban vannak olyanok, akik már most lehúzták a rolót, vannak, akiknek egy-két hónapra még vannak tartalékai (és persze vannak olyanok is, kisebb számban, akik ennek a válságnak a nyertesei). Ha a munkavállaló nem tud dolgozni, mert a gyerekével van otthon, ha a cég nem tud termelni e miatt, és elveszi a piacát az az osztrák vagy román cég, ahol a bért átvállalta az állam, ha tömeges vállalati csődök következnek be, ha a munkaerő-állománya elvész a cégnek, akkor a járvány lecsengése után nem tud talpra állni a gazdaság.

A jó hír az, hogy ezzel a válsággal Magyarország sokkal jobb állapotban néz szembe, mint 2008-ban. A költségvetés kiinduló hiánya alacsony (az idei terv 1 százalék volt), külső egyensúlyi mutatóink alapvetően rendben vannak, külső sérülékenységünk drasztikusan csökkent az elmúlt években – van tehát mozgástér célzott intézkedésekre. Különösen úgy, hogy az EU keményvonalas hozzáállásában is 180 fokos fordulatot látunk: átmenetileg eltekintenek a deficitcélok teljesítésétől.

A 2020-as hazai GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések rendkívül széles sávban szóródnak. A jegybank igen optimista, 2-3 százalék közötti reálnövekedésre vonatkozó prognózisa mellett találkozunk 5-6 százalékos recessziót előrevetítő forgatókönyvekkel is.

A tényleges növekedés természetesen nagyban függ attól, hogy meddig lesznek életben a korlátozó intézkedések, de az is nagyban meghatározza, hogy a gazdaságpolitika milyen agresszíven hajlandó közbelépni ebben az átmeneti periódusban. Az biztosnak tűnik, hogy az MNB V-alakú forgatókönyve (visszaesés után nagyon erős fellendülés) csak akkor valósul meg, ha a költségvetés is odateszi magát. A mai költségvetési reakció azért sem mindegy, mert most dől el, hogy a krízis milyen maradandó károsodást okoz, mennyire sérül a hosszabb távú növekedési potenciálunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAutóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormányHa el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeg kell nyitni a második frontot, hogy megmentsük a magyar gazdaságotMeg kell akadályozni a termelés mélyrepülését, és ehhez azonnali intézkedésekre van szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTűzoltásnak elég a hitelmoratórium, de ennél jóval többre lesz szükségA bankok akár jól is járhatnak a hitelmoratóriummal, de sok múlik azon, hogy mennyire durvul el a helyzet az év végére. A járadékelengedésnél komolyabb költségvetési lépésekre lesz szükség.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz járvány jegybankok költségvetés koronavírus Olvasson tovább a kategóriában