A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője, a cikk eredeti formájában az Alapblogon jelent meg.
A frissen kibocsájtott 5 éves, inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) idő előtti visszaváltási „díja” a korábban megszokott 1 százalék helyett 2 százalék lett.
Egy korábbi cikkemben már foglalkoztam a kérdéssel. Azt veséztem ki, hogy az a kijelentés, miszerint a lakossági állampapírok a lejáratuk előtt is bármikor, kis költséggel visszaválthatóak, téves. Ez csak egy megszokás (hiszen az elmúlt években így volt), de semmi garancia nincs rá, hogy ez a könnyű és relatíve olcsó visszaválthatóság mindig így marad.
A Magyar Államkincstár a korábban kibocsájtott lakossági állampapírokra minden nap visszaváltási árat jegyez, hogy aki akarja, lejárat előtt is visszaválthassa állampapírját. A szokásjog szerint az inflációkövető papírok (PMÁP) 1 százalékos „visszaváltási díjjal” voltak visszaválthatóak, az Egyéves Állampapír (régi nevén kamatozó kincstárjegy) 0,5 százalékos díjért, a frissen kibocsájtott MÁP Plusz pedig 0,25 százalékos díjért (kivéve a kamatfizetését követő 5 munkanapot, amikor ingyen).
Pár hónapja még azt feltételeztem, hogy ennek megváltozásához valami komolyabb külső sokk kell, ami miatt nehezebbé válik a magyar állam finanszírozása, és ennek okán nehezítik majd meg a visszaváltási feltételeket. De úgy tűnik, tévedtem. Komolyabb külső sokk nélkül is bekövetkezett az első szigorító lépés. Talán nem is véletlenül.
Korábbi cikkemben azt is részleteztem, hogy milyen könnyedén és mindenféle bejelentés nélkül, hogyan változtathatja meg az államkincstár e feltételeket. Úgy tűnik, most pontosan ez történt. Vajon mi lehet az irány?
Nyilván az olvasóban is felmerülhet a kérdés, vajon miért épp csak az inflációt követő (infláció + 1,7 százalékos kamatozású) állampapír visszaváltási költsége nőtt meg, miközben minden más állampapír „visszaváltási díja” változatlan maradt? Vajon arról lenne szó, hogy kevésbé kívánatossá szeretné tenni az államkincstár az inflációt követő kamatozású eszközök vásárlását, ezáltal még több tőkét terelve az új csillag, az inflációtól teljesen független kamatozású MÁP Plusz irányába? Vagy éppen ellenkezőleg? Ha már valaki megvette a most frissen kibocsájtott inflációkövető papírt, azt szeretné eltántorítani attól, hogy lejárat előtt visszaváltsa? A dilemma megválaszolására nem vállalkoznék, az olvasó és az államkincstár fantáziájára bízom.
A fentieken túl azonban további két kérdés foglalkoztat még e témakörben, amire választ is adok:
- Vajon lehetünk-e abban bármennyire is biztosak, hogy a fent részletezett „visszaváltási díjak” – ha úgy hozza az élet, vagy valamilyen cél épp ezt támasztja alá – nem változnak meg ugyanígy? Meggyőződésem továbbra is, hogy e kérdésre nemmel kell válaszolni.
- Vajon fogjuk-e látni annak előjeleit, hogy ilyen típusú változás jöhet akár az inflációkövető, akár a fix kamatozású lakossági állampapíroknál? Eddig azt gondoltam, hogy jó eséllyel igen. Elég lesz csak nagyon figyelni a magyar makrót, az állampapír-forgalmazási adatokat, a devizapiacot és a kamattrendeket. De ez a mostani, ilyen típusú előjel nélküli változás megdöntötte eddigi elméletemet. Így sajnos azt kell mondjam, hogy jó eséllyel itt sem számíthatunk kiszámíthatóságra.
A fentiek okán tehát meg kell ismételjem korábbi kijelentésem:
Senki ne vegye azt készpénznek, hogy az idő előtti visszaváltási díjak mindig a mai szinten maradnak!
És ez nem csak az inflációhoz kapcsolt kamatozású papírokra igaz, hanem a mostani értékesítések sztárjára, a MÁP Plusz ma 0,25 százalékos „visszaváltási díjára” is érvényes kijelentés. A kamatfizetés utáni 5 napos díjmentes visszaváltás megváltoztatásához ennél sokkal komolyabb beavatkozásra lenne szükség, de az időközi visszaváltás feltételei könnyen és bármikor megváltoztathatók.
Ettől még e papírok továbbra is fontos és befektetői szemmel is izgalmas instrumentumok. Ha lejáratig tartom őket, akkor a fentiek pedig nem is kell érdekeljenek. De a likviditásukról alkotott vélemény, továbbra is azt gondolom, a lakosság nagy részében téves illúzión alapszik.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
