Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 24. 14:39 Pénz

Újra belenyúltak az állampapírmatekba

A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője, a cikk eredeti formájában az Alapblogon jelent meg.

A frissen kibocsájtott 5 éves, inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) idő előtti visszaváltási „díja” a korábban megszokott 1 százalék helyett 2 százalék lett.

Egy korábbi cikkemben már foglalkoztam a kérdéssel. Azt veséztem ki, hogy az a kijelentés, miszerint a lakossági állampapírok a lejáratuk előtt is bármikor, kis költséggel visszaválthatóak, téves. Ez csak egy megszokás (hiszen az elmúlt években így volt), de semmi garancia nincs rá, hogy ez a könnyű és relatíve olcsó visszaválthatóság mindig így marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy alábecsült kockázata a lakossági állampapíroknakAz állampapírok jelenleg könnyen és kedvező feltételekkel visszaválthatók, de nincs rá garancia, hogy ez egy válságos időszakban is így lesz.

A Magyar Államkincstár a korábban kibocsájtott lakossági állampapírokra minden nap visszaváltási árat jegyez, hogy aki akarja, lejárat előtt is visszaválthassa állampapírját. A szokásjog szerint az inflációkövető papírok (PMÁP) 1 százalékos „visszaváltási díjjal” voltak visszaválthatóak, az Egyéves Állampapír (régi nevén kamatozó kincstárjegy) 0,5 százalékos díjért, a frissen kibocsájtott MÁP Plusz pedig 0,25 százalékos díjért (kivéve a kamatfizetését követő 5 munkanapot, amikor ingyen).

Pár hónapja még azt feltételeztem, hogy ennek megváltozásához valami komolyabb külső sokk kell, ami miatt nehezebbé válik a magyar állam finanszírozása, és ennek okán nehezítik majd meg a visszaváltási feltételeket. De úgy tűnik, tévedtem. Komolyabb külső sokk nélkül is bekövetkezett az első szigorító lépés. Talán nem is véletlenül.

Korábbi cikkemben azt is részleteztem, hogy milyen könnyedén és mindenféle bejelentés nélkül, hogyan változtathatja meg az államkincstár e feltételeket. Úgy tűnik, most pontosan ez történt. Vajon mi lehet az irány?

Nyilván az olvasóban is felmerülhet a kérdés, vajon miért épp csak az inflációt követő (infláció + 1,7 százalékos kamatozású) állampapír visszaváltási költsége nőtt meg, miközben minden más állampapír „visszaváltási díja” változatlan maradt? Vajon arról lenne szó, hogy kevésbé kívánatossá szeretné tenni az államkincstár az inflációt követő kamatozású eszközök vásárlását, ezáltal még több tőkét terelve az új csillag, az inflációtól teljesen független kamatozású MÁP Plusz irányába? Vagy éppen ellenkezőleg? Ha már valaki megvette a most frissen kibocsájtott inflációkövető papírt, azt szeretné eltántorítani attól, hogy lejárat előtt visszaváltsa? A dilemma megválaszolására nem vállalkoznék, az olvasó és az államkincstár fantáziájára bízom.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg szuper a szuperállampapír?Lesz majd, amikor vissza lehet váltani a MÁP-ot. Na de mennyi ideig?

A fentieken túl azonban további két kérdés foglalkoztat még e témakörben, amire választ is adok:

  1. Vajon lehetünk-e abban bármennyire is biztosak, hogy a fent részletezett „visszaváltási díjak” – ha úgy hozza az élet, vagy valamilyen cél épp ezt támasztja alá – nem változnak meg ugyanígy? Meggyőződésem továbbra is, hogy e kérdésre nemmel kell válaszolni.
  2. Vajon fogjuk-e látni annak előjeleit, hogy ilyen típusú változás jöhet akár az inflációkövető, akár a fix kamatozású lakossági állampapíroknál? Eddig azt gondoltam, hogy jó eséllyel igen. Elég lesz csak nagyon figyelni a magyar makrót, az állampapír-forgalmazási adatokat, a devizapiacot és a kamattrendeket. De ez a mostani, ilyen típusú előjel nélküli változás megdöntötte eddigi elméletemet. Így sajnos azt kell mondjam, hogy jó eséllyel itt sem számíthatunk kiszámíthatóságra.

A fentiek okán tehát meg kell ismételjem korábbi kijelentésem:

Senki ne vegye azt készpénznek, hogy az idő előtti visszaváltási díjak mindig a mai szinten maradnak!

És ez nem csak az inflációhoz kapcsolt kamatozású papírokra igaz, hanem a mostani értékesítések sztárjára, a MÁP Plusz ma 0,25 százalékos „visszaváltási díjára” is érvényes kijelentés. A kamatfizetés utáni 5 napos díjmentes visszaváltás megváltoztatásához ennél sokkal komolyabb beavatkozásra lenne szükség, de az időközi visszaváltás feltételei könnyen és bármikor megváltoztathatók.

Ettől még e papírok továbbra is fontos és befektetői szemmel is izgalmas instrumentumok. Ha lejáratig tartom őket, akkor a fentiek pedig nem is kell érdekeljenek. De a likviditásukról alkotott vélemény, továbbra is azt gondolom, a lakosság nagy részében téves illúzión alapszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a szuperállampapír a nyerő választás, ha így megy továbbAz első féléves pénzromlás alapján jobb döntés az inflációkövető állampapír, mint az új Magyar Állampapír Plusz, amelyből már ezermilliárdnyit zsákoltunk be.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állampapír Magyar Államkincstár magyar állampapír plusz prémium magyar állampapír Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.