A kaparós sorsjegyekre költött pénz átlagosan kevesebb mint kétharmada kerül vissza a vásárlókhoz, a többi a Szerencsejáték Zrt.-nél marad. Ráadásul nagyrészt haszon formájában, hiszen sok költsége ezzel a játékformával nincs az állami monopóliumnak, a sorsjegyek előállítása például kifejezetten olcsó.
Az egyes sorsjegyek nyerési esélye, illetve a visszanyerhető pénz mennyisége között hatalmas különbségek nincsenek, valamennyi eltérés azonban kimutatható. Ezek alapján pedig már érdemes elgondolkodni, hogy melyik terméket válasszuk, az ugyanis nem mindegy, hogy a pénz 62 vagy 70 százalékát nyerhetjük vissza átlagosan. Márpedig ez a két szélső eset.
A Szerencsejáték Zrt. minden sorsjegynél megadja a nyerési esélyt, ez azonban csak azt mutatja meg, hogy az összes szelvény mekkora része fizet. A legkeresettebb sorsjegy, a Buksza esetében például egy 2,5 milliós sorozatban 753 704 nyerő van, ami azt jelenti, hogy a nyerési esély 1 a 3,22-höz*minden 3,22-dik sorsjegy nyer.. Itt is vannak eltérések az egyes termékek között: a legnagyobb esélyünk a Nagykarácsony és a Black Jack esetében van arra, hogy nyertes szelvényt kapjunk, a legkisebb pedig a Szuper Bankónál.
Ez egyébként azt jelenti, hogy két szelvény vásárlása esetén a sorsjegyek többségénél már nagyobb esélyünk van arra, hogy legalább eggyel nyerünk, mint arra, hogy egyikkel sem. Ez a mutató azonban nem számol a nyereségek nagyságával, egészen pontosan azzal, hogy a feltett pénz mekkora részét nyerhetjük vissza.
Ez pedig korántsem ugyanazoknál a sorsjegyeknél a legtöbb, amelyeknél a legnagyobb eséllyel kapunk nyerő szelvényt. A nyerési esély mellett ugyanis a nyeremény átlagos összegét természetesen a nyeremények megoszlása is befolyásolja.
Itt elsősorban a termékek ára határozza meg az esélyeket. A 300 forintos sorsjegyeknél az átlagos nyeremény 186 forint, azaz a feltett összeg 62 százaléka, az 500 forintosoknál azonban már 65, az egy ezresbe kerülőknél pedig 67 százalék ez az arány. A legjobb mutató a 3000 forintért árult Nagykarácsonynál adódik, ott az összes bevétel 70 százalékát osztja szét a játékosok között a Szerencsejáték Zrt.
Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát.
Az ár alapján történő súlyozás egyébként logikus, hiszen a drágább sorsjegyekkel nagyobbat kockáztat az ember: ha nincs szerencséje, többet veszít. Nagyobb összegben és rendszeresen játszók esetén azonban valószínűleg érdemesebb elmozdulni a drágább és lehetőleg nagyobb nyerési esélyt biztosító termékek irányába, így ugyanis hosszabb távon jó eséllyel kevesebbet buknak.
Élet
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
