Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 31. 08:21 Pénz

Egyre többet költenek az európaiak szerencsejátékra, és egyre többet buknak rajta

Nem csak az év utolsó napján, a loviban vernek el rengeteg pénzt a magyarok szerencsejátékra. Többet költünk, mint az európai átlag, de legalább kevesebbet veszítünk rajta, az eljátszott pénzek ötöde pedig az elméletileg tiltott online kaszinókban tűnik el. Egy átlagos európai évi 50 ezer forintot költ lottóra és szerencsejátékra, a magyarok évi átlagos 53 ezer forintos költése csak alig magasabb ennél, de a jövedelmekhez mérten ez az európai átlag felett áll.

Az európai lottókat szervező – alapvetően állami – cégek tagjai a European Lotteries szövetségnek, és ennek éves jelentéséből számos érdekes információt meg lehet tudni.

A legfrissebb adatok alapján a szabályozott szerencsejátékokra az Európai Unió állampolgárai átlagosan a GDP 0,5 százalékát költötték el. Magyarországon számításaink szerint jóval magasabb az arány: a Szerencsejáték Zrt.-nél a GDP 1,1 százalékát hagyták a magyarok. Míg az EU átlagában stagnál a GDP-arányosan a szabályozott szerencsejátékokra költött kiadás, addig Magyarországon dinamikusan nő a bruttó jövedelmekhez viszonyítva, 2012 és 2017 között 50 százalékkal emelkedett az erre költött összeg. Az Egyesült Államokban az alapvetően állami lottótársaságokat tömörítő  NASPL adatai alapján az látszik, hogy az európaiaknál kevesebbet költenek az emberek lottóra, és ez az arány ugyan valamivel nőtt az elmúlt években, de alapvetően stagnál.

 

Miközben Európában alig nő a lottótársaságok árbevétele, addig Magyarországon dinamikus a bővülés: nálunk különösen a sportfogadások és a kaparós sorsjegyek hizlalják a Szerencsejáték Zrt. bevételeit, ahogy arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk. Ez abból a szempontból nem is teljesen irracionális, hogy ezeken a kockáztatott pénz 1,5-2-szer akkora része marad a játékosoknál, mint a hagyományos számhúzásos játékoknál.

Ez Európában meglepő módon fordítva van, pont a lottón lehet máshol arányaiban kevésbé veszíteni. A Szerencsejáték Zrt. hiába keres óriási összegeket a játékosokon, ez még mindig visszafogottnak tekinthető európai mércével. Nálunk a teljes játék bevétel 63 százalékot fordítják nyereményekre, míg Európában csak 37 százalék ez az arány. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket.

A szerencsejátékok másik fontos területe a kaszinó. Magyarországon jelenleg 10 ilyen létesítmény működik, és ezzel arányaiban az európai középmezőnyben van. A kaszinókban a játékosok a GDP 0,12 százalékát hagyják ott, ami pontosan megfelel az európai átlagnak. A nyugat-európai országokban többet és többen költenek (a látványosan kiugró Észtország és Szlovénia esetében a szomszédos országokból érkező turisták okozhatják a kiugrásokat).

 

A magyar kaszinók árbevételében viszont a kormányzati lazítások játszanak szerepet: a 2010-as 22 millió eurós árbevétel ugyanis 107 millió euróra, közel ötszörösére ugrott 2017-re, ami egyedülálló Európában. 

Ami különösen érdekes, Magyarországon jelenleg masszívan ráfizetéses a szerencsejátékok szabályozása. A Szerencsejáték Felügyelet éves költségvetése alapján ugyanis 388 millió forint az éves kiadásuk, és csupán 128 millió forint a bevételük. A magyar állam ezért évi 260 millió forintot költ a szerencsejátékok menedzselésére. Ez persze eltörpül a Szerencsejáték Zrt. által minden évben a költségvetésbe befizetett tízmilliárdokhoz képest.

A szerencsejátékokkal kapcsolatban már csak azért is nehéz tisztán látni, mert nagyon különböző a szabályozás még Európán belül is. Csehországban vagy Ausztriában szinte lépten-nyomon játéktermekbe és kaszinókba botlunk, míg nálunk a kormány 2012-ben teljesen betiltotta a játékgépeket. Ennek is szerepe lehet abban, hogy sokan új játék után néztek, és inkább a Szerencsejáték Zrt. játékaira költik a pénzüket.

Elég jelentős azonban az illegális szerencsejáték hatása is a magyar növekedésben, különösen az online szerencsejáték hatása is egyre nagyobb. Ezek pedig jóval kevésbé szabályozható területek, adót is nehezebb beszedni ezek után. Egyébként is elég alacsony az államok bevétele, a szerencsejátékok után csupán csak a GDP 0,2 százalékát kapják meg bevételként az európai kormányok egy friss tanulmány adatai szerint. Különösen kérdéses ennek fényében, hogy miért éri meg az egész szerencsejátékot támogatni, miért nem korlátozzák jobban az emberek védelmében.

Az angol H2 Gambling Capital nem csak a lottó és kaszinók adatait tartja nyilván, hanem az egyre jelentősebb online szerencsejátékokat is. Az ő adataik alátámasztják azt a várakozást, hogy a magyarok az eltűnt játékgépek és nehezen elérhetővé tett online kaszinók helyett választották a Szerencsejuták Zrt. és a kormány által helyzetbe hozott kaszinók szolgáltatásait.

A H2 adatai szerint csak öt európai ország van, ahol egy átlagos felnőtt euróban számolva kevesebbet veszít, mint nálunk.

Ha azonban a GDP-hez viszonyítjuk az elveszített összegeket, akkor már középmezőnyben vagyunk, így bőven lenne itthon is tennivaló a játékszenvedély visszaszorítására. Ezekből az adatokból kiszámoltuk, hogy a magyar felnőttek átlagosan évente 23 605 forintot veszítenek, amiből 78 százalék a Szerencsejáték Zrt.-hez kerül, 4 százalék a kaszinókhoz, további 20 százalék pedig egyéb helyre – ami csak az online szerencsejáték lehet.

 

Az online szerencsejátékokat csak állami koncesszió birtokában lehetne Magyarországon folytatni, de mégis rengeteg külföldi szolgáltató érhető el magyarul is az interneten. A szerencsejáték törvény szerint ezek a külföldi szerencsejátékos oldalak továbbra is illegálisan működnek itthon. Ugyan lehetett arról olvasni a magyar sajtóban, hogy pert nyertek a külföldi szerencsejátékos cégek az Európai Bíróságon, ez ebben a formában nem igaz.*Az Európai Bíróság két ügyben (Unibet és a Sporting Odds) is alapvetően azt mondta ki, hogy a koncessziót az online szerencsejátékra és sportfogadásra olyan feltételekkel írták ki, hogy eleve csak a Szerencsejáték Zrt. (távszerencsejáték) és az Andy Vajna-érdekeltség LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. (vegas.hu / online kaszinó) nyerhette meg.
Igaz, azóta módosultak a feltételek, és már Szima Gábor debreceni Cívis Grand Casino Kft.-je is üzemeltethet online kaszinót. Tehát a fő gond, hogy olyan feltételek – pl. 10 éves magyarországi működés – kellett a koncesszió elnyeréséhez, ami eleve kizárta  más tagországok cégeit. Alapvetően nem az a probléma, hogy koncesszióba adták, szigorú feltételekkel, hanem hogy nem elég alaposan írták ki a feltételeket.

Az itt játszó állampolgárok elég sokat kockáztatnak. Egyrészt bármilyen panasz, probléma esetén nem tudnak semmilyen hatósághoz fordulni, csak a cégek jóindulatára támaszkodhatnak. Ha éppen nyernek, akkor sem feltétlenül örülhetnek, mivel a jogszabályok szerint azt illegális szerencsejátékon nyerték, a nyeremény adókötelessé válik, és a 16 százalékos szja-t meg kell fizetni utána. Ezt azonban nem fogja levonni az illegálisan az online játékot szervező cég, mindenkinek magának kellene bevallani a NAV felé.

Hiába tehát a szigor, rengetegen megtalálják az utat az online szerencsejátékhoz. Igaz, ha még a szigor sem lenne, biztosan ennél is többet költenének. Elrettentő lehet Ausztrália este: a világ minden ötödik pókergépe a csupán 24,6 milliós országban van, és tele van az ország játékgépekkel is. Összesen 24,6 milliárd dollárt vesztenek az ausztrálok egyetlen év alatt szerencsejátékon, ami fejenként ezer dollárt jelent, ezzel ők állnak a legrosszabbul a világon.

Pénz Andy Vajna kaszinó szerencsejáték Szerencsejáték Zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. március 31. 11:30 Pénz

Miért őrült meg a tőkepiac? Mert még rosszabbra számítanak

Két analógia segít megérteni, miért lettek pillanatok alatt ilyen borúlátóak a befektetők.

Avatar
2020. március 30. 14:33 Pénz

Súlyos ára lesz az olajpiac összeomlásának

Olyan tartósan szétzilálja az olaj- és gázipart a mostani iszonyatos keresletcsökkenés, hogy amikor később újra beindulna a világ, nagyon drága lesz az energia.

Avatar
2020. március 30. 10:58 Pénz

A világgazdaság már köhög és láza is van, de a keringés még nem állt le

Tizenegy évig szaladt együtt előre a piac és a világgazdaság. Hirtelen volt a megállás.

Fontos

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Stubnya Bence
2020. március 31. 06:51 Közélet

Most tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választ

Kevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.