Tavaly az egy főre jutó éves nettó jövedelem 1,3 millió forint volt a KSH friss elemzése szerint, ami 8,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A változás illeszkedik a keresetek 2013 óta folyamatosan emelkedő tendenciájába, sőt, az elmúlt öt év során tavaly mérte a legnagyobb növekedést az előző évhez képest a statisztikai hivatal. Mindennek köszönhetően 2013 és 2017 között összességében közel egynegyedével több nettó bevétel jutott egy főre a háztartásokban. Ha a bejövő pénz valós értékének változását nézzük, akkor elmondható, hogy a reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt tavaly 2016-hoz képest.
A különböző jövedelmi források közül a munkajövedelmek súlya is tovább növekedett tavaly, tehát a háztartások bevételeinek egyre nagyobb része származik a munkáért kapott fizetésekből, és egyre inkább visszaszorul az olyan, úgynevezett társadalmi jövedelmek részaránya, mint a nyugdíjak és a családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások – mindez a kedvező gazdasági helyzetről árulkodik.
A legjobban és a legrosszabbul kereső társadalmi csoportok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket nézve azonban kedvezőtlen változás történt tavaly. A legkisebb bevételű tíz százalékba tartozó háztartásokhoz képest a legmagasabb jövedelmű tizedben tízszeres volt tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-együttható*Röviden megfogalmazva azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, értéke 0 és 100 között mozog, a nagyobb szám nagyobb egyenlőtlenségekre utal. és S80/S20-index*A legszegényebb és a leggazdagabb ötödök közötti jövedelemkülönbségeket méri, szintén a nagyobb értéke utal a mélyebb egyenlőtlenségekre. pedig arról árulkodik, hogy az egyenlőtlenségek 2012 és 2016 között tapasztalt stagnálását tavaly a növekedés váltotta fel – igaz, Magyarország e változások ellenére még mindig az unió közepesen egyenlőtlen országai közé tartozik.
Nagyok a különbségek a leggazdagabbak és a legszegényebbek által elvárt jövedelmeket nézve is: a legkevesebb pénzből gazdálkodó háztartásokban havi nettó 80 ezer forint fejenkénti jövedelmet tartottak elégségesnek egy átlagos életszínvonal fenntartásához, míg ez az összeg a felső tíz százalékban 179 ezer forint volt. Érdekesség, hogy ez utóbbi összeg jóval, mintegy 45 százalékkal kevesebb, mint amennyi pénzt az ide tartozó háztartásokban megkeresnek.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
