Egy rossz befektetés az egész társadalomnak fáj, nem csak azoknak, akik elrontották
A befektetések egyik alaptézise, hogy diverzifikálni kell őket, tehát azt a pénzt, amit kamatoztatni szeretnék, érdemes különböző típusú megtakarítási vagy beruházási formák között megosztani. A tapasztalatok szerint azonban a háztartások jellemzően a befektetéseknek egy szűk, általuk jól ismert köréből választanak, ahelyett, hogy egy olyan portfóliót állítanának össze, amelyben kiegyensúlyozott a kockázatos és a biztos elemek aránya.
Így vagy túl nagy kockázatot vállalnak, vagy pedig túl alacsony az elérhető hozam, és végső soron a haszon (már amennyiben nem veszteségről kell beszélnünk) várhatóan elmarad attól, amit egy szakszerűen összeállított befektetési csomag hozott volna.
Ha pedig a háztartások a befektetések lejártával kevesebb pénzhez jutnak, akkor értelemszerűen kevesebbet is fognak tudni költeni vagy újra befektetni. Innentől belátható, hogy egy ilyen jellegű veszteség már nem csak a háztartások, hanem a társadalom szintjén is megmutatkozik, ha másban nem, akkor legalább a fogyasztási és a megtakarítási adatokban. Egy friss kutatás is alátámasztja, hogy össztársadalmi következményekkel jár, hogy a háztartási kisbefektetők többnyire nem szakmai alapon hozzák meg pénzügyi döntéseiket.
Az eredmények arra utalnak, hogy az elhibázott befektetésekből adódó egyéni szintű veszteségek jóval nagyobbat ütnek a makrogazdaságon, mint a háztartások szintjén. Ennek következtében, ha az egyéni befektetők a pénzüket kellően sokféle befektetés között osztanák meg, akkor a jólét társadalmi szinten évente 5 százalékkal is növekedhetne.
A kutatók a háztartásoknak néhány, a kockázattűrésüknek megfelelő és kellően diverzifikált portfólió közül kellene választaniuk, mindenkinek el kellene sajátítania az alapvető pénzügyi ismereteket az iskolában, és a munkáltatóknak nem kellene bizonyos befektetések felé tereniük az alkalmazottaikat*Például azzal, hogy részvényeket, tulajdonrészt adnak a dolgozóknak.. Ebben az esetben nem csak az egyéni károk csökkennének, hanem a társadalmi veszteségek is.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
