Magyarországon jóval olcsóbbak az áruk és a szolgáltatások, mint az Európai Unióban átlagosan. Csak néhány olyan termékkategória van, amiben érdemes a szomszédos országokban átjárni vásárolni, derül ki az Eurostat most közzétett 2017-es adatai szerint.
A magyarországi árak az összes terméknél (az áruknál és a szolgáltatásoknál együttvéve) a 28 uniós tagállamban mért átlagos árszínvonal háromnegyedénél állnak. Csak Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában alacsonyabb az árszint az átlaghoz képest, míg a legmagasabb – 120-130 százalék közötti – arány a skandináv országokban van. Érdekes módon a termékek árszintje az Egyesült Királyságban nem éri el az uniós átlagot, az EU-n belül a legjobb jövedelmi helyzetben lévő Luxemburgban pedig csak alig haladja meg azt.
Sokkal nagyobbak az árkülönbségek, ha csak a szolgáltatásokat nézzük (ezek egyébként is jóval sokszínűbbek az országok között). Magyarország ebben még olcsóbb, az uniós szint 48 százalékát kell átlagosan megfizetni a szolgáltatásokért. Az itthoni árszínvonalnál alacsonyabbat szintén Bulgáriában (itt mindössze az uniós átlag harmadát teszik ki a szolgáltatók árai), Lengyelországban és Romániában, valamint még Litvániában lehet tapasztalni. A rangsor másik oldalára már Luxemburg került, ahol több, mint másfélszeresébe kerülnek a szolgáltatások az uniós átlaghoz képest.
Ez a különböző terméktípusoknál szinte mindig így van. Amit mégsem lehet az európai áraknál olcsóbban elérni, a következők:
Az árindexek Magyarországon a 2008-as válság előtt lassan közelítettek az uniós átlag felé, 2009 és 2015 között viszont megfordult ez a trend, és újra egyre olcsóbbak lettünk. Az elmúlt két évben aztán lassan újra felzárkózásnak indultak az árak. A visegrádi országokkal összehasonlítva alaposan átrendeződött a helyzet az uniós csatlakozás óta: 2004-ben még a magyarországi árak álltak a legközelebb az uniós szinthez, azonban a 2010-es évekre felülkerekedett Csehország és Szlovákia. A magyarországi árszínvonal 2010 után pedig a lengyelországival mozgott együtt 2016-ig, amikor egy kicsit elrugaszkodott tőle.
Ahol magasabbak az árak, ott természetesen magasabbak a jövedelmek is (emiatt érdemes az országok közötti jövedelmi különbségeket a vásárlóerő figyelembevételével vizsgálni), azonban vannak olyan tagállamok, ahol az uniós átlaghoz képesti jövedelmi helyzet és árszínvonal nincs egészen összhangban egymással.*Innentől a 2016-os adatokat nézzük, ugyanis a jövedelmekkel kapcsolatban csak két évvel ezelőttről van információnk. Ha a szolgáltatások árindexét vesszük alapul*Ahogy már említettük, a szolgáltatások az országok között jóval változatosabb képet mutatnak, mint a termékek, ezért a nemzetközi különbségeket jobban kifejezik., azt láthatjuk, hogy például míg a görög átlagjövedelem az uniós középérték 46 százalékát teszi ki, addig az áraknál ez az arány 75 százalék.
A másik szélsőség Luxemburg: az itteni lakosok az uniós átlag több, mint dupláját keresik meg, míg a szolgáltatásokért csak az uniós átlagárak másfélszeresét fizetik. Vannak kiegyensúlyozott országok is, például Olaszország, ahol átlagosan az uniós bérszínvonal 96 százalékát keresik meg, a szolgáltatásokért pedig az EU-ban általános árak 99 százalékát fizetik meg. Magyarország helyzete sajnos a görögökéhez hasonlít: a nálunk mért átlagjövedelem az uniós érték 29 százalékát teszi ki, azonban a szolgáltatások árai az EU-átlag 46 százalékánál vannak.
Pénz
Fontos