Semmit nem kell elárulnunk magunkról ahhoz, hogy az online kiskereskedők jó eséllyel meg tudják tippelni fizetni fogjuk-e a vásárláshoz felvett kölcsön törlesztő-részletét vagy sem. Ez derült egy nemrégiben publikált kutatásból.

A magyarázat az, hogy amikor megnyitunk egy oldalt a böngészőnkben, egy csomó információt megosztunk magunkról a honlap fenntartójával, anélkül, hogy bármilyen űrlapot vagy mezőt kitöltenénk. Ezek az úgynevezett digitális lábnyomok. Nem kell érzékeny személyes adatokra gondolni, csak arra, hogy milyen eszközt és operációs rendszert használunk és hogy honnan keveredtünk az adott oldalra. Az említett tanulmány szerint pedig ez már éppen elég ahhoz, hogy a vagyoni helyzetünket vagy akár a hitelképességünket elkezdjék felmérni, mondjuk, ha épp egy webshop-ot látogatunk.

Ezt a lehetőséget már számos internetes bolt használja. Mások mellett egy olyan német online bútorkereskedés is, ahol az ügyfelek hitelre is vásárolhatnak. A kutatók^*Tobias Berg (Frankfurt School of Finance & Management), Valentin Burg (Humboldt University Berlin), Ana Gombović (Frankfurt School of Finance & Management), Manju Puri (Fuqua School of Business) közel 300 ezer itt^*Az pontosan nem derül ki a tanulmányból, hogy melyik e-kereskedésről van szó, bizonyára az anonimitás biztosítása végett ezt nem fedhették fel a szerzők. lezajlott tranzakció alapján vizsgálták meg, hogy mely digitális nyomok árulkodnak a hiteltörlesztési viselkedésről. Persze, a bolt a hagyományos hitelosztályzatokat is használja, így az elemzés arra is kitér, hogy van-e összefüggés a hitelbesorolás és az internetezőkről gyűjthető adatok között.

A kutatók kilenc olyan ismérvet vettek figyelembe^*A böngészésre használt eszköz típusa (számítógép, tablet vagy okostelefon) és operációs rendszere, a böngészés előzménye (például egy fizetett hirdetésre kattintva érkezett-e valaki az oldalra vagy egy Google-találat alapján), a vásárlás napszaka, a biztonsági beállítások és az email cím különböző jellemzői (mennyire komoly az email cím, egyáltalán sikerült-e helyesen megadni és ki a szolgáltató)., amit a felhasználók tulajdonképpen passzívan, tudtukon és szándékukon kívül osztottak meg az online bolttal. Kiderült, hogy az androidos eszközökről felvett hiteleket közel kétszer akkora arányban kellett behajtó cégekre bízni, mint azokat a kölcsönöket, amelyeket iPhone-okról és iPad-ekről kérelmeztek a felhasználók (és az is, hogy az iPhone-osok átlagosan jobb hitelosztályzatokat kaptak, mint az Android-felhasználók). Ha összehasonlítjuk az Apple okostelefonjainak és tableteinek árait egy átlagos androidos eszközével, ez persze nem meglepő, sőt, több társadalomkutatás is alátámasztja, hogy az ilyen készülékek birtoklása a kedvező anyagi helyzet egyik jele.

Az adatokból az is látszik, hogy akik reklámokra kattintva érkeztek a webshop oldalára, nagyobb valószínűséggel késtek a törlesztéssel, míg az ár-összehasonlító oldalakról jövő ügyfelek az átlagnál jóval fegyelmezettebben fizetnek. Valószínű, hogy itt a tudatosság áll a háttérben, ugyanis egy jól sikerült hirdetés olyanokat is vásárlásra késztethet, akik nem engedhetnék meg maguknak az adott terméket.

Sőt, az is megmutatkozik az eredményeken, hogy aki komolyan átgondolja egy hitel felvételét, vélhetően nem egy okostelefon vagy tablet viszonylag kis kijelzőjén intézi azt. Az asztali számítógépekről, vagy laptopról felvett kölcsönök visszafizetésével ugyanis kevesebb gond volt, mint azokkal, amelyeket mobil eszközökről kérelmeztek. A vásárlás időpontja alapján pedig arra jutottak a kutatók, hogy a késő éjszaka vagy délelőtt (munkaidőben) kérelmezett kölcsönök kezelését nagyobb eséllyel kellett behajtókra bízni a délután és este indított tranzakciókhoz képest.

Ráadásul az sem közömbös, hogy milyen e-mail címet adtak meg a hiteligénylők, és melyik szolgáltatónál van a postafiókjuk (igaz, az e-mail címet már csak akkor rögzíti a rendszer, ha megadja azt a látogató, egy egyszerű oldalmegnyitás ehhez nem elég). Ugyanis az elemzés szerint a neveket tartalmazó címek tulajdonosai sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint azok, akik címe számokat és a névtől eltérő szövegtöredékeket tartalmaztak. A szolgáltatókat nézve pedig arra jutottak, hogy a már elavultnak számító levelezők (például a Yahoo) felhasználóival több gond van, mint a prémium internetszolgáltatónál regisztráltakkal (Németországban ilyen például a T-Online).

A cikk egyik szerzője a Wired-nek  azt mondta: az adatok alapján szinte biztosra vehető, hogy a hitelbírálat során indokolatlan hátrányt fog jelenteni, ha valaki annak ellenére nem akar iPhone-t venni, hogy megtehetné, vagy ha valamiért nem kíván a saját nevére utaló személyes e-mail címmmel regisztrálni. A hagyományos hitelminősítési pontszámokkal pedig csak gyengén függenek össze digitális lábnyomok alapján számolt kockázati mutatók. Mindenesetre, ha valaki kölcsönt tervez felvenni az interneten keresztül, és javítani szeretné az esélyeit a hitelbírálatkor, annak érdemes a következőket megfogadnia:

1. asztali számítógépről vagy laptopról indítsuk a hitelkérelmet (vagy ha ez nem megoldható, használjunk iOS készüléket),
2. keressünk egy árak összehasonlításával foglalkozó oldalt, ahonnan el lehet jutni ahhoz a webshop-hoz, ahol vásárolni szeretnénk (vagy ha ilyet nem találunk, a webshop saját címéről indítsuk a böngészést),
3. ütemezzük késő délutánra, kora estére a vásárlást,
4. és olyan e-mail címet adjunk meg, ami csak a nevünket tartalmazza, illetve az internetszolgáltatónál van bejegyezve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Tech adatkezelés e-kereskedelem hitel lakossági hitelminősítés Olvasson tovább a kategóriában