Sokfélét gondolnak az emberek a globalizációról, de kiemelkedően sokan osztanak két olyan gondolatot, amelyek egymással tökéletesen ellentétesek. Az egyik gyakori vélekedés, hogy ez a jelenség általában növeli a jólétet és szerepe van a szegénység visszaszorításában, a másik pedig az, hogy felerősíti a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

Két kutató^*Valentin Lang, a Zürichi Egyetem (UZH) kutatója és Marina Mendes Tavares, az IMF közgazdásza most alaposabban megvizsgálta, hogy hogyan lehet az, hogy mindkét vélemény igaz.

A szerzők összesen 147 ország 1974 és 2014 közötti jövedelmi adatait vizsgálták meg és vetették össze azzal, hogy mennyire érintettek a globalizációban. Az eredményeik arra mutatnak, hogy a jövedelmeket azokban az országokban hajtja felfelé az erősödő globalizáció, amelyek még kevésbé vesznek benne részt, míg a globális folyamatokba már mélyen beágyazódott gazdaságokban már csak alig vagy egyáltalán nem lehet kimutatni ezt a hatást. A kisebb mértékben globalizált országok egyébként jellemzően alacsony vagy közepes vagyoni helyzetűek. Tehát éppen azokat a gazdaságokat emelheti fel a globalizáció, amelyek egyébként is hátrányból indulnak.

Az országokon belüli egyéni jövedelmek szintjén viszont már valóban kimutatható, hogy a globalizáció felerősíti az egyenlőtlenségeket, méghozzá épp a fejlettebb, globalizáltabb gazdaságokban. A jelenség mögött az áll, hogy ezekben az országokban jellemzően a leggazdagabbak profitálnak a globális piacokból, míg a szegényebbek nem részesülnek ebből a lehetőségből, így az ő jövedelmüket nem érinti pozitívan – de negatívan se – az országuk beágyazottsága a globális gazdasági folyamatokban. A fejlődő országokban viszont sokkal szélesebb rétegek élvezhetik a globalizációból befolyó többletjövedelmet.

Tehát a globalizáció miatt a fejletlenebb gazdaságoknak lényegesen több jövedelme lesz, ami az országok közötti egyenlőtlenségek csökkenését vonja magával. Ugyanakkor a fejlettebb országokon belül már jövedelmi különbségek erősödésnek a globalizációs miatt.

Így magyarázható a kettősség, ahonnan kiindultunk.

Ahhoz pedig, hogy a globalizációval mindenki jól járhasson, a szerzők szerint egyrészt olyan célzott, a globális gazdaság nyertesei és az abból kimaradók között működő újraelosztó mechanizmusokra van szükség. Másrészt az oktatásba való befektetés, ami sokkal fontosabbnak tűnik, mert nem csak a globalizációval kapcsolatos problémák megoldásában segít, de úgy látszik, ebben is fontos szerepe van. Lang és Tavares ugyanis azt is kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol az oktatásra arányaiban több pénzt fordítanak, ott a globalizáció kevésbé jár a jövedelmi egyenlőtlenségeket növelő hatásokkal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ egyenlőtlenség globalizáció jövedelem jövedelemkülönbségek Olvasson tovább a kategóriában