Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 5. 11:23 Pénz, Világ

Ravasz módon vette meg a Mercedes tizedét a nemrég még ismeretlen kínai

Nagy az ijedelem Berlinben, miután a kínaiak közel tíz százalékos részesedést szereztek a Mercedest is gyártó német Daimler autóipari konszernben. Emiatt a német kormány most arra készül, hogy korlátozza a külföldi befektetők tulajdonszerzését. (A szigorítás nem vonatkozna az Európai Unió tagállamaira és az EU-val szabadkereskedelmi szerződést aláíró országokra.)

A szabályokat mindig hozzá kell igazítani az új fejleményekhez, így azt is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e tovább emelni azt a határt, amely felett a kormány megakadályozhatja a tulajdonszerzést –mondta Brigitte Zypries, német gazdasági miniszter a Der Spiegel hetilapnak.

A jelenlegi előírások szerint 25 százalékos részesedés alatt nem kell a német szövetségi kormány hozzájárulása, ez az előző kormányzati ciklus óta él. Már akkor is az ázsiai cégek nyomulása miatt aggódtak: a német kormány attól tart, hogy kilóra felvásárolják a német ipari cégek tudását a kínaiak.

A társaság értékének a negyedét jelentő limit néhány évvel ezelőtti bevezetése már akkor is idejétmúltnak tűnt. Elég csak arra gondolni, hogy a Daimler legnagyobb befektetője – a kínaiak felbukkanása előtt – a kuvaiti vagyonalap volt, mindössze 6,8 százalékos részesedéssel. Őt követte a BlackRock amerikai vagyonkezelő, 6 százalékkal, és a versenytárs Renault-Nissan csoportnak is volt, illetve van 3,1 százalékos tulajdonrésze a vállalatban.

Li Sufu, a Geely tulajdonosa. (NICOLAS MAETERLINCK / Belga / AFP)

Li Sufu, a kínai Geely autógyártócég tulajdonosa éppen két hete szerzett 9,7 százalékos tulajdonrészt a Daimlerben. Ezzel páros lábbal rúgta be az ajtót. (A Daimler november végén még elutasította a Geely autógyártó közeledését, és jelezte, hogy elégedett jelenlegi részvényesi struktúrájával). Hiába próbálta meg a Daimler megakadályozni Li Sufu közeledését, a kínai üzletember túljárt a stuttgartiak eszén: nemcsak simán részvényeket vásárolt, hanem hosszú és rövid pozíciókat vett fel a tranzakció során. Emiatt nem tűnt fel senkinek, hogy valaki nagyobb mennyiségű részvényt akar vásárolni, hiszen a „long” pozíciókat fedezték a „short” pozíciók, így nettó értékben sokáig nem látszott, valójában milyen nagy részt szerzett magának a kínai.

A Kínában Geely márkanév alatt autókat gyártó és forgalmazó és Li Sufu tulajdonában lévő Zhejiang Geely Holding a tíz legnagyobb kínai autógyártó egyike. A Geely tulajdonában van a svéd Volvo autógyár és a londoni taxikat készítő cég, de tulajdonosa a legnagyobb malajziai autógyártónak, a Protonnak, és hozzá tartozik még a brit Lotus 51 százaléka is.

A Daimler részesedésének megszerzésével arra is jogosulttá vált, hogy tagot delegáljon a felügyelő bizottságba. Igazából ez zavarja a német céget és a kormányt. A felügyelő bizottsági tagok ugyanis minden tájékoztatást megkapnak, ami az autógyártó fejlesztéseit illeti. Bár Fusu múlt héten azzal nyugtatta meg a stuttgarti cég vezetőit, hogy nem akar felügyelőbizottsági tagot delegálni, a Daimlernél nem vesznek rá mérget, hogy a jövőben ez nem változhat.

 

A német kormányban évek óta aggodalommal figyelik a kínai tőke térnyerését, amelynek mértékét jelzi, hogy az ázsiai országból érkezett befektetők tavaly 14 milliárd dollár értékben vásároltak fel német cégeket, megdöntve az egy évvel korábban 13,7 milliárd dolláron, 2015-ben pedig 12,6 milliárd dolláron beállított rekordot.

A berlini aggodalmak arra vonatkoznak, hogy a csúcstechnológiát és a stratégiai fontosságú iparágakat célzó, államilag irányított kínai befektetés-politika a Németországban felhalmozott tudás megszerzésére irányul. Berlinben azt is kifogásolják, hogy ez az agresszívnak érzett tevékenység nem a kölcsönösség elvén alapul, Peking elzárja a külföldi befektetőket a hazai vállalatok elől, és a külföldről szerzett tudás felhasználásával erősíti a kínai gazdaság versenyképességét.

Az ügy azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén. Hasonló ügyek pedig ma már szinte havi rendszerességgel fordulnak elő Németországban. Február elején például kiderült, hogy a kínai állami villamos művek (SGCC) 20 százalékos tulajdonrészt akar szerezni az 50Hertz nevű hálózatüzemeltető társaságban. A kínaiak ebben az esetben is a cég által felhalmozott tudást akarják megszerezni, miután a 50Hertz a megújuló energiaforrásokból termelt áram hálózati átviteléről rendelkeznek tapasztalattal. Az építőipari gépeket gyártó Putzmeistert még 2012-ben kebelezte be a kínai Sany.

Pénz Világ autógyártó Daimler Geely Li Sufu mercedes német kormány Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2018. november 12. 09:10 Pénz

Sonkában fizeti adósságát egy kínai vállalat

A hitelezők rábólintottak az átalakítási tervre.

Torontáli Zoltán
2018. november 9. 15:30 Pénz, Világ

A kínai recesszió elkerülhetetlen, és mi is meg fogjuk szenvedni

Amikor a visszaesés bekövetkezik, sajnos csak akkor fog a világ rádöbbenni, hogy a kínai gazdaság sokkal többet számít, mint azt sokan gondolják.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.