Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 5. 11:23 Pénz, Világ

Ravasz módon vette meg a Mercedes tizedét a nemrég még ismeretlen kínai

Nagy az ijedelem Berlinben, miután a kínaiak közel tíz százalékos részesedést szereztek a Mercedest is gyártó német Daimler autóipari konszernben. Emiatt a német kormány most arra készül, hogy korlátozza a külföldi befektetők tulajdonszerzését. (A szigorítás nem vonatkozna az Európai Unió tagállamaira és az EU-val szabadkereskedelmi szerződést aláíró országokra.)

A szabályokat mindig hozzá kell igazítani az új fejleményekhez, így azt is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e tovább emelni azt a határt, amely felett a kormány megakadályozhatja a tulajdonszerzést –mondta Brigitte Zypries, német gazdasági miniszter a Der Spiegel hetilapnak.

A jelenlegi előírások szerint 25 százalékos részesedés alatt nem kell a német szövetségi kormány hozzájárulása, ez az előző kormányzati ciklus óta él. Már akkor is az ázsiai cégek nyomulása miatt aggódtak: a német kormány attól tart, hogy kilóra felvásárolják a német ipari cégek tudását a kínaiak.

A társaság értékének a negyedét jelentő limit néhány évvel ezelőtti bevezetése már akkor is idejétmúltnak tűnt. Elég csak arra gondolni, hogy a Daimler legnagyobb befektetője – a kínaiak felbukkanása előtt – a kuvaiti vagyonalap volt, mindössze 6,8 százalékos részesedéssel. Őt követte a BlackRock amerikai vagyonkezelő, 6 százalékkal, és a versenytárs Renault-Nissan csoportnak is volt, illetve van 3,1 százalékos tulajdonrésze a vállalatban.

Li Sufu, a Geely tulajdonosa. (NICOLAS MAETERLINCK / Belga / AFP)

Li Sufu, a kínai Geely autógyártócég tulajdonosa éppen két hete szerzett 9,7 százalékos tulajdonrészt a Daimlerben. Ezzel páros lábbal rúgta be az ajtót. (A Daimler november végén még elutasította a Geely autógyártó közeledését, és jelezte, hogy elégedett jelenlegi részvényesi struktúrájával). Hiába próbálta meg a Daimler megakadályozni Li Sufu közeledését, a kínai üzletember túljárt a stuttgartiak eszén: nemcsak simán részvényeket vásárolt, hanem hosszú és rövid pozíciókat vett fel a tranzakció során. Emiatt nem tűnt fel senkinek, hogy valaki nagyobb mennyiségű részvényt akar vásárolni, hiszen a „long” pozíciókat fedezték a „short” pozíciók, így nettó értékben sokáig nem látszott, valójában milyen nagy részt szerzett magának a kínai.

A Kínában Geely márkanév alatt autókat gyártó és forgalmazó és Li Sufu tulajdonában lévő Zhejiang Geely Holding a tíz legnagyobb kínai autógyártó egyike. A Geely tulajdonában van a svéd Volvo autógyár és a londoni taxikat készítő cég, de tulajdonosa a legnagyobb malajziai autógyártónak, a Protonnak, és hozzá tartozik még a brit Lotus 51 százaléka is.

A Daimler részesedésének megszerzésével arra is jogosulttá vált, hogy tagot delegáljon a felügyelő bizottságba. Igazából ez zavarja a német céget és a kormányt. A felügyelő bizottsági tagok ugyanis minden tájékoztatást megkapnak, ami az autógyártó fejlesztéseit illeti. Bár Fusu múlt héten azzal nyugtatta meg a stuttgarti cég vezetőit, hogy nem akar felügyelőbizottsági tagot delegálni, a Daimlernél nem vesznek rá mérget, hogy a jövőben ez nem változhat.

 

A német kormányban évek óta aggodalommal figyelik a kínai tőke térnyerését, amelynek mértékét jelzi, hogy az ázsiai országból érkezett befektetők tavaly 14 milliárd dollár értékben vásároltak fel német cégeket, megdöntve az egy évvel korábban 13,7 milliárd dolláron, 2015-ben pedig 12,6 milliárd dolláron beállított rekordot.

A berlini aggodalmak arra vonatkoznak, hogy a csúcstechnológiát és a stratégiai fontosságú iparágakat célzó, államilag irányított kínai befektetés-politika a Németországban felhalmozott tudás megszerzésére irányul. Berlinben azt is kifogásolják, hogy ez az agresszívnak érzett tevékenység nem a kölcsönösség elvén alapul, Peking elzárja a külföldi befektetőket a hazai vállalatok elől, és a külföldről szerzett tudás felhasználásával erősíti a kínai gazdaság versenyképességét.

Az ügy azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén. Hasonló ügyek pedig ma már szinte havi rendszerességgel fordulnak elő Németországban. Február elején például kiderült, hogy a kínai állami villamos művek (SGCC) 20 százalékos tulajdonrészt akar szerezni az 50Hertz nevű hálózatüzemeltető társaságban. A kínaiak ebben az esetben is a cég által felhalmozott tudást akarják megszerezni, miután a 50Hertz a megújuló energiaforrásokból termelt áram hálózati átviteléről rendelkeznek tapasztalattal. Az építőipari gépeket gyártó Putzmeistert még 2012-ben kebelezte be a kínai Sany.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ autógyártó Daimler Geely Li Sufu mercedes német kormány Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Fontos

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.