Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 5. 11:23 Pénz, Világ

Ravasz módon vette meg a Mercedes tizedét a nemrég még ismeretlen kínai

Nagy az ijedelem Berlinben, miután a kínaiak közel tíz százalékos részesedést szereztek a Mercedest is gyártó német Daimler autóipari konszernben. Emiatt a német kormány most arra készül, hogy korlátozza a külföldi befektetők tulajdonszerzését. (A szigorítás nem vonatkozna az Európai Unió tagállamaira és az EU-val szabadkereskedelmi szerződést aláíró országokra.)

A szabályokat mindig hozzá kell igazítani az új fejleményekhez, így azt is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e tovább emelni azt a határt, amely felett a kormány megakadályozhatja a tulajdonszerzést –mondta Brigitte Zypries, német gazdasági miniszter a Der Spiegel hetilapnak.

A jelenlegi előírások szerint 25 százalékos részesedés alatt nem kell a német szövetségi kormány hozzájárulása, ez az előző kormányzati ciklus óta él. Már akkor is az ázsiai cégek nyomulása miatt aggódtak: a német kormány attól tart, hogy kilóra felvásárolják a német ipari cégek tudását a kínaiak.

A társaság értékének a negyedét jelentő limit néhány évvel ezelőtti bevezetése már akkor is idejétmúltnak tűnt. Elég csak arra gondolni, hogy a Daimler legnagyobb befektetője – a kínaiak felbukkanása előtt – a kuvaiti vagyonalap volt, mindössze 6,8 százalékos részesedéssel. Őt követte a BlackRock amerikai vagyonkezelő, 6 százalékkal, és a versenytárs Renault-Nissan csoportnak is volt, illetve van 3,1 százalékos tulajdonrésze a vállalatban.

Li Sufu, a Geely tulajdonosa. (NICOLAS MAETERLINCK / Belga / AFP)

Li Sufu, a kínai Geely autógyártócég tulajdonosa éppen két hete szerzett 9,7 százalékos tulajdonrészt a Daimlerben. Ezzel páros lábbal rúgta be az ajtót. (A Daimler november végén még elutasította a Geely autógyártó közeledését, és jelezte, hogy elégedett jelenlegi részvényesi struktúrájával). Hiába próbálta meg a Daimler megakadályozni Li Sufu közeledését, a kínai üzletember túljárt a stuttgartiak eszén: nemcsak simán részvényeket vásárolt, hanem hosszú és rövid pozíciókat vett fel a tranzakció során. Emiatt nem tűnt fel senkinek, hogy valaki nagyobb mennyiségű részvényt akar vásárolni, hiszen a „long” pozíciókat fedezték a „short” pozíciók, így nettó értékben sokáig nem látszott, valójában milyen nagy részt szerzett magának a kínai.

A Kínában Geely márkanév alatt autókat gyártó és forgalmazó és Li Sufu tulajdonában lévő Zhejiang Geely Holding a tíz legnagyobb kínai autógyártó egyike. A Geely tulajdonában van a svéd Volvo autógyár és a londoni taxikat készítő cég, de tulajdonosa a legnagyobb malajziai autógyártónak, a Protonnak, és hozzá tartozik még a brit Lotus 51 százaléka is.

A Daimler részesedésének megszerzésével arra is jogosulttá vált, hogy tagot delegáljon a felügyelő bizottságba. Igazából ez zavarja a német céget és a kormányt. A felügyelő bizottsági tagok ugyanis minden tájékoztatást megkapnak, ami az autógyártó fejlesztéseit illeti. Bár Fusu múlt héten azzal nyugtatta meg a stuttgarti cég vezetőit, hogy nem akar felügyelőbizottsági tagot delegálni, a Daimlernél nem vesznek rá mérget, hogy a jövőben ez nem változhat.

 

A német kormányban évek óta aggodalommal figyelik a kínai tőke térnyerését, amelynek mértékét jelzi, hogy az ázsiai országból érkezett befektetők tavaly 14 milliárd dollár értékben vásároltak fel német cégeket, megdöntve az egy évvel korábban 13,7 milliárd dolláron, 2015-ben pedig 12,6 milliárd dolláron beállított rekordot.

A berlini aggodalmak arra vonatkoznak, hogy a csúcstechnológiát és a stratégiai fontosságú iparágakat célzó, államilag irányított kínai befektetés-politika a Németországban felhalmozott tudás megszerzésére irányul. Berlinben azt is kifogásolják, hogy ez az agresszívnak érzett tevékenység nem a kölcsönösség elvén alapul, Peking elzárja a külföldi befektetőket a hazai vállalatok elől, és a külföldről szerzett tudás felhasználásával erősíti a kínai gazdaság versenyképességét.

Az ügy azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén. Hasonló ügyek pedig ma már szinte havi rendszerességgel fordulnak elő Németországban. Február elején például kiderült, hogy a kínai állami villamos művek (SGCC) 20 százalékos tulajdonrészt akar szerezni az 50Hertz nevű hálózatüzemeltető társaságban. A kínaiak ebben az esetben is a cég által felhalmozott tudást akarják megszerezni, miután a 50Hertz a megújuló energiaforrásokból termelt áram hálózati átviteléről rendelkeznek tapasztalattal. Az építőipari gépeket gyártó Putzmeistert még 2012-ben kebelezte be a kínai Sany.

Pénz Világ autógyártó Daimler Geely Li Sufu mercedes német kormány Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. július 3. 15:17 Pénz

Infláció: mítosz vagy valóság?

A gazdaságban számtalan mellékfolyamat és párhuzam rejlik, és ezek képesek a jegybankok által teremtett magasabb pénzmennyiség hatásainak elnyelésére.

Avatar
2020. június 23. 17:20 Pénz

Vissza tudja-e szerezni az OPEC korábbi befolyását?

Itt a lehetőség, hogy a kartell megadja a kegyelemdöfést az amerikai palaolajnak. A kérdés, hogy mihez kezdenek a lehetőséggel.

Kasnyik Márton
2020. június 18. 12:26 Pénz

Unatkozó és naiv férfiak miatt emelkednek a részvénypiacok?

Kisbefektetők százezrei kezdtek veszélyes részvénykereskedésbe a telefonjukon a járvány idején. Akár baj is lehet belőle.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.