Hálásak lehetnek a Magyar Nemzeti Banknak azok, akik épp hosszabb távú hitelből szeretnének ingatlant venni. A jellemzően pár százalékos kamatozású forinthitelek már most is nagyon olcsónak számítanak – jobban megéri most forintban eladósodni, mint tíz éve svájci frankban, ami akkor elképzelhetetlennek tűnt -, de sokan így is a legolcsóbb fél éves vagy éves kamatperiodusú hiteleket választják. A jegybank viszont szeretné a hosszabb fix kamatperiódus felé terelni a lakosságot, ami növelné a háztartások pénzügyi stabilitását.
Ehhez viszont az kell, hogy a rövid és hosszú lejáratú kamatszintek jobban közelítsék egymást. Az utóbbi hónapokban ugyan csökkentek a hosszú kötvényhozamok, de a jegybank szerint még így is túl nagy a különbség a rövid és hosszú lejáratok kamatszintje között – még mindig túl meredek a hozamgörbe, ahogy a bankárok mondják.
Ahhoz, hogy a különbség csökkenjen, az kell, hogy alacsonyabb legyen a hosszabb futamidejű állampapírok hozama – ami aztán olcsóbb hosszú futamidejű hiteleken keresztül átszivárog a lakossági, kisvállalati hitelezésbe is.
Ezért az MNB most két bejelentést is tett:
- Januártól bevezetnek egy feltétel nélküli, a kereskedelmi bankoknak felkínált öt és tíz éves futamidejű programot negyedévente 300 milliárdos keretösszeggel, amivel a bankok alacsony szinten tudják stabilizálni a hosszabb távú forrásszerzési költségeiket. Ezzel lényegében csökkenthetik a hosszú távú hitelezési kockázataikat, aminek köszönhetően a lakosság és a vállalkozások is olcsóbban adósodhatnak el hosszabb fix kamatperiódus mellett.
- A másik döntés szerint egy célzott program keretében a jegybank hároméves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol, ami többletforrást biztosít a bankoknak a hitelezéshez és szintén csökkenti a hitelezési kockázataikat.
A jegybank a bejelentésektől azt várja, hogy a fix kamatozású hitelek aránya a jelenlegi 35-40 százalékról 80 százalékra emelkedjen. Az MNB azt is jelezte, hogy ha a fenti két lépés is kevésnek bizonyul, akkor újabb intézkedéseket jelenthet be.
A Monetáris Tanács egyébként változatlanul 0,9 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ahogy ez várható volt.
(MTI Fotó: Jászai Csaba)
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
