Nem valószínű, hogy a kormány most induló kiskocsma-programja érdemben meg tudja változtatni azt az átrendeződési folyamatot, amely a vendéglátóiparnak ebben a szegmensében legalább 15 éve zajlik. Leginkább hangulatjavító intézkedés lehet, hogy az ezer fő alatti települések 3-3 millió forint támogatást kaphatnak, és ezt a kocsmárosok arra költik, amire csak akarják.
Ha ugyanis megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, abból arra lehet következtetni, hogy az italboltok száma 2010 és 2023 között szépen folyamatosan csökkent. 2010-ben még csaknem 21 ezer italbolt működött az országban, 2023-ra azonban a számuk 11 157-re esett vissza, ami közel 47 százalékos csökkenést jelent.
A visszaesés üteme viszonylag egyenletes volt, de az adatok alapján az is látszik, hogy a járvány felgyorsította a csökkenést 2020 után. Különösen 2020 és 2021 között volt jelentős visszaesés, ebben az időszakban csaknem 1200 italbolt tűnt el a statisztikából, ezek többsége nagy valószínűséggel a Covid áldozata lett.
Fontos körülmény azonban, hogy az italboltokra jellemző trend egyáltalán nem volt általánosan igaz a vendéglátásban. Az éttermek és a büfék száma csak valamivel több mint 10 százalékkal csökkent, a cukrászdáké pedig még növekedett is (országosan 15 százalékkal) 2010 és 2023 között.
Bár az italboltok száma minden településtípuson jelentősen csökkent, és még a csökkenés mértéke is nagyságrendileg hasonló volt a vizsgált időszakban (vagyis a trend településmérettől függetlenül általános), a legnagyobb mértékű visszaesést mégis a községekben regisztrálták, ahol kb. 50 százalékkal esett vissza az italboltok száma.
A csökkenés mögött álló egyik legfontosabb trend olvasható ki a statisztikai hivatal arra vonatkozó adatsorából, hogy miként oszlik meg a vendéglátóhelyek forgalma a különböző termékcsoportok között.
Az ábra alapján jól látszik, hogy a kocsmák eltűnésének egyik fő oka az, hogy
a vendéglátóhelyek korábbi központi szerepe jelentősen csökkent az alkoholfogyasztásnál.
Ezeken a helyeken az alkoholtartalmú italokra fordított kiadások aránya a 2003-as 13,5 százalékról 2010-ig valamivel kevesebb mint 12 százalékra csökkent, innen tovább mérséklődött 2019-ig, majd a járvány éveiben zuhanás jött. Ezt követően természetesen visszapattant, de már csak 7,5 százalékig emelkedett vissza az alkoholra költött pénzek aránya.
A falvakban járva már régóta nem nehéz észrevenni, hogy a kocsmák szerepét sok esetben részben a kisboltok vették át, de a jelenség a városokban is megfigyelhető. Amennyiben az önkormányzatok a lakossági panaszok alapján fel akarnak lépni a boltok előtti prompt italfogyasztás ellen, akkor alapvetően két eszközhöz szoktak nyúlni:
Utóbbi tiltást azonban tipikusan azzal szokták lazítani, hogy ha a bolt vállalja, hogy este 22 és reggel 6 óra között nem árul alkoholt, akkor nem kell éjszakára bezárnia.
Ezekre az önkormányzati egyedi szabályokra egyébként a kereskedelemről szóló törvény ad felhatalmazást a helyhatóságoknak, és egyre elterjedtebb, hogy élnek is vele. A nagyobb városok közül a napokban például épp Szegeden fogadtak el egy hasonló helyi rendeletet, de több budapesti kerület is határozott már erről.
A köztéri alkoholfogyasztás és a szeszes ital éjszakai árusítására vonatkozó tilalom betartatása néha nem könnyű feladat, de a bolti nyitvatartás éjszakai korlátjának van még egy sajátos jogi kiskapuja is:
a dohányboltok ugyanis árulhatnak alkoholt, de nem tartoznak a kereskedelmi törvény hatálya alá.
A dohányboltokat az önkormányzat így ebben a kérdésben nem szabályozhatja, nem tilthatja meg nekik, hogy éjjel is árusítsanak alkoholt. Ha a településen van köztéri alkoholfogyasztási tilalom, akkor a dohányboltosok ugyan ki szoktak tenni erről egy tájékoztatást, de magát az értékesítést nyugodtan végezhetik a nap 24 órájában.
Az elmúlt időszakban több budapesti kerületben is megpróbáltak ezen változtatni. Tavaly októberben Budapest 6-os körzetében (VIII. és IX. kerület) megválasztott Jámbor András kérte határozati javaslatban Pintér Sándor belügyminisztert, hogy módosítsa úgy a törvényeket, hogy lehetővé váljon a helyi önkormányzatok a dohányboltok nyitvatartási idejének szabályozása. A törvényt azóta nem módosították.
Újbudán, vagyis Budapest XI. kerületében pedig az önkormányzati képviselő-testület január végén kezdeményezte a kereskedelmi törvény módosítását, hogy a dohányboltokra is legyen érvényes az, ami az összes többi éjjel is nyitva tartó egységre, azaz a dohányboltokat is lehessen éjszaka alkoholárusítási tilalomra utasítani. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek elküldött javaslatra egyelőre nem érkezett semmilyen válasz.
A dohányboltok a kereskedelmen belül jogilag külön szigetet alkotnak, ezeket a boltokat a helyi jegyzők nem ellenőrizhetik és nem is szankcionálhatják. A dohányboltos szabályokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága határozza meg, és a szeszes italok árusítási lehetősége is a hivatal egyik rendeletének mellékletében szerepel.
A városi éjjel-nappali boltos a jelenlegi rendszerben jogosan érezheti hátrányban magát, hiszen neki az önkormányzat egy tollvonással megtilthatja, hogy éjjel alkoholos italokat adjon el, az egy sarokkal arrébb lévő dohányboltosnak azonban nem. Az önkormányzat pedig vélhetően a lakók érdekében próbálhatja tiltani az éjszakai árusítást, de ezt a célját a dohányboltok külön státusza miatt nem éri el teljesen.
Élet
Fontos