Nem sokat segíthet a vásárlókon, hogy plusz 100 milliárd forint megy lakásfejlesztésre
300 milliárd forintra emelte a kormány a március 1-jén induló lakásfejlesztési tőkeprogram korábban 200 milliárdban meghatározott keretösszegét – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közösségi oldalán.
Számokban: az öt évre szóló programban ingatlanalapok pályázhatnak 5-30 milliárd forint közötti összegre, a pénzből pedig kollégiumok, bérlakások és új lakások épülhetnek.
Az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást, a többit a magánbefektetőknek kell állniuk, az állami hozamelvárás pedig ugyanakkora, mint amekkorát a magánbefektetők határoznak meg.
A fő cél az, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon.
Felülnézet: az épített új lakások száma tavaly a 2012-2016 közötti hullámvölgy adataihoz volt hasonló, és a grandiózusnak tűnő 25 ezres bövülés sem lenne még a közelében sem a 2004-es 44 ezres csúcsnak.
Miért fontos ez? Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, 25 ezer új lakás már lassíthatná a lakásdrágulást, de egyelőre sok az ismeretlen tényező a program kapcsán.
Nem látni például, hogy idén a lakásárak növekedése gyorsabb lesz-e a bérek emelkedésénél, és azt sem tudjuk, lesz-e négyzetméterár-plafon a programban, ami kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az ingatlanok ára legalább reálértéken csökkenjen, és enyhítse a lakhatási válságot.
Alulnézet: Az ingatlanpiac egyik fontos mutatóját, azt az átlagbér alapján számolt időt, amelyre az ingatlan megvásárlásához szükség van, épp most elemezte lokálisan a Portfolio.
A legrosszabb helyzetben e szerint az újbudaiak vannak, nekik 8,8 évnyi (újbudai) átlagjövedelemre van szükségük egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Salgótarjánban ez két és fél évi helyi átlagjövedelemből is összejöhet.
Sokan az óriási különbségek miatt választják az ingázást – ha nem is Salgótarjánból, de tipikusan például a fővárosi agglomerációból, amikor egy olcsóbb ingatlanárakkal bíró településről járnak be Budapestre.
Az új KRESZ-ben tervezett sebességhatár-emeléshez hasonló történt 2018-ban Ausztriában, de másfél évvel később környezetvédelmi okok miatt visszakozott a lazítástól az osztrák kormány.