Jön a helikopterpénz a cégeknek, luxusterepjáró is lehet belőle

Január 17-ig lehet előzetesen regisztrálni a Demján Sándorról elnevezett átfogó kkv-fejlesztési csomag (DSP) egyik fontos részének, az 1+1 beruházás-élénkítő támogatási programnak az első szakaszára, a pályáztatás pedig január 22-től indul majd el. A DSP összesen 1400 milliárd forintot mozgat majd meg, kilenc alprogramból áll, ezek egyike az 1+1.

A alprogram keretösszege 48 milliárd forint, és mikro-, kis vagy közepes méretű vállalkozások kaphatnak belőle 5-200 millió forint közötti támogatást. Az 1+1 lényegében 50 százalékos támogatási intenzitást jelent, és a pénzt leginkább eszközök beszerzéséhez lehet majd használni. Az állam a cég minden egyes beruházásra szánt forintjához ad egy másikat, például egy 10 millió forintos gépet így 5 millió forintért lehet majd beszerezni, a másik 5 milliót a programból fizetik.

Laza feltételek

A bemeneti követelmények alacsonyak, a cégnek legalább két éve kell működnie legalább két alkalmazottal. A beszerzés összértéke az éves árbevételnek legfeljebb a kétszerese lehet.

Leegyszerűsítve: ha a cégnek van például évi 50 millió forint árbevétele, akkor vehet egy 100 millió forintos eszközt 50 millióért. Az 1+1-ből haszongépjárműveket is lehet vásárolni, és a programból ezúttal nem zárták ki a pick-upokat sem. Elvileg semmi akadálya annak, hogy ha a cég kinéz magának egy 25 millió forintos pick-upot, akkor abból most 12,5 millió forintot közpénzből fizettessen ki.

Egy pick-up sok esetben nagyon is szükséges haszongépjármű egy vállalkozás számára, a mezőgazdaságban dolgozóknak például nagyon jól jön a mindennapokban, hogy úttalan földutakon is közlekedni tudnak vele. Az 1+1-ből azonban az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat kizárták, mert őket az agrárpiaci programokból támogatják.

A luxus pick-up állami támogatása egyébként olyannyira létező jelenség, hogy a szintén kkv-kat támogató Széchenyi kártyás lízing konstrukciókból például a tapasztalatok alapján idővel ki is kellett zárni ezt a járműtípust, annyira nyilvánvaló volt, hogy sokan visszaélnek a lehetőséggel. Sokat elárul a helyzetről egyébként az is, hogy a másik kizárt járműtípus a quad lett.

Egészen biztos, hogy az 1+1 program sok kis cégnek nyújt majd hasznos támogatást olyan gépvásárlásokhoz, amelyekkel nőhet a hatékonyság, a termelékenység vagy akár még a hozzáadott érték is. Az állami élénkítésre nagy szükség lehet, a pick-upok esetét csak azért hoztuk fel, mert miután átnéztük a DSP kilenc alprogramját, ez a példa jól mutat rá néhány általános jelenségre.

Ilyen például, hogy a legtöbb esetben a belépési küszöb alacsonynak, elég könnyűen teljesíthetőnek mondható, és a támogatásban részesülő cégektől cserébe általában semmilyen gazdasági értelemben vett, mérhető javulást nem várnak el. A fenti, 1+1-es esetben például mindössze azt kell vállalni, hogy az eszköz legalább három évig használatban marad. Azt azonban senki sem fogja számon kérni, hogy a pick-up (vagy más eszköz) megvásárlása és használata nyomán javult-e a cég működésének hatékonysága, bármilyen indikátort nézve is. Ebben csak reménykedhetnek az adófizetők, akik a számlát állják.

Van egyébként példa olyan, most futó állami támogatásra (nem a DSP-ben), ahol csak úgy lehet 20-50 millió forintot megkapni, ha a cég a projekt utáni első vagy második lezárt teljes üzleti évben be tudja mutatni, hogy az egy főre eső bruttó hozzáadott értéket legalább 5 százalékkal megnövelte. Ennél a programnál azonban egyelőre nincs nagy tolongás, az öt hónapos beadási időszakból kettő telt el, a beérkezett igények pedig a keretnek még csak a 26 százalékát fedik le.

Átvállalt kamatkockázat

A DSP egy másik, talán legfontosabb alprogramja mutat rá egy további általános jelenségre. A KKV tőkefinanszírozási program elnevezésű elemben nagyobb, 300 millió forint éves árbevétel feletti, legalább öt éve működő cégek kaphatnak 100-200 millió forint közötti hitelt hat évre. Akár nulla önerővel, kezességvállalások nélkül. Talán feltételezhető, hogy a kereskedelmi bankok ezeket a cégeket piaci alapon is hiteleznék, talán kicsit keményebb feltételekkel, csakhogy a DSP-ben fix 5 százalékos a kamat. A konstrukció vonzereje így leginkább az lehet majd, hogy a kamatkockázatot a hitelfelvevő vállalat helyett az állam futja majd, akár hat éven keresztül.

A támogatással mesterségesen alacsonyra vitt, ráadásul fixen ott is tartott kamatok továbbra is általános alapelvnek számítanak az állami kkv-programoknál.

A DSP exportösztönző hitel alprogramjának kamatát akár 10 évre fix 5,2 százalékon biztosítják, de ha zöld technológiáról van szó, akkor ez 4,2 százalék is lehet. Ennek keretében 350 milliárd forintot terveznek kihelyezni.
A Széchenyi kártyás beruházási hiteleknél a DSP részeként akár 10 évre is fel lehet venni legfeljebb 500 millió forintot gép, ingatlan vagy üzletrész vásárlására fix 3,5 százalékos kamattal, de ha zöld tevékenységről van szó, akkor akár fix 1,5 százalékkal is.

Ma már csak egyetlen agrárpiaci Széchenyi hitelkonstrukciónál van a kamat a BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz) kötve. Érdemes visszagondolni csak az elmúlt tíz évre, hogy 2014-2024 között mennyit változott a kamatkörnyezet, és milyen kockázatokat vesz át az állam a vállalkozóktól, akik inflációs hullámban az áraikat emelhetik, miközben a hiteltörlesztési terheik nem nőnek.

A DSP-nek van egy előzetesen kissé komolytalannak tűnő alprogramja is, de ez is jól jelzi a konstrukció mögötti szándékot. Ebben a mikrovállalkozók alapesetben legfeljebb 400 ezer (bővített esetben 1,1 millió) forintos utalványt kapnak, amit honlapkészítésre költhetnek el az erre kijelölt-leszerződött informatikai cégeknél. Itt lényegében a bemeneti és a kimeneti követelmény is zéróhoz közelít, csak egy adatlapot kell majd kitölteni, amelyben akár egy egyfős mikrocég is nyilatkozhat úgy, hogy nincs honlapja, és kaphat egyet. Vállalni csak azt kell, hogy a honlap legalább egy évig fennmarad, ami nem tűnik izzasztóan nehéznek.

Ez a program nemcsak fejlesztési hatását nézve, hanem gyakorlatilag minden szempontból marginálisnak tűnik, a kerete is csak 9 milliárd forint (ami még így is bőséges lehet), ez az informatikai piacon összességében szinte értelmezhetetlenül kis összeg.

Hogy lesz ebből nagyobb hatékonyság?

Ha a fentiek alapján a DSP bizonyos részeit a kkv-nak szánt helikopterpénzként – amit kvázi bárki megkaphat – értelmezzük, akkor a kétségtelen potenciális előnyök mellett a lehetséges hátrányokat is érdemes megemlíteni. Úgy tűnik, nem zárható ki, hogy közpénzből olyan kis cégeket is támogatni fognak, amelyek nem eléggé versenyképesek, nem innovatívak, nem fejlődőképesek.

A kormány azt várja, hogy a piaci szereplők a következő években dinamikus béremeléseket hajtsanak majd végre, a bruttó átlagkeresetnek 3-4 éven belül egymillió forintra kellene emelkednie. Ezt részben a minimálbér folyamatos emelésével is stimulálja majd a kormány.

Amint azt nemrég a G7 podcast adásában Lindner Attila, a téma szakértő közgadásza mondta, a nemzetközi tapasztalatok és tanulmányok alapján az várható, hogy a béremelések mellett a foglalkoztatottak száma nem csökken, vagyis a vállalatoknak magasabb bértömeget kell kigazdálkodniuk. A cégek ennek a bértömeg plusznak a felét áremelésből, 30 százalékát hatékonyságjavulásból teremtik elő, 20 százalékát pedig lenyelik a nyereségük terhére.

A DSP azonban e folyamat ellen hat, hiszen az utóbbi két tényező szerepét csökkenti. Nem feltétlenül kell egy cégnek növelni a hatékonyságát ahhoz, hogy a magasabb személyi költségeket kigazdálkodja, ha valamilyen formában ezt az állam átvállalja^*Közvetlenül ugyan nem, de ha a fejlesztések, beruházások nem csekély részét állami pénzből hajthatja végre a vállalkozás, akkor könnyebben kifizetheti a béreket., de adott esetben a nyereség csökkentését sem kell elszenvednie. Áremeléssel próbálkozni jóval könnyebb pálya, különösen akkor, ha a piaci verseny nem végletekig kiélezett egy adott piacon.

Amennyiben azonban a dinamikus béremelések nem járnak együtt a termelékenység növekedésével, azaz nem kényszerítik eléggé innovációra a cégeket, akkor reál értelemben nem jutunk előre. Hiába lesznek magasabbak a bérek, ha a növekmény jelentős részét az infláció eltünteti.