Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Egy hackercsoport által kiszivárogtatott információk szerint beszerzési stopot rendeltek el a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél, a kormány pedig békeköltségvetésnek nevezi a nemrég beterjesztett 2025-ös büdzsét, a törvénytervezeten ez azonban nem annyira látszik.
Miért fontos ez? Korábban kisebbfajta gazdasági csodát ígért Magyarországnak a miniszerelnök, ha véget ér az orosz-ukrán háború, és úgy fogalmazott, hogy az asztalfiókjában van egy békeköltségvetés arra az esetre, ha elnökké választják az amerikaiak Donald Trumpot, aki békét fog teremteni Ukrajnában.
Ez megtörtént, és a kormány tagjai már valóban békeköltségvetésként hivatkoznak a 2025-ös büdzsé tervezetére.
Közben kiderült, hogy feltörték a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszereit, és a zsaroló hackerek elkezdték nyilvánoságra hozni a megszerzett információkat.
Számokban: ahogy az alábbi grafikonon látszik, tényleg kevesebbet tervez költeni a kormány a Magyar Honvédség beruházásaira, amelyek főleg fegyvervásárlások. Ez azonban még mindig sokkal több, mint 2022-ben, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Közben természetesen változott a pénz értéke, de ezt nem érdemes az inflációval arányosítani, mert a hadi beszerzések árazása teljesen más pályán mozog, mint az általános árszínvonal.
Háttér: a kormány 2016 végén hirdette meg a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot a honvédség akkor már nagyon elavult felszerelésének megújítására és a magyar hadiipar újjáépítésére.
Mint azonban a grafikonon látszik, a költések csak lassan nőttek, mielőtt az orosz-ukrán háború kitörése után nagyobb sebességre kapcsoltak.
Igen, de: a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön cáfolta, hogy beszerzési stop lesz jövőre a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél.
Beszélt arról is, hogy visszafogták a honvédelmi kiadásokat a költségvetés hétfőn benyújtott verziójában ahhoz a tervezethez képest, amit a Költségvetési Tanács korábban megkapott.
A beszerzések kifizetése – legalább részben – előre meghatározott annak függvényében, hogy a korábban leszerződött fegyverrendszerek (például harckocsik, önjáró tarackok, helikopterek, szállító repülőgépek) mikor érkeznek meg a honvédséghez.
Óvatosságra ad okot az is, hogy a korábbi években az elfogadott költségvetésekhez képest néha nagyon eltért a honvédségi beszerzésekre végül elköltött összeg, ami idén és jövőre is megtörténhet.
Tágabb kontextus: korábban az OTP Bank elemzői vetették fel, hogy a honvédelmi beszerzések átütemezésével javítani lehetne a magyar költségvetés 2023-as kifeszített helyzetén.
Az nem világos, hogy pontosan ez történt-e, mindenesetre az eredetileg tervezettnél kevesebbet költött honvédelmi beruházásokra a kormány tavaly.
Nem kizárt, hogy ilyen játékteret hagy magának a kormány a jövő évi büdzsében a Gulyás Gergely által említett visszavágás után is.
Igaz, arra valószínűleg figyelni fog, hogy ne csússzon a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költés alá, az ezt el nem érő NATO-tagokat ugyanis korábban azzal fenyegette meg Donald Trump, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni háború esetén.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.