A legnagyobb adótartozók listáján tűnt fel Iványi Gábor egyháza
Felkerült a NAV jelentős adótartozókat nevesítő listájára az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET).
Az adóhatóság negyedévente frissíti azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyeknek legalább 180 napon keresztül 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk van. A szeptember végi állapotot rögzítő verziót kedden töltötték fel a NAV honlapjára, és ebben szerepel a MET.
Iványi Gábor egyháza elég régóta konfliktusban áll az adóhatósággal, amely július közepén már inkasszálni is elkezdte a MET, illetve a hozzá köthető Oltalom Karitatív Egyesület bankszámláit, a szervezetek azonban eddig nem szerepeltek az adóslistán.
Előzmények: a MET hosszú évek óta anyagi gondokkal küzd, amely a közösség és az állam több mint egy évtizede húzódó konfliktusára vezethető vissza. A szervezet az új egyházi törvénnyel 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, és ezzel bevételei egy jelentős részét.
Bár a lépést 2013-ban az Alkotmánybíróság, majd 2017-ben a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is jogsértőnek minősítette, a MET továbbra sem jut hozzá minden olyan forráshoz, amelyhez 2011 előtt.
A jövedelemadó 1 százalékát ugyan már felajánlhatják az egyháznak az adózók, az állam azonban az ítéleteket követően sem kötött „közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást” a MET-tel, amely így nem kaphatta meg az ilyen tevékenységért számos más karitatív szervezetnek kiutalt úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást.
A helyzetet bonyolítja, hogy – amint ezt Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke egy cikkben pár éve megírta – ez a támogatás nem jár alanyi jogon, az együttműködés az állam részéről feltételes, nem kötelező.
Az elmaradó állami támogatás nehéz helyzetbe sodorta a MET-et és szervezeteit, amelyek egy idő után nem tudták befizetni az adók és a közterhek jelentős részét, elmaradtak a közüzemi számlákkal és az alkalmazottak bérével is.
Számokban: 2022 februárjában a NAV 30 nyomozóval szállt ki az egyház Dankó utcai központjába. A razziát azzal indokolták, hogy a korábbi években a MET és szervezetei nem fizették be 1300 alkalmazottjuk után a járulékokat, amivel hárommilliárdos kárt okoztak a költségvetésnek.
Iványi Gábor a razziát követően többször is arról beszélt, hogy az állam 10-12 milliárd forinttal tartozik a MET-nek. Ennyi pénztől estek ugyanis el azzal, hogy az állam nem kötötte meg velük a „közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást”.
Az idén nyáron a NAV elkezdte leemelni a MET számláiról nemcsak a működésre félretett összegeket, hanem azokat a pályázati pénzeket is, amelyeket konkrét projektekre nyertek el. Ekkor Iványi azt nyilatkozta, hogy mindössze félnapi működésre maradt pénzük.
Tágabb kontextus: a NAV most közzétett listáján a MET-en kívül további több mint 200 szervezet szerepel, azaz ennyien tartoznak legalább fél éve több mint 100 millió forinttal az adóhatóságnak.
A NAV lapunknak korábban azt írta, hogy „a behajtás eredményessége mindig a konkrét adózó vagyoni-jövedelmi (bevételi) helyzetétől függ”. Ez azonban ritkán olyan, hogy a pénz ténylegesen befolyjon az államkasszába.
A Nolimpia kampány és a 2024-es olimpiai pályázat bukásának legnagyobb tanulsága az volt a Fidesz számára, hogy mindenképpen el kell kerülni a téma átpolitizálását.
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.