Már megközelítette azt a szintet a minimálbér, amit Nagy Márton 2027-re vállalt
„Az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig” – mondta Nagy Márton a kormány bérekkel kapcsolatos szándékairól az Indexnek adott interjújában, ami a legutolsó minimálbér-emelés tükrében nem tűnik túl nagy vállalásnak, persze kérdés, hogy a későbbiekben mekkora bérnövekedést kell lekövetni.
Számokban: tavaly decemberben 266 800 forintra emelkedett a minimálbér, ami a bruttó átlagkereset 46,7 százalékát tette ki. A két érték korábban soha nem közelítette meg egymást ilyen mértékben, igaz, a bruttó átlagkereset az idei hónapokban rendre 14 százalék körüli növekedést mutatott az egy évvel korábbi szintekhez képest.
- A minimálbér helyett az effektív minimálbért érdemes figyelembe venni a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Ez 306 ezer forintra nőtt a legkisebb keresetek utolsó változtatásával, ami az utolsó ismert, májusi 652 ezer forintos bruttó átlagkereset 47 százalékát teszi ki.
Miért fontos ez? A minimálbér-emelésekkel által is gerjesztett bérnyomás a piaci alapokon működő magyar vállalkozások számára okozza a legtöbb problémát Orbán Krisztián szerint, szemben a jellemzően hatékonyabban működő külföldi cégekkel és az állami megrendelésekből vagy támogatásokból élő, „járadékvadásznak” is nevezhető magyarországi vállalatokkal.
Igen, de: a minimálbér-emeléssel kapcsolatos fő kérdések egyike, hogy a dolgozók által megtermelt érték összhangban van-e az új fizetésükkel. Kedvező tény, hogy a minimálbér növeléseit nem követte a foglalkoztatás csökkenése Pogátsa Zoltán álláspontja szerint, ha a minimálbért egy vállalkozás nem tudja kigazdálkodni, akkor arra „nincs is szükség a magyar gazdaságban”.
Mi várható? A nominális bérnövekedés üteme 2025-ben várhatóan mérséklődik, ami épp a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimálbér-emelés lecsengő hatásának lehet köszönhető az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Az idei évben történő béremelkedésre vonatkozó előrejelzések 11,4 százalék körül szóródtak tavasszal.
- A minimálbér-emelések mostanában megszokott üteme mellett is elérhetőnek tűnik a nemzetgazdasági miniszter által megfogalmazott cél, ha teljesülnek a fenti előrejelzések. (2022-ben 19 százalékkal, 2023 elején 16 százalékkal, majd az év végén 15 százalékkal növelte a legkisebb kereseteket a kormány.)
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
